Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 99 ti jelentést, míg az olyan bejelentések kapcsán, amelyekben a kutatási jelentés nem említ X vagy Y jelű dokumentumot, pozitív nemzetközi elővizsgálati jelentést adnak ki. Minthogy nem végeznek részletes vizsgálatot, a vizsgálati illeték kétharmadát visszafizetik. Ha azonban a bejelentő kívánja, részletes nemzetközi elővizsgálatot végeznek. 10. Európai Unió A) Az Európai Unió tagállamainak belkereskedelmi miniszterei 2002. május 21-én Brüsszelben szabadalmi ügyekben tartott megbeszélésükön nem tudtak közös nevezőre jutni a szabadalmi jogvitákban ítélkező bíróságok ügyében, mert a német kormány elutasította azt a javaslatot, hogy az Európai Törvényszék (Europen Court of Justice) keretein belül egy Központi Közösségi Bíróság bírjon kizárólagos joghatósággal a szabadalombitorlási és megsemmisítési ügyekben. Ehelyett a németek az ilyen vitákat nemzeti bíróságok hatáskörébe kívánják utalni. A németekkel szemben álló 14 állam véleményét a spanyol belkereskedelmi miniszter, Ramon de Miguel így foglalta össze: „Ha az Európai Unióban érvényes szabadalmi rendszert kívánunk, a jogi ügyeket központi megközelítéssel kell kezelni.” A megegyezés hiánya Frits Bolkenstein belső piaci főmegbízott részéről súlyos korholást váltott ki: „Ez a régi nóta több mint egy év óta. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy eltekintsenek nemzeti érdekeiktől, ha ebben a kérdésben egyetértésre akarnak jutni”, majd a közösségi szabadalommal kapcsolatban hozzátette: „Ez kezd bohózattá válni. Az Európai Unió államfői és kormányfői komoly lépéseket tesznek a közösségi szabadalom létrehozására, de a határidőket nem képesek tartani.” Ezzel kapcsolatban utalunk arra, hogy az Európai Unió államfői még 2000-ben Lisszabonban megállapodtak arról, hogy az Unió versenyképessé tétele céljából 2001 végéig létrehozzák a közösségi szabadalmat. 2001 második felében Belgium volt az Európai Unió elnöke, és számos kompromisszumos javaslatot tett az igen kényes nyelvi kérdésnek a holtpontról való kimozdítása érdekében, de a 2001 decemberében tartott rendki vüli ülésen sem jutottak megállapodásra. A brüsszeli megbeszélésen a nyelvi kérdésben az Európai Bizottság által javasolt három nyelv (angol, francia és német) használata helyett olyan kompromisszumos javaslatot terjesztettek elő, hogy a kezdeti kérelmet az Európai Uniónak mind a 11 nyelvére, míg a többi iratot csak erre a három nyelvre kell lefordítani. A spanyol miniszter ezzel a rendszerrel kapcsolatban azt állapította meg, hogy egy európai unióbeli szabadalom átlagosan 20 000 dollárba kerülne, ami körülbelül kétszerese egy amerikai szabadalom költségének, és ez jóval több az Európai Bizottság javaslatának elfogadása esetén felmerülő költségeknél. Bolkenstein ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bírósági kérdést remélhetőleg meg tudják oldani a közeli jövőben. B) 2002 februárjában az Európai Unió Bizottsága javaslatot tett közzé a számítógéppel kapcsolatos találmányok szabadalmazásáról. A cél a szabadalmi hatóságok gyakorlatának olyan harmonizálása, hogy az Európai Közösség tagállamai azonos oltalmat nyújtsanak. A javaslat szerint az ismert technológiához műszaki hozzájárulást biztosító szoftverre szabadalmi oltalmat kell adni. 11. Észtország Észtország 2002. július 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez. Ennek megfelelően a 2002. július 1-jén vagy azt követően benyújtott európai szabadalmi bejelentésekben és olyan nemzetközi bejelentésekben, amelyekben az Európai Szabadalmi Hivatalt megjelölik, Észtországot meg lehet jelölni. Az ilyen megjelölés alapján megjelölési illetéket kell fizetni, de legfeljebb 7 állam megjelölése után. Az engedélyezett európai szabadalom észt fordítását az európai szabadalom engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül kell benyújtani. 12. Horvátország 2002. áprilisi tájékoztatónkban felsoroltuk azokat a PCT-tagországokat, amelyekben még nem módositották 30 hónapra a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határidejét. Horvátország értesítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodáját, hogy szabadalmi törvényének megfelelő módosítása folytán 2002. április 1-jével 30 hónapra változtatták a nemzeti szakasz megindításának határidejét. 13. India Indiában ebben az évben új védjegytörvény lép hatályba, amely az alábbi főbb változtatásokat vezeti be. A szolgáltatási védjegyek lajstromozhatók lesznek. A „szolgáltatás” kifejezés különféle üzleti tevékenységekre vonatkozik. Az új törvény bevezeti a kollektív védjegyek oltalmát. Az ilyen védjegy személyek társulásának az áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg másokéitól. Egy védjegybejelentés több áruosztályra is lajstromozható lesz, de a második és további áruosztály után külön illetéket kell fizetni. A lajstromozható védjegyek körét kiteijesztik az áruk alakjára és csomagolására, valamint a színkombinációkra. A lajstromozás időtartama a lajstromozás napjától számított 10 év lesz, és hasonló időtartamra korlátozás nélkül megújítható. Az új törvény megszünteti a védjegylajstrom A és B részét. Felállítanak egy szellemi tulajdonjogokra szakosodott Fellebbezési Bíróságot, amely a Védjegyhivatal döntései ellen benyújtott fellebbezéseket fogja elbírálni. 14. Japán Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a PCT 22. szakasza (1) bekezdését 2002. április 1-jén módosították, aminek következtében a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszát nemzetközi elővizsgálat kérelmezése nélkül is