Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Évfordulónaptár
Évfordulónaptár 93 40 éve halt meg Kármán Tódor (Budapest, 1881. 05. 11. - Aachen, 1963. 05. 07.) magyar születésű amerikai gépészmérnök, fizikus, az aerodinamika világhírű művelője. Gépészmérnöki diplomát a budapesti Műegyetemen szerzett. Ezután ösztöndíjasként Németországban tanult: Göttingenben doktorált, és 1912-ig egyetemi tanárként dolgozott. Az I. világháború alatt a repülő hadtestnél kutatómérnök, ahol Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal közösen elkészítette a világ első katonai helikopterét, amely a repülés történetében a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ néven vált ismertté. Az I. világháború után a német Luftwaffe egyik megalapítója és a Junkers művek szaktanácsadója volt. 1929-ben az Egyesült Államokba hívták, ahol a Guggenheim-laboratóriumban részt vett a rakétakutatásban. A Pasadenában folytatott aerodinamikai kutatásai nyomán Kármánt világszerte a hangsebességen felüli repülés atyjának ismerték el. Ő volt az életre hívója és első igazgatója az űrkutatás békés célokat szolgáló világszervezetének, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. Vezető szerepe volt a B-36, B-47 és B-52-es bombázók, az Atlas, Titan és Minuteman rakéták kifejlesztésében. 1963-ban ő kapta meg - elsőként - az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését, a Nemzeti Tudományos Érmet (National Medal of Science). Halála után a Hold és a Mars egy-egy kráterét nevezték el róla. Forrás: Évfordulónaptár 2003. (MTI Sajtóadatbank)
