Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről

110 Dr. Palágyi Tivadar ebben az anyagban a magnézium-klorid 4 mmol/1 és 10 mmol/1 közötti koncentrációi azonos hatásúak, a BGH úgy ítélkezett, hogy a 4 mmol/1 magnézium-klorid koncentráció alkalmazása nem minősíthető bitorlásnak. A bíróság úgy érvelt, hogy az ekvivalenciapróba alkal­mazása előtt meg kell állapítani, vajon az igénypont szöve­gezése az igénypontokban meghatározott számértéktarto­mányra korlátozódik-e, vagy pedig egy szakember a szám­adatokat csupán egy tágabb oltalmi kör példáiként vagy magyarázataiként értené-e. A bíróság megállapítása szerint egy szakember számára nem lenne nyilvánvaló a magnézium-klorid tartalomra megadott tartományt lényegesen eltérően értelmezni, mert az igénypontban megadott tűréshatár az egyéb megadott tű­résekhez képest viszonylag szűk volt, és még egy szakem­ber sem tudná megállapítani, hogy van-e az anyag különbö­ző komponensei között kölcsönhatás. Ezért a szakember azt gondolná, hogy a feltaláló szándékosan határozta meg szű­kén a számértékek szűk tartományát. A fenti példákból az a következtetés vonható le, hogy a számértékeket tartalmazó igénypontokat igen gondosan kell megszövegezni annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan értelmezések, amelyek a bíróságot az ol­talmi kör korlátozására bírhatják. 21. Oroszország Az orosz piacon egyre nagyobb a hamisított áruk mennyi­sége, és ezzel arányosan nő a védjegybitorlások száma kü­lönösen az élelmiszeripar, az alkoholos és a nem alkoholos italok, valamint a ruházati ipar területén. A védjegytulajdo­­nosok egyre hangosabb panaszai miatt új büntetőjogi és védjegyjogi rendszabályokat vezettek be, amelyek célja, hogy elősegítsék a védjegyjogok érvényesítését. A 2002. július 1 -jén módosított büntetőjogi kódex szerint az olyan személy vagy vállalat, akit vagy amelyet vétkes­nek találnak egy olyan védjegy jogtalan használatában, amely azonos egy lajstromozott védjeggyel vagy ahhoz megtévesztésig hasonlít, jelentős pénzbüntetéssel és/vagy a bitorló termékek elkobzásával sújtható. Aki ilyen cselek­ményt ismételten elkövet vagy súlyos kárt okoz, legfeljebb 5 év elzárással büntethető. Az állami duma 2002. november 13-án jóváhagyta a véd­jegytörvény javasolt módosításait, így azok a rövidesen várható elnöki aláírás után haladéktalanul hatályba lépnek. A védjegytörvény egyik legfontosabb módosítása tágítja a „védjegy törvénytelen használata” meghatározás alá eső használatok körét, és idevonja a világhálón vagy a domén­­nevek részeként való használatot. Ennek megfelelően bi­torlásnak lesz minősíthető a védjegyeknek az interneten való jogtalan használata is. A módosított törvény a „közismert védjegy” státus el­nyeréséhez szükséges eljárást is egyszerűsíti. 22. Salvador Salvadort felvették a Világkereskedelmi Szervezet tagjai közé. Az ezzel járó kötelezettségek teljesítése érdekében a védjegytörvényt módosították, hogy összhangba hozzák a Világkereskedelmi Szervezet előírásaival. Az új törvény lehetővé teszi a kollektív védjegyek lajst­romozását, és a védjegymegújításra 6 hónap türelmi időt engedélyez. 23. Svédország A Kereskedelmi Bíróság az Ária Foods AB céget ideigle­nes intézkedéssel eltiltotta a „Champagne” szónak joghurt­termékekkel kapcsolatban való használatától. A bíróság megállapította, hogy itt a „goodwill”-lel való szándékos visszaélés, és a termék tartalmát és jellegét illető félreveze­tés nyilvánvaló esete forgott fenn. 24. Szingapúr A szingapúri Gazdasági Fejlesztési Tanács új pénzügyi se­gítőrendszert dolgozott ki és léptetett életbe, amely a koráb­bi szabadalmazási alapot (Patent Application Fund) helyet­­tesiti. Az új szabadalmazási alap (Patent Application Fund Plus) 10 millió szingapúri dollár tőkével rendelkezik, és le­hetővé teszi, hogy feltalálók vagy azok jogutódjai számára (a korábbi kettő helyett) három találmány szabadalmazási költségeit fedezzék. 25. Szlovákia A szlovák parlament új mintaoltalmi törvényt fogadott el, amely 2002. október 1 -jén lépett hatályba. A törvénymódo­sítás célja az volt, hogy a szlovák mintatörvényt összhang­ba hozzák a 98/71/EC sz. közösségiminta-irányelvvel és a 6/2002/EC sz. közösségiminta-szabályozással. Az új törvény nem ipari mintára, hanem mintára vonat­kozik. Főbb vonásait az alábbiakban foglaljuk össze. A minta egy termék vagy egy termék részének a külső megjelenésére vonatkozik. Lehet ipari vagy kézműipari termék, ideértve a csomagolást és a grafikai szimbólumokat is, amelyeket a termék összeállításában felhasználnak. A törvény kimondottan kizárja a számítógépprogramokat a mintaoltalomból. Egy minta akkor oltalmazható, ha új és egyéni jellegű. A minta akkor minősül újnak, ha nem azonos egy másik, a köz számára korábban elérhetővé tett termékkel. Két minta ak­kor tekinthető azonosnak, ha vonásaik csupán lényegtelen részletekben különböznek. Egy minta akkor rendelkezik egyéni jelleggel, ha a tájékozott használóra gyakorolt össz­benyomás különbözik az elsőbbség napja előtt a köz szá­mára hozzáférhetővé tett minta által gyakorolt összbenyo­mástól. A mintatörvény követelményeit kielégítő mintákat a Szlovák Szabadalmi Hivatalnál vezetett mintalajstromba jegyzik be. A lajstromozott minta oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 5 év, amely 4 alkalommal további 5-5 évvel meg­hosszabbítható, vagyis a teljes oltalmi idő 25 év. Ez annyit jelent, hogy az új minták oltalmi ideje 10 évvel hosszabb, mint a korábbi ipari mintáké. Az új törvény egyszerűsíti a minta által biztosított jogok érvényesítését. A mintapereket kezelő közönséges bírósá­gok az ügy érdemének megtárgyalása előtt ideiglenes intéz­kedést hozhatnak. Bevezették azt a rendszabályt is, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents