Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
76 Dr. Palágyi Tivadar módon a fellebbezési eljárás szabályait is megváltoztatták az alábbiak szerint:- az NSzH a jövőben nem fog első fokon tárgyalni szabadalmi felszólalási ügyeket. Ilyen ügyekben kizárólag a Német Szabadalmi Bíróság fog dönteni. így megszűnik a másodfokhoz való fellebbezés lehetősége, mert a másodfokból első (és így a gyakorlatban egyetlen) fok lett;- védjegyügyekben a Német Szabadalmi Bíróságnál is be lehet nyújtani fellebbezést az NSzH-nál benyújtható felülvizsgálati kérelem helyett. A törvénymódosítás 2002. január 1-jén lépett hatályba. A törvénynek a fellebbezésekre vonatkozó két rendelkezése azonban csak 3 évig, vagyis 2005. december 31-ig lesz hatályban. A szabadalmak ellen benyújtható felszólalásokra vonatkozó rendelkezés a 2002. január 1. előtt benyújtott felszólalásokra is vonatkozik. B) 2001. november 8-án a brémai kerületi bíróság fontos ítéletet hozott azzal kapcsolatban, hogy egy cég milyen mértékben jogosult az általa forgalmazott árukon kizárólagos joggal használni egy színárnyalatot. A Kraft Foods (Kraft) cégnek német védjegye és közösségi védjegye is van a lila színre csokoládén és csokoládé jellegű termékeken. Mind a két védjegyet a megszerzett megkülönböztető jelleg alapján lajstromozták. A Kraft szerint a vonatkozó fogyasztói körökben 90%-ig terjed a cég ismertsége. A Schwartau Werke GmbH & Co. (Schwartau) cég a CORNY védjeggyel forgalmazott müzliszeletek vezető forgalmazója Németországban. A CORNY védjegyű áruk minden egyes új ízét másmilyen színnel különböztetik meg a csomagoláson. Nemrég egy új, „szőlő és dió” ízt hoztak forgalomba, a csomagoláson a lila szín különböző árnyalataival és „tejcsokoládé” felirattal. A Kraft pert indított egyrészt színvédjegyeinek bitorlása, másrészt „passing off’ (a tisztességtelen versenyt tiltó törvénybe ütköző magatartás) miatt, azzal érvelve, hogy lila védjegyei komoly hírnevet szereztek Németországban, aminek következtében a fogyasztók a lila színt önmagában a Kraft céggel azonosítják. Ezért a lila színnek édesipari termékeken egy versenytárs általi használata a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. A Kraft kérelmére a brémai bíróság ideiglenes intézkedéssel eltiltotta a Schwartaut a müzliszeletek csomagolásán a lila szín használatától. A Schwartau szóbeli meghallgatást kért, és a tárgyaláson az alábbi fő érveket adta elő. a) A német védjegytörvény színekre csak akkor engedélyez oltalmat, ha a szín megkülönböztető jellegre tett szert, de így csak korlátozott oltalom szerezhető, amely a tulajdonos számára nem biztosít oltalmat a kérdéses szín minden árnyalatára. b) A Kraft csokoládéin nem önmagában használja a lila színt, hanem azt mindig párosítja szóelemekkel - amilyen a „Milka” szó - és/vagy egy svájci tehén rajzával. Ha összehasonlítjuk a két cég termékeit, óhatatlanul figyelembe kell venni a Kraft termékein a kiegészítő szó és/vagy ábra elemet; a megkülönböztető jelleg általában a „Milka” szóban rejlik. c) A termékek nem téveszthetők össze. Mind a színárnyalatok, mind az áruk típusai különböznek, és az áruk az üzletek különböző részlegeiben vannak elhelyezve. A müzliszeletek vonalán a Schwartau már piacvezető Németországban, és jól ismert a fogyasztók számára. Emellett számos különbség van a termékek kiszerelésében. A müzliszeletek CORNY védjeggyel vannak ellátva, és a Schwartau termékeinek a csomagolásán a szín - eltérően Kraft csokoládészeleteitől-nem a legfőbb jellemzőelem. d) A CORNY szeletek színe a különböző ízekre utal, nem pedig a termék származási helyére. A lila szín a szőlő színét tükrözi, és tisztességesen használható a védjegyek területén. e) Más cégek is használják a lila színt csokoládétermékeik csomagolásán, ami hígítja a Kraft amúgy is korlátozottjogait. Ez azt mutatja, hogy a német fogyasztók ismerik a lila szín különböző árnyalatait, és csokoládétermékek vásárlásakor döntésük nem függ a csomagolás színétől. 0 Németországban a müzliszeletek forgalmazásában piacvezető cégről, a Schwartauról nagyon valószínűtlen feltételezni, hogy a Kraft által használt lila szín ismertségével akarna visszaélni. A brémai kerületi bíróság megállapította, hogy a Kraftnak nincs joga eltiltani a Schwartaut CORNY védjegyű termékein a lila szín használatától sem a védjegytörvény alapján, sem „passing off’ alapon. Bár a bíróság megerősítette, hogy a Kraft színvédjegyeinek széles körű az oltalma, úgy vélte, hogy a Schwartau nem használja a lila színt védjegyként termékei származásának a jelölésére, hanem csupán a CORNY védjegyű müzliszeletek különböző ízeinek a megkülönböztetésére. Minthogy a fogyasztók megértik ennek a színválasztásnak az okát, alaptalan a tisztességtelen versenyt tiltó törvénybe való ütközést feltételezni. 16. Örményország Örményország 2001. július 24-én letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. így ez a megállapodás Örményország vonatkozásában 2001. október 24-én lépett hatályba. 17. Peru A perui iparjogvédelmi törvény megtiltja az „M.R.” (marca registrada) betűk vagy ezzel egyenértékű hatású egyéb (így az ®) betűk használatát olyan szimbólumokkal kapcsolatban, amelyeket előzőleg nem lajstromoztattak a védjegyhivatalban. Az ilyen azonosítási szimbólumok alkalmazása lajstromozatlan védjegyekkel kapcsolatban jogsértést jelent, amit a termékek lefoglalásával és mindazoknak az anyagoknak a megsemmisítésével kell büntetni, amelyek az adott szimbólumot viselik. Többször felmerült a kérdés, hogy ezt az előírást csak a helyileg gyártott termékeken alkalmazott jelekkel kapcsolatban kell alkalmazni, vagy pedig a külföldön gyártott termékek esetében is. A közigazgatási bíróság szellemi tulajdonnal foglalkozó tanácsa egy olyan bitorlási ügyben, amelyet egy külföldi vállalat helyi képviselője ellen indítottak, mert az Amerikai Egyesült Államokból ott lajstromozott, de Peruban lajstromozatlan védjegyet és a védjegyzettségre utaló jelet viselő csomagolással ellátott árukat importált, megállapította, hogy ez az import jogsértést képez tekintet nélkül arra, hogy a védjegytulajdonos az árut Peruban forgalomba kívánja-e hozni.
