Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az ipatjogvédclem területéről 105 modellek között, mert 1. szakasza mindkettőt ipari mintaként határozza meg az alábbi módon: „Ipari mintaként oltalmazható egy termék egészének vagy egy részének a megjelenése, amely magának a terméknek vagy a termék díszítésének jellemzőiből, különösen vonalaiból, körvonalaiból, színéből, alakjából, szerkezetéből vagy anyagából következik.” Ellentétben a korábbi törvénnyel, a törvénytervezet 5. szakasza megállapítja, hogy egy minta akkor lajstromozható, ha új és egyéni jellegű. A minta nem új, ha a lajstromozási kérelem benyújtási napja előtt a köz számára hozzáférhetővé vált, de nem minősül újdonságrontónak, ha a mintát egy harmadik fél számára titoktartást kérve közölték, vagy a bejelentés napját megelőző 12 hónapon belül nyilvánosságra hozták. A törvénytervezet további új vonása, hogy egy bejelentésben 50 minta igényelhető. A jelenlegi törvény legfeljebb tíz minta egyidejű lajstromozását teszi lehetővé. Nem lajstromozható az olyan minta, amelynek kialakítását csupán műszaki funkciói diktálják. A jelenleg hatályos törvény szerint a minta oltalmi ideje tíz év, amely további tíz évre meghosszabbítható. Ezzel szemben a törvénytervezet hasonlóan a Közösségi Irányelvhez 5 év oltalmi időt engedélyez, amely azonban további ötévenként legfeljebb 25 évre meghosszabbítható. A korábbi törvénytervezet nem vette át a Közösségi Irányelvből a lajstromozatlan minták oltalmának lehetőségét. A mostani törvénytervezet azonban utal a közösségi rendszerre, amely három év oltalmat engedélyez a lajstromozatlan minták számára attól az időponttól kezdve, amikor azok a köz számára az Európai Közösségen belül hozzáférhetővé váltak, és ezt az oltalmat kiterjeszti azokra a spanyolországi mintákra is, amelyek kielégítik a közösségi szabályozásban lefektetett követelményeket. 23. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nyilvánosságra hozta 2002. évi statisztikáját, amelyből kitűnik, hogy a PCT-bejelentések száma 2002-ben 114 048 volt, ami az előző évhez képest mintegy 10,10%-os növekedésnek felel meg. A jelentés szerint legfontosabbnak az a tény tekinthető, hogy a fejlődő országokból benyújtott nemzetközi bejelentések száma 5359 volt, ami az 5 évvel korábbi számhoz (680) képest közel 700%-os növekedésnek felel meg. 2002-ben a legtöbb nemzetközi bejelentést az Egyesült Államokból (az összes bejelentés 39,1%-a) nyújtották be. Ezt követte Németország (13,4%), Japán (11,9%), Nagy-Britannia (5,5%) és Franciaország (4,3%). Az előző évhez képest a bejelentések száma a legnagyobb mértékben Hollandia (26,1%), Svájc és Liechtenstein (22,8%), Japán (14,2%), Németország (12,1%) és az Egyesült Államok (11,5%) esetében növekedett. 2002-ben a legtöbb nemzetközi bejelentést benyújtó 10 cég a következő volt a bejelentések számának csökkenő sorrendjében: Philips Electronics N.V., Siemens AG., Bosch GmbH, Telefonaktiebolaget L. M Ericsson, Matshushita Electric Co., Sony Corp., Nokia Corp., 3M Innovativ Properties Co., Bayer AG. és Procter & Gamble Co. A legtöbb bejelentést a fizika, a kémia és a fémkohászat, valamint a villamosság területén nyújtották be. A PCT tagállamainak száma 2002-ben 118-ra növekedett. 24. Szingapúr A szingapúri szabadalmi törvény nem tartalmaz korlátozásokat növények és állatok, valamint biotechnológiai találmányok szabadalmazásával kapcsolatban. A Szingapúri Szellemi Tulajdonjogi Hivatal nemrég kiadott közleményében hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi joggyakorlat mindenfajta biotechnológiai találmányra engedélyez oltalmat, ha annak tárgya nem ütközik közrendbe vagy közerkölcsbe. 25. Tajvan A) Miután Tajvan 2002-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, a kormány a szabadalmi törvény széleskörű módosítását tervezi. A törvénymódosítás célja, hogy a tajvani szabadalmi törvényt összhangba hozza a TRIPS- egyezménnyel. A törvénymódosítás megszünteti a függő bejelentések elleni felszólalás lehetőségét, és törli a szabadalmi törvénynek bitorlás esetén büntetőjogi szankciókat, így pénzbüntetést vagy börtönbüntetést lehetővé tevő rendelkezéseit. Ugyancsak megszünteti a jelenleg hatályos szabadalmi törvény alapján nyújtott lehetőséget két vagy több találmányon alapuló engedélyezett szabadalmak több szabadalomra való megosztására. B) A tajvani szabadalmi törvény 50. szakaszának 1. bekezdése kimondja, hogy egy szabadalmi bejelentés az elfogadás és a közzététel időpontjától kezdve ideiglenes oltalmat biztosít, de nem mondja ki, hogy ez milyen joghatállyal jár, mert nem határozza meg, hogy egy bitorló cselekmény valóban a szabadalmi jogba ütközik-e, tehát hogy ilyen esetben lehet-e bitorlási pert indítani, vagy pedig csak egyéb rendszabályok foganatosíthatók. Egy 1992-ben az Igazságügyi Minisztérium által kiadott értelmezés szerint ilyen esetben nem teljesülnek a bitorlás kritériumai. Ugyanakkor a Tajvani Szellemi Tulajdonjogi Hivatal 1999-ben olyan értelmezést tett közzé, hogy a szabadalmi törvény 88. szakaszának 1. bekezdése alapján a bejelentő kérheti szabadalma bitorlásának megszüntetését, és ezért a vélt bitorlónak küldhet figyelmeztető levelet. A tajvani Legfelsőbb Bíróság egy 2002-ben hozott ítélete tisztázta ezt a helyzetet megállapítva, hogy a szabadalmi bejelentés elfogadását és közzétételét követően a szabadalom engedélyezéséig a bejelentés ideiglenes oltalmat biztosít, és így bitorlást követ el, aki a bejelentés által védett eljárást vagy terméket ebben az időszakban megvalósítja, illetve gyártja.
