Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 első felében
Hírek, események 81 A jogérvényesítésről szóló európai közösségi irányelvjavaslat A spanyol igazságügyi minisztérium az Európai Unió spanyol soros elnökségéhez kapcsolódó feladatok keretében 2002. május 23-24-én kétnapos szemináriumot rendezett „A szellemi tulajdon védelme az Európai Unióban” címmel. A szeminárium megrendezésének célja az volt, hogy lehetőség nyíljon a szellemi tulajdon védelme aktuális fejleményeinek megvitatására mind a magánszektor, mind a közigazgatás szemszögéből, továbbá az, hogy áttekintést adjon a kalóztevékenységek elleni küzdelemről az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésén belül. A szemináriumon különösen nagy érdeklődés és figyelem kísérte a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő jogérvényesítésről szóló, az Európai Unió keretében készülő irányelvtervezetet, illetve annak koncepcióját. A tervezet fő vonalai már korábban megjelentek a Bizottság 1998. október 15. napján közzétett dokumentumában, a kalózkodással és a hamisított termékekkel foglalkozó zöld könyvében, valamint az abban foglaltak alapján lefolytatott konzultációk eredményét is tartalmazó folytatásban, amely 2000. november 17. napján jelent meg [Green Paper on combating counterfeiting and piracy in the single market - COM (98)569 final; Follow-up to the Green Paper on combating counterfeiting and piracy in the single market- COM (2000)789], A szemináriumon Thierry Stoll, az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságán belül az elektronikus kereskedelemért és szellemi tulajdonjogért felelős igazgatóság vezetője előzményként utalt az említett dokumentumokra, és részletesen felvázolta az előkészítés alatt álló irányelvjavaslat elemeit. Az irányelv megalkotásának indokaként a tagállamokban fennálló eltérő bizonyítási rendszereket, a jogsértésre vonatkozó adatáramlás akadozását és a károk kiszámításának, megtérítésének eltérő gyakorlatát említette az előadó. Az irányelv a korábbinál offenzívabb szabályozás mellett optál: az 1994-es TRIPS-egyezmény a szabályozás minimumának tekintendő, az irányelv azon felül fog megállapítani közös szabályokat a jogérvényesítésre vonatkozóan. Ami az irányelv tárgyi hatályát illeti, az valamennyi szellemi tulajdoni oltalomfajtára vonatkozik. A tagállamokban alkalmazott egyes bevett megoldásokat veszi át, például a határozatok végrehajthatósága, a bizonyítás módja vagy az elkobzás területén. Rendelkezni fog továbbá a károk kiszámításának módszeréről, a jóhiszeműség jogsértéssel arányos figyelembevételéről, a műszaki intézkedések megkerülése elleni fellépésről (pl. az optikai CD-ken SID-kód bevezetésének ajánlása által), a többszörözéssel foglalkozó szervezetek keresetindítási jogáról, a birósági határozatok nyilvánosságra hozataláról és egyes kényszerintézkedésekről. A szerzői jogi jogosultság vélelmének felállításakor a közösségi jogalkotónak ügyelnie kell majd arra, hogy azt kellőképpen ellensúlyozza a védelem jogának körülbástyázása által. Az irányelv előreláthatólag nem büntetőjogi szankciók kilátásba helyezéséről rendelkezik, hanem a kártérítés harmonizációját tűzi ki célul. A tervezet nyilvánosságra hozatala a nyár elején volt várható, egyelőre nincs újabb információ ennek időpontjáról. Szentmáry Kinga — Munkácsi Péter Az európai szerzői jog áttekintése témakörében rendezett konferencia ismertetése Az Európai Bizottság és a spanyol kormány 2002. június 16-18-án kétnapos konferenciát rendezett Az európai szerzői jog ismételt áttekintése (European Copyright Revisited) címmel. A konferencia célja az volt, hogy a résztvevők- a tagállamok, a tagjelölt országok, valamint a nem kormányzati szervezetek és magáncégek küldöttei - képet kapjanak és eszmét cseréljenek a szerzői jog és a kapcsolódó jogok európai helyzetéről, az elért eredményekről és az előttünk álló feladatokról a szellemi tulajdonjogok érvényesítése területén. A bevezető előadások hangsúlyozták, hogy a szerzői jog hozzájárulása a GDP-hez általában minden országban 5 százalék körül van, miközben a jogalkotás csak lassan tart lépést az új felhasználási módokkal, formákkal. Elhangzott, hogy a versenyjog együtt fejlődött, fejlődik a szerzői joggal. Az előadók külön kiemelték a közös jogkezelés fontosságát - mint lehetséges továbblépési irányt - és a tíz év alatt elfogadott hét uniós irányelv jelentőségét (EU’s seven children). Tény ugyanakkor az is, hogy az irányelvek sem tudták megakadályozni a szellemi termékek illegális másolatainak terjedését, az ipari méretű kalózkodást. A szerzői jogi jogalkotás elsődleges feladata megtalálni az egyensúlyt a művekhez történő méltányos hozzáférés és a szerzők, egyéb jogosultak érdekei között. Geoffrey Yu, a WIPO főigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy a szerzői jog negatív megítélését a médiával való folyamatos együttműködéssel lehet ellensúlyozni. A Bo Vesterdorf az Európai (Elsőfokú) Bíróság elnöke által vezetett kerekasztal-beszélgetés a szerzői jogi bírósági gyakorlatot elemezte. A felszólalások több ponton is összecsengtek:- sehol nincsenek speciális szerzői jogi bíróságok, az ügyek általában a megyei szintű bíróságok hatáskörébe tartoznak első fokon, a Legfelsőbb Bírósághoz történő fellebbezési lehetőséggel,
