Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
102 Dr. Palágyi Tivadar és szépségápoló termékekre. A bíróság véleménye szerint a kétféle kereskedelmi termék közötti jelentős különbség miatt nem forgott fenn a megtévesztés veszélye. E határozatot követően a „híres” védjegyekre vonatkozó felszólalási ügyekben következetesen alkalmazták ezt az álláspontot, de szabadalmi körökben úgy gondolták, hogy ezt a joggyakorlatot nem fogják kiterjeszteni a felszólalástól eltérő ügyekre is. Az elmúlt nyáron azonban egy üzletember a sörgyártó Molson cég ellen pert nyert, aminek alapján elismerték arra vonatkozó jogát, hogy a Canadian.biz doménnevet használja virtuális találkozóhelyként kanadai üzletemberek számára. Molson a sörre vonatkozóan lajstromozott CANADIAN védjegye alapján a kérdést egy világhálós ügyekben döntőbíráskodó tanács elé vitte. Az egyesült államokbeli döntőbíró Molson javára döntött, alapvetően Molson sörének hírnevére hivatkozva. A fellebbezés alapján azonban az Ontario Felsőbíróság azt állapította meg, hogy üzletek százai használják nevükben a Canadian szót, és igy a fogyasztók hozzászoktak e szó megkülönböztető használatához. Ezért a bíróság a doménnév-tulajdonos javára döntött. A fentiek ismeretében a „híres” védjegyek tulajdonosai számára ajánlható, hogy védjegyüket a lehető legkülönbözőbb típusú árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan is lajstromoztassák Kanadában. 13. Kína A) A Kínai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy a PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése 2003. február 1-jén Kínában is hatályossá vált. Ennek megfelelően az olyan bejelentések esetében, amelyek nemzeti szakaszát Kínában ezt az időpontot követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani, de igénybe lehet venni két hónapos türelmi időt is, aminek révén a kínai nemzeti szakaszt az elsőbbség időpontjától számítva 32 hónapon belül kell megindítani. B) Kínának a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozását követően a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben ítélkező bírók olyan továbbképzést kapnak, amely alkalmassá teszi őket iparjogvédelmi ügyek színvonalas elbírálására. Ezzel egyúttal a kínai szellemi tulajdonjogok fokozottabb mértékű érvényesítését is elő kívánják segíteni. A Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozást követően módosított védjegytörvény előírásainak megfelelően mintegy 20 000 olyan ügy kerül a bíróságok hatáskörébe, amelyeket eddig adminisztrációs szervek kezeltek. C) A kinai Legfelsőbb Bíróság elnökének közleménye szerint növekszik azoknak a bírósági ügyeknek a száma, amelyek a szellemi tulajdonnal kapcsolatosak. Ennek elsősorban az az oka, hogy Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, és emellett a szocialista piacgazdaság is jelentősen erősödik. A szellemi tulajdon területén az új polgári perek főleg doménnevek jogtalan lajstromozásával és védjegyek jogtalan használatával, szabadalmi vonalon pedig szoftverre, biotechnológiai találmányokra és új növényfajtákra vonatkozó új szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatosak. Az elmúlt öt évben a bírósági ügyek száma ezen a területen 31,14%-kal növekedett az előző öt évhez viszonyítva. 14. Kolumbia A Kolumbiai Védjegyhivatal a védjegyek ismertségének bizonyítására új paramétereket állapított meg, figyelembe véve az Andok Közösség 486. határozatát. Ennek 228. szakasza megállapítja, hogy egy védjegy megkülönböztető jellegének közismertségét többek között az alábbi szempontok figyelembevételével kell megállapítani:- egy tagországban a védjegy ismertségének mértéke a vásárlóközönség körében;- a védjegy kora és annak a földrajzi területnek a nagysága, ahol a védjegyet használják;- azoknak a beruházásoknak az értéke, amelyeket a védjegy megkülönböztető jellegének ismertté tétele érdekében végeztek;- a tulajdonos eladásainak és jövedelmének mértéke azokban az országokban, ahol a védjegyre oltalmat kívánnak szerezni;- a védjegy megszerzett megkülönböztető jellegének mértéke;- egy tagországban vagy egy másik országban a védjegyre lajstromozással szerzett oltalom megléte és kora. A figyelembe veendő legfontosabb szempont, hogy bizonyítani kell a védjegy közismertségét az Andok-térség valamelyik államában. A védjegyhivatal véleménye szerint ezt bizonyítani lehet az Andok-térségen kívüli országbeli ismertséggel is. A 486. közösségi határozatban foglalt korlátozások ellenére a Kolumbiai Védjegyhivatal a közismert védjegyekre oltalmat engedélyez anélkül, hogy vizsgálná a védjegy kereskedelmi fogalomban való meglétét, ha a védjegy ismert az Andok-országok fogyasztói számára. 15. Közösségi szabadalom Az Európai Tanács versenyképességgel foglalkozó tanácsa (Competitiveness Council of Ministers) 2003. március 3-án megállapodott a közösségi szabadalom létrehozásának alapelveiben. A tanács munkájában egy belga, két dán, két német, egy görög, két spanyol, három francia, egy ír, három olasz, egy luxemburgi, egy holland, egy osztrák, egy portugál, egy finn, egy svéd és egy angol szakminiszter vagy államtitkár, továbbá az Európa Tanács három tagja vett részt. A megállapodást, amelyet az alábbiakban ismertetünk, az elnöklő görög fejlesztési miniszter, Apostolos Tsochatzopoulos kompromisszumos javaslata alapján sikerült elérni. A közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek az Európai Törvényszék (European Court of Justice, ECJ) hatáskörébe fognak tartozni, és az ECJ-nek lesz a feladata, hogy erre a célra megfelelő bíróságokat hozzon létre. A közösségi szabadalom bírósági rendszerének alapját egy Közösségi Szabadalmi Bíróság (Community Patent Court, CPC) fogja képezni, amelytől az Európai Közösség Elsőfokú Bíróságához (Court of First Instance of the European Communities, CFI) lehet fellebbezni. A CPC székhelye azonos a CFI székhelyével. Tagjait szakértelmük
