Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 67- eredeti szoftver;- eredeti zenei, irodalmi alkotások, műsorfelépítések;- a piacon ismertté vált, előnyös megítélést felidéző és ezzel keresettséget, kedvező kelendőséget biztosító árujelzők, ilyen a védjegy, az ún. márkanév, a kereskedelmi név. Ezeknek az elemeknek a vagyoni értékét két tényező adja. Ezek egyike a használati értékük. Ennek lényege abban összegezhető, hogy a felhasználásukkal javítható valamely gazdasági tevékenység eredményessége, illetve hatékonysága, ideértve azt is, hogy a felhasználás kedvezőbb értékesítési feltételek elérését teszi lehetővé. A másik tényező, hogy a birtokosuk a felhasználásukban, birtoklásukban, valamint a velük való rendelkezésben a gazdasági élet többi szereplőjével szemben tulajdonosi, vagy azzal a hasznosítás gyakorlati vonatkozásaiban lényegileg egyenértékű pozíciót élvez. Nagyon is jellemző módon az utóbbi tényező okán nem sorolhatók ide a földrajzi árujelzők és az eredetmegjelölések. Az ezek használatára vonatkozó jog ugyanis nem egészül ki rendelkezési joggal, nem jogosítja fel a jogosultat arra, hogy ez utóbbi árujelzők használatát másoknak engedélyezze, a maga ezekre vonatkozó jogait másokra átruházza, így ellenértékhez sem juthat-jogszerűen - ilyen ügyletek révén. Ezért ezekre vonatkozó tulajdonosi pozícióról nem beszélhetünk, és így ezek vagyonelemekké sem válhatnak. Ezek jogi oltalma mögött egy meghatározó jelentőségű kompromisszum áll. A társadalmaknak alapvető érdekei fűződnek a gazdasági fejlődéshez, s ezért ahhoz is, hogy a nemzetgazdaságukban minél gyorsabban és széles körben terjedjen el az előnyösen felhasználható szellemi alkotások hasznosítása. A gazdaság szereplői azonban csak akkor hajlandóak befektetni az innovációs fejlesztőmunkába, valamint mások szellemivagyon-elemeinek megvásárlásába, és csak akkor alapoznak vállalkozásokat minderre, ha a társadalom a jogrend révén ésszerű mértékben biztosítja számukra a fentebb vázolt tulajdonosi pozíciót. Erre szolgálnak az iparjogvédelem, valamint a szerzői jogi oltalom intézményei, az előbbiekbe beleértve a tisztességtelen verseny elleni védekezés jogintézményét is. Mindezt úgy is összegezhetjük, hogy a szellemi vagyon elemeit oltalmazó egyes intézmények az innovációs tevékenységek és az azokba történő befektetés ösztönzésének érdekében bizonyos monopoljogokat teremtenek olyan társadalmi-gazdasági környezetben, amelynek alapvető törekvése a monopóliumok lebontása a gazdaságban. A szellemi vagyon jogszerű hasznosításának kereteit illetően értelemszerűen élesen szembenállnak egymással egyrészt a szóban forgó vagyonelemek birtokosának, másrészt mindazon piaci szereplőknek az érdekei, amelyek szintúgy hasznosítanák azokat. Az előbbi természetesen arra törekszik, hogy mindenki mást kizárjon a hasznosítás lehetőségéből, és csak neki megfelelő ellenszolgáltatás fejében adjon arra másnak engedélyt. Az utóbbiak érdekei viszont azt diktálják, hogy igyekezzenek a szóban forgó vagyonelem hasznosítási lehetőségeiben maguk is osztozni, méghozzá a saját szempontjukból minél kedvezőbb feltételekkel - akár az eredeti birtokos ellenére is, de mindenképpen oly módon, hogy az tőlük minél kevesebb ráfordítást igényeljen. így például a hasznosítási jogok szabályszerű megvásárlásához, illetve technológia vásárlásához is csak akkor folyamodnak, ha kedvezőbb megoldás nem áll rendelkezésükre. A magas színvonalú szakkönyveiről méltán világhírű Edward Elgar kiadónak ez a nagyívű, négykötetes, összesen több mint 2300 oldalas kiadványa 89, a szakirodaimának legjavához tartozó tanulmányt sorakoztat fel a szellemi vagyon gazdaságtanának témakörében. A legkorábbi 1934-ből, a legfrissebb 1999-ből származik. A főbb témacsoportok:- Bevezetés a szellemi vagyon gazdaságtanába;- Szerzői jog;- Alkalmazás a szerzői jog egyes területein;- A művésznek a jogdíjhoz való joga;- A szabadalmak természete és a szabadalmi rendszer;- A szabadalom terjedelme és időtartama;- A szabadalmakkal kapcsolatos tapasztalat egyes kérdései;- Üzleti titkok;- Árujelzők;- A verseny általános kérdései;- Párhuzamos importok, különös tekintettel az árujelzővel ellátott termékek jogosulatlan forgalmazására;- A Kereskedelmi Világszervezet, valamint a TRIPS- egyezmény szellemi vagyonnal kapcsolatos kérdései;- Szabványosítási kérdések. Osman Péter
