Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Gyetvainé Virág Dóra: A feltalálói tevékenység mint a szabadalmazhatóság kritériuma
58 Gyetvainé Virág Dóra d) A feltalálói tevékenység pozitív és negatív példái A találmány típusa és a leírásban megfogalmazott előnyök általában előrevetíthetik a feltalálói tevékenység meglétét. Ezek azonban nem általános érvényűek. Minden esetben el kell végezni a kérdés részletes elemzését. A találmány ismert lépések alkalmazása Ismert jellemzők nyilvánvaló alkalmazása:- egy korábbi dokumentum kitanítása nem teljes. A találmány a lehetséges megoldások közül a szakember számára azonnal felmerülő egyik megoldást tartalmazza;- a találmány csak ismert, egyenértékű jellemzők alkalmazásában tér el a technika állásától (pl. ekvivalencia);- a találmányban ismert anyag ismert tulajdonságait alkalmazzák (pl. anyaghelyettesítés);- a találmány ismert eljárás alkalmazása egy hasonló esetben (pl. átvitel). Ismert jellemzők feltalálói tevékenységen alapuló alkalmazása:- a találmány ismert eljárások, anyagok vagy eszközök ismert feladatra történő alkalmazása, amelynél új és meglepő hatás jön létre (pl. analóg kémiai eljárások);- a találmány ismert eszköz vagy anyag ismert feladatra történő alkalmazása úgy, hogy a feladat nehézségeit csak a találmány segítségével tudják leküzdeni, a korábbi megoldásokkal nem. Kombináció A jellemzők nyilvánvaló kombinációja (addíció):- a találmány a jellemzők egymás mellé helyezése vagy társítása, ahol a jellemzők között nem alakul ki kölcsönhatás (pl. többszörözés). Feltalálói tevékenységen alapuló kombináció:- a találmányban a kombinált jellemzők hatnak egymásra, és a megoldás segítségével az egyes önálló jellemzőkből ki nem következtethető, szakember számára meglepő új eredményt érnek el. Kiválasztás Nyilvánvaló válogatás az ismert lehetőségek közül:- a találmány az egyenlő mértékben valószínű lehetőségek közül történő kiválasztás; — a találmány paraméterek meghatározása egy adott tartományból, szokásos kisérletek, tervezési eljárások segítségével (pl. alak- és méretváltoztatás, optimálás); — a találmányt a technika állásának extrapolálása útján alkották meg; — a találmány speciális anyagok (vegyületek, készítmények, ötvözetek stb.) széles körből történő kiválasztása. Feltalálói tevékenységen alapuló kiválasztás: — a találmány a működési paraméterek ismert körből való kiválasztása, ami a működés során vagy eredményeként szakember számára nem várt hatást hoz létre; — a találmány speciális anyagok (vegyületek, készítmények, ötvözetek stb.) széles körből történő kiválasztása oly módon, hogy az anyagoknak előre nem várt előnyei vannak. Szakmai előítélet leküzdése Általában feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha szakember a találmányban javasolt megoldást a technika állásában foglaltak miatt nem veszi figyelembe. e) A másodlagos szempontok jelentősége Az olyan másodlagos szempontok, mint a műszaki előítélet leküzdése, a technika állását képező dokumentumok kora, a hosszú távon fennálló szükséglet kielégítése, a találmány kereskedelmi sikere, egyszerű megoldás létrehozása vagy a találmány meglepő hatása erősíthetik, de nem támaszthatják alá a feltalálói tevékenység meglétét. A megoldás részletes elemzésétől egy esetben sem lehet eltekinteni. V. ÖSSZEFOGLALÁS A feltalálói tevékenység mint önálló kritérium vagy mint más oltalmazhatósági feltétel szerves része, szinte a kezdetektől döntő szerepet játszik egy találmány szabadalmazhatóságában. A jelenlegi magyar joggyakorlatban nincs egységes eljárás a kérdés eldöntésére. Az Európai Szabadalmi Hivatal által kidolgozott „feladat és megoldás megközelítés” viszonylag egyszerű, átlátható módszer a feltalálói tevékenység vizsgálatára. A technika minden területén alkalmazható. Érdemes megismerni, és különösen a nehezen eldönthető esetekben alkalmazni.
