Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Fórum. Dr. Mándi Attila: Kiegészítő észrevételek dr. Vörös Imre tanulmányához
52 Fórum amelyek alapján Magyarországon jogok érvényesíthetők, a magyar nyelv szabályainak megfelelően - tehát magyar nyelven - kell megszövegezni. 2. Szabadalom - mint információforrás A) A szabadalom másik fontos funkciója, hogy rendkívül értékes információforrást képez. Az Szt. rendelkezései értelmében csak az új és feltalálói tevékenységet képviselő' műszaki megoldások szabadalomképesek, következésképpen a szabadalmak az elsőbbség napján a legkorszerűbb műszaki ismereteket tartalmazzák. A magyar műszaki értelmiség és hazánk műszaki fejlődésének alapvető érdeke, hogy a szakemberek a lehető legalaposabb mértékben a fenti ismeretek birtokába jussanak. A szabadalmi leírások a legfejlettebb technika felbecsülhetetlen értékű tárházát képezik. A korábbiakban már rámutattam arra, hogy a magyar műszakiak idegennyelv-ismerete - sajnálatos módon - nem megfelelő, és erősen elmarad számos nyugati országban kialakult színvonaltól. A szabadalmi leírások magyar nyelvű fordításának elmaradása feltételezi, hogy a gazdasági versenynek a szabadalmakat műszaki információforrásként használó magyar anyanyelvű résztvevői az angol, német vagy francia nyelvet ugyanolyan színvonalon olvassák és értik, mint azok, akiknek ez az anyanyelve. Ellenkező esetben a gazdasági verseny magyar résztvevői hátrányba kerülnek, ez pedig diszkrimináció, ami alkotmányellenes. B) Az ESZE revíziója és a KSZ-törvény kidolgozása során a jogalkotók többször arra hivatkoztak, hogy a magas fordítási költségek a kis- és középvállalatok számára különösen nagy terhet jelentenek, tehát drasztikusan csökkentendők. Úgy tűnik tehát, hogy a szabadalom teljes szövegének az adott ország hivatalos nyelvére történő lefordítása elsősorban a kis- és középvállalatok érdeke, hiszen a hatalmas tőkével és anyagi lehetőségekkel rendelkező multinacionális vállalatok számára a fordítási költségek nyilván elenyésző tételt jelentenek. A kis- és középvállalatok a szabadalom jogintézményében elsősorban nem jogkeresőként, hanem az idegen jogokat tiszteletben tartó versenytársként jelentkeznek. A kis- és középvállalatok általában nem szabadalmaztatnak jelentős számú találmányt, és szabadalmaik az esetek túlnyomó többségében nem úttörő jelentőségű találmányok, hanem más cégek által kifejlesztett eljárások és forgalomba hozott termékek módosításai, javításai. A kutatás jelenlegi költségigényét figyelembe véve a kis- és középvállalatoknak általában nincs is módjuk alapvetően új találmányok kidolgozására. Ebből következik, hogy a kis- és középvállalatok műszaki szakemberei az idegen tulajdonban levő szabadalmakat éppenséggel abból a célból tanulmányozzák és olvassák, hogy tervezett fejlesztéseik ne ütközzenek harmadik fél szabadalmi jogaiba. így tehát e vállalatok számára a fordítási költségek csökkentésénél sokkal fontosabb, hogy a kutatásuk és fejlesztésük gátját képező idegen szabadalmakat a műszaki információ megszerzése és a szabadalombitorlás elkerülése céljából anyanyelvükön ismerjék meg. 3. Következtetések Az ESZE és a KSZ keretein belül megadásra kerülő, Magyarországra érvényes szabadalmak magyar fordításának elhagyása azzal a következménnyel járna, hogy a szabadalmi leírások műszaki tartalmát minden részletre kiterjedő pontossággal megismerni szándékozó, és a szabadalombitorlást elkerülni kívánó jogkövető magyar versenytárs kénytelen lenne az idegen nyelvű magyar szabadalmat saját költségén lefordíttatni. Ez két szempontból is alapvetően igazságtalan.- A fordítási költséget a szabadalmas a magyar versenytársakra hárítaná át.- Egy szabadalmat számos magyar versenytárs egymástól függetlenül is lefordítana, ami a jelentős költségtöbbleten kívül ugyanazon feladat többszöri, felesleges elvégzését jelenti. Összefoglalás 1. Az ESZE és a KSZ keretein belül engedélyezett, Magyarországra érvényes idegen nyelvű szabadalmak magyarra történő fordításának elmaradása alkotmányellenes. 2. A magyar nyelvű fordítást a szabadalombitorlást elkerülni szándékozó jogkövető magatartás és a szabadalmak műszaki információs funkciója egyaránt megköveteli. 3. A fentiek figyelembevételével a szabadalom teljes szövege (leírás és igénypontok) magyarra fordítandó. 4. A nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségek vállalásánál a rendelkezésre álló mozgástéren belül a fentiek érvényesítésére a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell. Dr. Mámdi Attila
