Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Touréné Ágoston Erika, Dr. Bencze Gábor: Szabadalmazhatósági esettanulmányok a biotechnológia tárgyköréből
Szabadalmazhatósági esettanulmányok a biotechnológia tárgyköréből 25 tani útmutató (A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója, Magyar Szabadalmi Hivatal, 1999—2001) szövegére támaszkodtunk. Meg kell említenünk, hogy küszöbön áll a magyar szabadalmi törvény módosítása. A módosítás szövege a parlament előtt van, és elfogadása esetén 2003. január 1-jén válik hatályossá. Bár a módosítások egy része a biotechnológiai szabadalmakkal kapcsolatos, a cikkben szereplő esetek elbírálásának szempontjait és érvrendszerét lényegében nem érintik, azok célja a magyar szabadalmi törvény és az Európai Szabadalmi Egyezmény szövege közötti összhang megteremtése. A eset Igénypont: Polinukleotid, amely az 1. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. Leírás: cDNS-könyvtárat hoztak létre humán májból oligodT prímére kkel. Az 1. számú szekvencia az egyik azok közül, melyeket automata szekvenátorral meghatároztak. A vizsgált szekvencia csak egy részét képezi a könyvtár DNS-einek (500 bp). Az 1. számú szekvenciából álló polinukleotid egy struktúrgén része. Próbaként alkalmazható a teljes hosszúságú DNS kinyeréséhez. Nincs példa, amelyben a teljes DNS-t megkapták volna, és nincs leírva a DNS és a megfelelő fehérje funkciója, biológiai aktivitása sem. Az újdonságvizsgálat eredménye: Az igényelthez hasonló szekvenciát nem talált az újdonságvizsgálat. Érdemi vizsgálat: Találmány [Szt. 1. § (2)1: Csak olyan megoldás tekinthető találmánynak, ahol egy feladatot műszaki úton, műszaki eszközökkel oldanak meg. A vizsgált igénypont nem tesz különbséget az igényelt polinukleotid természetben előforduló alakja és aközött, amelyet a feltaláló műszaki intézkedések sorával állított elő vagy különített el. A természetben már létező anyag megalkotása nem igényel emberi közrehatást. A természetben emberi közrehatás nélkül létező anyag lehet felfedezés tárgya, de találmányé nem. így ebben a megfogalmazásban az 1. igénypont tárgya nem oltalmazható. Ennek kiküszöbölésére általában elegendő valamely olyan jellemző megadása az igénypontban, amelyből az emberi közrehatás egyértelművé válik (pl. izolált, tisztított vagy rekombináns stb.). Miután az összes itt felhozott esetben ez a probléma hasonlóképpen felmerül, a továbbiakban ezt a szempontot nem érintjük. Újdonság (Szt. 2. §): Az újdonság megítélése ebben az esetben egyértelmű, az igényelt megoldás új. Feltalálói tevékenység (Szt. 4. §): Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. A feltalálói tevékenység meglétének vizsgálatakor a fenti esetben vissza kell utalnunk a korábbiakra: találmány egy feladat megoldása. A feladat az A esetben olyan polinukleotid biztosítása, amely próbaként használható egy ismeretlen gén azonosítására. Tekintve, hogy az azonosítandó gének körét a leírás nem korlátozza, a feladat bármely génre értelmezhető. Az így értelmezett feladat megoldására bármely szekvencia alkalmas, amelyet a leírásban ismertetett és önmagában a szakember köteles tudásához tartozó módszerrel állítottak elő. Tehát a fenti esetben nem igényelt feltalálói tevékenységet, hogy a szakember a találmányi feladatot megoldja. A feltalálói tevékenység például akkor lenne elismerhető, ha a próbaként igényelt szekvencia valamilyen további, a szakember számára nem nyilvánvaló előnyös tulajdonsággal is rendelkezne, vagy a próbával azonosítható gén lenne használható egy specifikus technikai probléma olyan megoldására, ami a szakember számára nem volt nyilvánvaló. Ipari alkalmazhatóság (Szt. 5. §): Az ipari alkalmazhatóság megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a leírásból ki kell tűnnie legalább egy olyan alkalmazási területnek, ami a találmány előállítását, illetve használatát az ipar valamely ágához köti. A használhatóság tekintetében itt a „próbaként alkalmazható” kitétel megtalálható, az azonban vitatható, hogy ez az ipari alkalmazhatóság egy konkrét területének, valamiféle specifikus használhatóságnak tekinthető-e. Ahhoz kétség sem fér, hogy egy ilyen polinukleotid előállítható, még ipari méretekben is a szekvencia alapján. Ami mégis kétségessé teszi, hogy a találmány kielégíti-e ezt a szabadalmazhatósági feltételt ebben a tekintetben, az a megfontolás, hogy csak akkor állítaná elő valaki a szekvenciát iparilag, ha valamilyen konkrét specifikus alkalmazási területe ismert lenne. Ilyen híján azonban nincs motiváció az ipari előállításra. Feltárás [Szt. 60. § (1)[: Mivel egy szakember számára egy polinukleotid előállításához elegendő információ általában annak szekvenciája, a találmány megvalósíthatónak tekinthető. Meg kell azonban jegyezni, hogy még ebben az esetben is szerepeltetni kell egy kiviteli példát a leírásban, mivel ez az alaki előírások része. B eset Igénypont: Polinukleotid, amely a 2. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. Leírás: cDNS-könyvtárat hoztak létre humán májból oligodT primerekkel. A 2. számú szekvencia az egyik azok közül, melyeket automata szekvenátorral meghatároztak. A vizsgált szekvenciák csak egy részét képezik a könyvtár DNS-einek (500 bp). Az így kapott szekvenciákat DNS-adatbázisokban automata keresőkkel elemezték. A DNS által kódolt peptidszekvenciát szintén elemezték aminosav-adatbázisokban. A homológiakeresés eredményeképpen feltételezik, hogy a 2. számú szekvencia egy humán X fehérjét kódoló gén része. A szekvencia 95%-os homológiát mutat a patkány X fehérje génjének szekvenciájával, amelyről ismert funkciója, biológiai aktivitása. A megfelelő aminosavszekvencia szintén 95%-ban homológ a patkány X fehérjével. A patkány-DNS teljes hossza 2400 bp. A szekvencia próbaként alkalmazható a teljes hosszúságú DNS kinyeréséhez.
