Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Hírek, események. A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere
48 Hírek, események szárába, levelébe a külső levegőbe való gyors kiáramlás miatt (Dr. Szirtes Viktória: Hormonális szabályozás és levéltrágyázás). Az etilén transzportjának tanulmányozása adta az alapötletet a kezelés újszerű, eddig még nem alkalmazott eljárásának kidolgozásához. Miért szükséges etilénnel kezelni a növényeket? Az ökológiai tényezőktől függően változik az endogén etilénszint. A zöldségfélék a kora tavaszi hónapokban a legérzékenyebbek az ökológiai változásokra. A változó ökológiai feltételek egyes zöldségféléknél csökkentik az etilénszintézis mértékét. Az ilyen ökofeltételek mellett termelt növényeken jól látszanak a genetikailag meghatározott természetestől eltérő fenotípusos változások: a növények differenciálatlanul növekednek; elmarad a várt szervi, szöveti differenciálódás, fokozódik a fertőzésekkel szembeni érzékenység; csökken a termések beltartalmi értéke és minősége; csökken a terméskötődés és ezzel együtt a termés mennyisége. Mit jelent a pozitív etilénstressz? Az exogén etilénkezelés stresszeli a növényt. Ennek ellenére pozitív stressznek lehet nevezni, mert az általam alkalmazott, újszerű eljárással nem az ökológiai feltételeket akarom alapvetően befolyásolni, hanem azok természetes hiányát pótolni. A pozitív etilénstressz teszi lehetővé a növények differenciált fejlődését, s ezzel csökken a fertőzésekkel szembeni érzékenységük. A kedvezőtlen ökológiai feltételek ellenére is a növények jól érzik magukat, és optimálisan növekednek. Miért választottam etilént a növények stresszeléséhez? Oxigén hatására hamar elbomlik. A növényekben nincsenek toxikus vagy mérgező anyagok. A hajtatóházak kedvezőtlen ökológiai hatásai ismertek a növényekre. Az emberi tevékenység által okozott és létrehozott globális méretű ökológiai változások szántóföldi zöldségtermesztésben is észlelhetők. Az általam alkalmazott új eljárással erősebb, differenciáltabb növekedésű palántákat tudok nevelni, melyeket kiültetésük után a kedvezőtlen ökológiai feltételek kevésbé tudnak befolyásolni. A kísérletemben felhasznált eszközök és anyagok- Egy üvegházon belül elkülönített fóliasátor, amely két részre osztott: etilénnel kezelt területre és kontrol kerületre. A kettőt egymástól dupla falú fóliával választottam el.- Két darab olajradiátor, amivel a kiegészítő fűtést biztosítottam.- Egy kétliteres etiléngáz-palack, reduktorral felszerelve.- 0,5 mm átmérőjű perforált csővezeték.- Támrendszerhez szükséges faanyagok, hálók, kötözőanyagok.- Etilén, melynek tisztasága 99,7%.- Vetőmagok: uborka, paradicsom, paprika. A kísérlet menete A fóliasátor elkülönített részében, ahol az etilénkezelést alkalmaztam, a talajelőkészítés után kijelöltem a három növényfaj helyét, és lefektettem a perforált, műanyag csöveket. Mindegyik sorba csak egy-egy növényfaj magvai kerültek vetésre. A perforációk közötti távolságok jelentik az egyes növényfajok tőtávolságát. A perforációk mellé jelzőként vékony drótot szúrtam, ami jelezni fogja a magok pontos vetési helyét a földben. Ezután a csőrendszerre talajt rétegeztem kb. 10-12 cm vastagságban, míg a vetés mélysége kb. 1,5-2 cm. Azután elvégeztem a vetés előtti első etilénkezelést. A palackra szerelt reduktor segítségével, valamint az általam kiválasztott csőátmérő alkalmazásával tudom szabályozni a felhasznált gáz mennyiségét. A kezelést egy nap múlva megismételtem. A kezelést követő negyedik napon mindkét részben (a kezelt és a kontrollteriileteken) ugyanazon egyedszámban elvetettem a magokat.Vetés után további kezelést nem alkalmaztam. Az azonos ökológiai feltételek biztosítása érdekében mind a hőmérséklet, mind a vízmennyiség azonos értéken tartására törekedtem. Uborka, vetés utáni második hét A kelési százalék a kezeknél 90%, míg a kontrolinál 70%. A méréseket mindig ugyanazokon a kijelölt egyedeken (7-7 db) végeztem. A második hét mért adataiból jól látszik, hogy a növény teljes magassága, valamint a levelek szélessége között kisebb, azonban a sziklevelek teljes hossza között nagy különbségek észlelhetők. Vetés utáni harmadik hét A hannadik héten egyre élesebb differenciák vannak. Már nem csak a sziklevelek hossza és szélessége között, hanem a növények magassága, a lomblevelek hosszúsága és szélessége között is egyre nagyobb eltérések jelentkeznek. Jól érzékelhetők a levelek színbeli fenotípusos tulajdonságai is. Az etilénnel kezelt lomblevelek sötétek, míg a kontrolluborkák levelei valamivel élénkebb színűek. Ez feltehetően eltérő mennyiségű krolofilltermelődésre vezethető vissza. Vetés utáni negyedik hét Ezeknél a mérési adatoknál különösen feltűnő a sziklevelek után mért első ízköz közötti differencia, a második legnagyobb különbséget az első három lomblevél kiterüléses növekedése közötti különbség mutatja. A kontrollegyedeknél a második izköz látványos megnyúlása határozottan mutatja az etioláltság jeleit, a szár felnyurgulását. Vetés utáni ötödik hét A kontrolluborka magassága egyes egyedeknél meghaladja a 70 cm-t. Az etilénnel kezelt egyedek kb. a 40 cm-es magasságot érik el. Az ízközök száma azonban csaknem azonos mind a kontroll-, mind a kezelt egyedeknél.
