Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Kovács Krisztina: Biodiverzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon
Biodivcrzitás, genetikai források, hagyományos tudás cs szellemi tulajdon 7 mi mezőgazdaságra koncentráló biotechnológiai kutatások, valamint a nagyüzemi mezőgazdaságot ösztönző szellemi tulajdonjogok - a genetikai egyformaság irányában hatnak, ezáltal genetikai erózióhoz vezetnek. Ugyanakkor felfogható úgy is, hogy ez csak negatív mellékhatása az állami támogatással folytatott nemzeti és nemzetközi kutatások eredményeként kifejlesztett fajták bevezetésének- a fő hatás mindazonáltal az, hogy 500 millióval több ember élelmezését lehet biztosítani. A genetikai erózió jelentős okaiként számon tartott más tényezők - mint különösen a növény- és állatvilág élőhelyeinek pusztulása és a gazdálkodási rendszerek megváltozása - a szellemi tulajdonjogokkal nem függenek össze. Ezzel szemben elmondható, hogy a befektetői bizalom erősítése és a nemesítők anyagi ösztönzése révén a szellemi tulajdonjogok hozzájárulnak a nemesítő intézetek számának növekedéséhez, és serkentően hatnak az új növényfajták kifejlesztésére. A sokféle nemesitől program pedig egyben azzal is növeli a genetikai diverzitást, hogy - saját sikere érdekében - támogatja a genetikai források megőrzését. A szellemi tulajdonjogok tehát éppenséggel a genetikai sokféleség növelésének eszközeként is értékelhetők.14 A szellemi tulajdonjogokkal oltalmazott transzgenikus növények azonban — különösen ha a növény immunrendszerét, illetve szaporodásra való képességét manipulálták - genetikai szennyeződéssel fenyegetnek, amelynek hosszú távú következményeit nem lehet előre látni.15 A modem biotechnológia potenciális kockázataiként említhetők a transzgenikus növények versenyre, illetve fertőzésre való hajlamának vagy egyéb tulajdonságainak nem szándékolt változásai más fajtákra (pl. hasznos rovarokra), valamint az ökológiai rendszer egészére gyakorolt káros hatásai, valamint az elfajzásra való fokozott hajlamuk, és a bejuttatott gének állandóságával kapcsolatos aggályok.16 A biotechnológia alkalmazásából eredő potenciális kockázatok elkerülésére, illetve csökkentésére irányuló törekvések célja a „biológiai biztonság” megteremtése. Ezzel kapcsolatban a CBD két nevesített rendelkezést is tartalmaz: a 8. cikk g) pontja szerint a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy azoknak a genetikailag módosított élő szervezeteknek a tekintetében, amelyek alkalmazása a környezetre vagy az emberi egészségre valószínűleg káros, az alkalmazás kockázatainak kezelésére és szabályozására vonatkozó intézkedéseket tegyenek; a 19. cikk (3) bekezdése pedig rögzíti, hogy a tagállamok vegyék fontolóra egy olyan jegyzőkönyv szükségességét, amely megfelelő eljárásokat dolgoz ki az említett kockázatok kezelésére. A biológiai biztonságról szóló Cartagenai Jegyzőkönyv végleges szövegét - ötéves tárgyalási folyamatot követően - 2000 j anuárj ában fogadták el. A jegyzőkönyv célja elsősorban a genetikailag módosított élő szervezetek nemzetközi áramlásának szabályozása, valamint - a biológiai biztonság érdekében - a különböző kormányok, vállalatok és magánszervezetek együttműködésének megkönnyítése. A szabályozás főbb pontjait az előzetes tájékoztatáson alapuló megállapodásra irányuló eljárás bevezetése, a kockázatok felmérése és kezelése tekintetében az ún. elővigyázatossági megközelítés 14 The Crucible Group, Different Viewpoints 1 15 WWF International & CIEL, p. 18. 16 SCBD, www.biodiv.org alkalmazásának megkövetelése, valamint a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos információs központ létrehozása jelentik. A jegyzőkönyv alapján a genetikailag módosított szervezetet exportáló országnak az első szállítmány útnak indítása előtt részletes leírást kell küldenie a szervezetről az importáló országnak. Az importáló országnak 90 napon belül vissza kell igazolnia a leírás átvételét, és ezt követően további 270 napon belül meg kell küldenie az exportáló országnak a szállítmány útnak indítására adott kifejezett engedélyét, illetőleg a szervezet elutasítására vonatkozó indokait. A kockázatok mérlegelésének elismert tudományos módszereken kell alapulnia; az elővigyázatosságjegyében az importáló ország a tudományos bizonyosság hiányára hivatkozva az engedélyt megtagadhatja. Ez az eljárás azonban csak a módosított élő szervezet első nemzetközi átadására - vagyis annak a nemzetközi forgalomba kerülésére — vonatkozik. A módosított élő szervezetekkel kapcsolatos tudományos, műszaki, környezetvédelmi és jogi információ szabad áramlását szolgálja az e célból létrehozott hírügynökség. A Cartagenai Jegyzőkönyvet 102 ország17 és az Európai Közösség is aláírta (az Egyesült Államok és Japán nem), de eddig még csak 23 ország ratifikálta (19 fejlődő ország, valamint ebben az évben Hollandia, Spanyolország, Svájc és Svédország is). A jegyzőkönyv az ötvenedik ratifikációt követő 90 nap elteltével lép hatályba.18 Remélhetőleg nem lesz késő. A transzgenikus növényekben lévő gének nem kívánt áramlása útján bekövetkező genetikai szennyeződés az elmúlt évben például a mexikói kukoricát is elérte. A mexikói környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint az Oaxaca és Puebla régiók gazdálkodói által termesztett hagyományos fajtákban szennyeződést észleltek. Miután Mexikó a kukorica genetikai diverzitásközpontja, ajelenség határozottan vészjósló.19 A nemzetközi vetőmaggyártó cégek azonban élnek és virulnak - a nemzetközi szellemi tulajdonjogi rendszer pedig a hátuk mögött áll. Biotechnológiai találmányok, növényfajta-oltalom Az 1990-es években mind a szabadalmi, mind a növényfajta-oltalmi rendszeren belül érezhetővé vált az a jelenség, hogy egyes esetekben a hatóságok olyan jogokat engedélyeztek, amelyek sokakban visszatetszést, sőt felháborodást vagy riadalmat keltettek. Amerikai szabadalmat adtak például egy olyan bejelentés alapján, amelyben a genetikai mérnökség eredményeként előállított gyapotra mint olyanra igényeltek oltalmat - vagyis annak minden fajtájára, függetlenül az alkalmazott genetikai anyagoktól, illetve eljárásoktól. E jog alapján a szabadalmas megakadályozhatja minden genetikusán előállított gyapot importját valamennyi olyan ország tekintetében, ahol a szabadalom érvényben van. Ugyanezt a szabadalmat a pamut-előállítás terén jelentős India hivatala is elfogadta, azonban 1994 elején az indiai kormány megtette azt a szokatlan lépést, hogy a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva érvénytelenítette a szabadalmat. Szakmai körökben elterjedt az a vélemény, hogy a gyapotszabadalom túllépte az elfogadható szabadal17 A jegyzőkönyvet Magyarország a 2117/2000. (V. 31.) Korm. határozat felhatalmazása alapján irta alá. 18 SCBD, www.biodiv.org 19 The ETC Group, 31 January 2002
