Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Kovács Krisztina: Biodiverzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon
Biodivcrzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon 5 forrásokhoz való hozzáférésről rendelkezik. Ennek alapján a hozzáférés engedélyezése a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, és a nemzeti jogszabályok hatálya alá esik. A hozzáférés feltétele a genetikai forrásokat szolgáltató állam előzetesen közölt beleegyezése, kivéve, ha az adott állam másként rendelkezik. A hozzáférés engedélyezése esetén a genetikai anyag átadása kölcsönösen elfogadott feltételek szerint valósul meg. A tagországoknak a más államoktól származó genetikai forrásokon alapuló tudományos kutatás tekintetében törekedniük kell továbbá arra, hogy azt a genetikai forrást szolgáltató ország teljes körű részvételével és lehetőség szerint a szolgáltató országban folytassák, továbbá a kutatás és fejlesztés eredményeit, valamint a genetikai források kereskedelmi és egyéb felhasználásából származó hasznokat - kölcsönösen elfogadott feltételek szerint - tisztességesen és méltányosan megosszák a forrást szolgáltató állammal. A szerződő államok e harmadik alapvető kötelezettsége kapcsán ugyanakkor az egyezmény nem tartalmaz arra vonatkozó meghatározást, hogy mi minősül a hasznok „tisztességes és méltányos” megosztásának. A genetikai források feletti szuverenitás további ellensúlyozásának tekinthető, hogy a tagállamoknak törekedniük kell olyan feltételek megteremtésére, amelyek megkönnyítik a genetikai forrásokhoz való hozzáférést a más államok általi, környezetvédelmi szempontból megfelelő felhasználás céljára, és amelyek nem eredményeznek az egyezmény célkitűzéseit hátráltató korlátozásokat. A CBD egyes rendelkezéseinek a hagyományos tudással, illetve a szellemi tulajdonjogokkal való összefüggéseiről az indokolt részletesség igényével a továbbiakban lesz szó. Növekvő kereslet - csökkenő kínálat: a genetikai források piaca A modem biotechnológia térhódítása és az egzotikus genetikai anyagok azonosításának és kereskedelmi termékekben való felhasználásának lehetővé válása felgyorsította a változások ütemét mind az iparban, mind pedig a szellemi tulajdonjogi rendszerekben. A kutatók a régi biológiai anyagok alkalmazásának új módszereit fejlesztik ki, és a biológiai anyagok élelmezési, egészségügyi és egyéb ipari felhasználásajelentős mértékben növekszik. Ezek az új piaci lehetőségek további kutatásokat és beruházásokat ösztönöznek. Ugyanakkor - válságos módon - az új technológiák sikere és a fenntarthatóság esélye a társadalomnak a genetikai források széles köréhez való hozzáférésétől és azok felhasználhatóságától függ.3 Egyes elemzések szerint az ipar területén a növények előreláthatóan visszahódítják az ipari nyersanyagok piacának egyharmadát, amelyet az 1920-as években uraltak. Az egészségügy területén a világ népességének 80%-a legalább részben hagyományos orvosságokat és gyógynövényeket használ betegségei kezelésére. A gyógyszergyártásban felhasznált biológiai sokféleség megőrzése kritikus fontosságú. A világ növényfajtáinak több mint kétharmada - amelyből 35 000 potenciálisan gyógyhatású - a fejlődő országokból származik. A nyugati gyógyszerkönyvekben szereplő gyógyszerek hatóanyagai közül — az aszpirintől a The Crucible Group, I. Policy fogamzásgátló tablettákig - legalább 7000 esetében a hatóanyagot növényekből nyerik. A fejlődő országokból származó növényi hatóanyagok tekintélyes piaci értékét figyelembe véve, továbbá arra is tekintettel, hogy a gyógynövények termesztésében alapvető szerepet játszik a bennszülött és vidéki közösségek tudása, elkerülhetetlenül felmerülnek a hasznok méltányos megosztásával és a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos aggályok.6 A világ növényi biodiverzitásának mintegy négyötöde a fejlődő országokban összpontosul: mig Európa, Eszak-Amerika, Ausztrália és Japán együttvéve kb. 6,3 millió növényfajta származási helye, ugyanez az érték Brazília, Kolumbia, Kína, Venezuela, Dél-Afrika, Indonézia, Mexikó és Peru esetében összesen kb. 23,7 millió. Másfelől a mezőgazdasági kutatói közösség egy országban sem tudja biztosítani semelyik növényfajta hosszú távú fennmaradását sem, ha az adott fajtával kapcsolatos nemesítői lehetőségeket elvágja a szükséges genetikai forrásokhoz való hozzáférés hiánya. Az emberiség kalóriaszükségletének 90%-át csupán 20 termesztett növényfajta biztosítja; mindegyik a fejlődő országokból származik, mindegyik vészjóslóan érzékeny a rovarokra és a kórokozókra, és mindegyik túlélési esélyei a genetikai sokféleségen múlnak. Az elmúlt évszázad során az alapvető élelmiszereinket jelentő növények genetikai sokféleségének veszélyesen nagy aránya kihalt. A megmaradó sokféleség megőrzése és fejlesztése életbevágó globális kérdés.7 Igen fontos észben tartani, hogy a biodiverzitás terén egyik ország vagy régió sem képes felvásárlással hiányt teremteni a piacon, sem pedig a biológiai anyagok tekintetében önellátóvá válni. Nincs olyan ország, amely akár csak távolról is önállátó volna a genetikai források iránti szükségletei terén. A genetikai sokféleség tele van meglepetésekkel; a világ legnagyobb biodiverzitással rendelkező régiói legfontosabb élelmiszereik és gyógyszereik tekintetében esetenként sokkal kisebb biodiverzitású régióktól függenek. Még egy olyan botanikai bőséggel rendelkező országban is, mint Brazília, az emberi kalóriafelhasználás csaknem kétharmadát más kontinensről származó fajták biztosítják (cukor és banán: Indokína; rizs: Ázsia; búza: Nyugat- és Közép Ázsia; kukorica: Közép-Amerika; szójabab: Kína, Japán; bab: Andok). Tehát még a biológiailag legfüggetlenebb országok is a világ más régióira vannak utalva genetikai készleteik döntő része tekintetében. A búza például a Közel-Keletről származik, de az ún. zöld forradalmat kirobbantó fajtára jellemző gének - az Egyesült Államokon és Mexikón keresztül — Japánból érkeztek; azok a fokozott ellenállóképességet biztosító gének pedig, amelyeket mostanában találtak meg Közép-Amerikában, talán olyan távoli vidékek termését is javítják majd, mint India. A banán piacát Dél- és Közép-Amerika uralja, de alapvető élelmiszerként fejenként legnagyobb arányban Kelet-Affikában fogyasztják, miközben eredeti hazája Délkelet-Ázsia. A kölcsönös genetikai függőség még nagyobb az exportcikkek tekintetében: bár a világ egyes számú forrása a természetes gumi tekintetében Brazília, a gumitermelés központja Délkelet-Ázsia, miközben a biotechnológiai cégek más latextartalmú növényekben is gondolkodnak, ame-6 7 5 UO. UO.
