Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 második felében
42 Hírek, események az a megállapítás, amely szerint bármilyen hozzáférhetővé tétel vagy on-demand tevékenység, továbbá kábeles vezeték útján történő továbbközvetítés a védelem tárgyán kívül esne. Többen megfogalmazták azon nézetüket, hogy az eredetihez képest más műsorsugárzó által végzett műsorsugárzás továbbközvetítése, ideértve a webalapú továbbközvetítést is, nem részesülne védelemben. Az ülés elnöke felvetette, hogy a Titkárság készítsen el a következő ülésszakig egy átfogó elemző anyagot a különböző sugárzási cselekményekről. Többek között az anyag érintené a hagyományos műsorsugárzást, a digitális televíziózást, a földi és műholdas sugárzást, a streaming-et, a hozzáférhetővé tételt, a vételi feltételeket és a fogyasztók hozzájutását. A „továbbközvetítés”, eltérő idejű műsorsugárzás (deferred broadcasting) fogalmaihoz kapcsolódó hozzászólások során a japán küldöttség jelezte, hogy a „továbbközvetítés” definíciója érintené a nyilvánossághoz való közvetítés jogát is. Az EBU, az IFPI valamint a svájci küldöttség tág tartalmú nyilvánossághoz közvetítési jog mellett foglalt állást, különösen a belépti díj vonatkozásában. A leendő nemzetközi dokumentumnak a műsorsugárzó szervezeteket érintő egyéb anyagi jogi rendelkezései már kevésbé részletekbe menően kerültek megtárgyalásra. Az ülés elnöke ismét javasolta, hogy a felvetett témák megvitatását az egyes kormánydelegációk az érdekelt szakmai szervezetek bevonásával nemzeti szinten folytassák. A műsorsugárzó szervezetek jogainak kérdése lesz a következő ülés (2002. május 13. és 17.) legfontosabb témája. Mivel a Titkárság 2002. március közepéig szívesen fogad a szerződés nyelvén további egyezményszöveg-javaslatokat, indítványokat a tagállamoktól, illetve az Európai Közösségektől, így valamennyi hazai érdekelt szervezet előtt újra nyitva áll e lehetőség oly módon, hogy írásos anyagát eljuttatja a Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi és Jogharmonizációs Osztályára (1370 Budapest 5. Pf. 552) 2002. február 15-ig. Az ülésről készült részletes jelentés letölthető a WIPO honlapjáról SCCR/6/4 dokumentumszám alatt. Munkácsi Péter A PHARE-RIPP program tíz éve (Összefoglaló gondolatok a program záróeseménye kapcsán) A PHARE-RIPP (Regionális Iparjogvédelmi Program) 2001. december 31-éig tartó IV. munkaszakaszának XVI. értekezletére „10 év együttműködés a kelet- és közép-európai országokkal” alcímmel 2001. november 21 -én, a bukaresti Hotel Intercontinental dísztermében került sor. A program legutolsó értekezlete egyúttal az 1991-ben indult és 1993 óta rendszeres munkaprogramok formájában zajló 10 éves együttműködést kiértékelő és elemző, ünnepélyes ülés volt. Az értekezleten a Magyar Szabadalmi Hivatalt dr. Bendzsel Miklós elnök, Tidrenczel Béla osztályvezető, RIPP contact person és dr. Szarka Ernő, az MSZH korábbi elnöke képviselte. Az esemény megemlékező jellege folytán az értekezletre meghívót kapott még a cseh, a bolgár és a román hivatal korábbi elnöke is. Az ülésnek összességében mintegy 80 résztvevője volt. Az Európai Bizottság feladatkoordinátora, az EPO elnöke és a program irányításában részt vevő mintegy 10 EPO- munkatárson kívül - a RIPP-tagországok hivatalainak elnökei, elnökhelyettesei és kapcsolattartó munkatársai mellett - képviseltette magát az osztrák, német, spanyol, portugál, finn, holland, luxemburgi, brit, jugoszláv és a horvát hivatal. Jelen voltak a Benelux Védjegyhivatal, az OHIM, a WIPO, az EPI és a REACT képviselői is, mely szervezetek a program számos korábbi fázisában szervezőként vagy közreműködőként részt vettek. Az összefoglaló és megemlékező jellegű ülésen összesen 28 előadás és hozzászólás hangzott el hét témacsoportban. Az alábbiakban rövid ismertetést adunk az egyes témakörökben elhangzott méltatások, megemlékezések néhány említésre és kiemelésre méltó mozzanatáról. Nyitó megjegyzések Román részről az értekezletet az ipari miniszter, Dan loan Popescu, majd az európai integrációs miniszterhelyettese, Andrei Popescu nyitotta meg. Hangsúlyozták az iparjogvédelmi jogharmonizáció fontosságát és politikai szükségszerűségét az európai integráció felé vezető úton, és kiemelték az ebből a célból megteendő intézkedések fontosságát. Az ŐSIM - a román társhivatal — főigazgatója, dr. Varga Gábor a vendéglátó hivatal nevében a RIPP-program jelentőségét, céljait általánosságban értékelve méltatta a program főbb vonásait. A további nyitóbeszédek sorában Hendrik van Maele, aki a RIPP-programszakasz utolsó két évének programkoordinátora volt az Európai Bizottság részéről, rövid „történeti” áttekintést adott az Európai Bizottság e területen kitűzött céljairól és főbb tevékenységeiről. Ingo Kober, az EPO elnöke az 1993-tól lendületet vett konkrét RIPP-programszakaszok főbb célkitűzéseit, eredményeit, számadatait ismertette, kiemelve, hogy a „PHARE-RIPP program a maga 10 évével a világ eddig ismert legnagyobb volumenű, legsikeresebb multinacionális műszaki együttműködési-segítségnyújtási programja volt”. A helyzet 1992-ben A kiinduló helyzetet elemző korábbi szabadalmi hivatali elnökök közül a bolgár K. Iliev lendületes előadásmódban ecsetelte, kiindulva a szocialista tervgazdaság alapjainak bemutatásából, az akkori társadalmi rendszerbe beágyazódó nemzeti találmányi infrastruktúrát, a szervezetek és
