Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 első felében
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 4. 2002. augusztus HÍREK, ESEMÉNYEK TIDRENCZEL BÉLA A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 első felében 1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben A korábbi évekhez hasonlóan hivatalunk az év első felében is biztosította a szellemi tulajdon oltalmának magyar szakmai képviseletét a WIPO valamennyi jelentős rendezvényén, genfi székhelyén és az egyéb események színhelyein. Az első hat hónap WlPO-vonatkozású eseményei közül említésre méltó, hogy Budapesten járt a WIPO Szellemi Tulajdonjogi Akadémiájának (Worldwide Academy - WWA) igazgatója és vezető tisztségviselője, akikkel hivatalunk vezetői tárgyalásokat folytattak az iparjogvédelmi emberi erőforrások fejlesztése terén a közeljövőben megkötendő WIPO-MSZH megállapodás előkészítésével kapcsolatban. Megkezdődtek és intenzíven folynak a 2002. október 14-én és 15-én Budapesten tartandó közös WIPO-MSZH rendezvény szervezési munkálatai, melyen sor kerül a 25 éve aláirt Budapesti szerződés méltó megünneplésére az aláírás színhelyén, neves nemzetközi és magyar előadók közreműködésével, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitójával. A genfi WlPO-székházban tartott ülések közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a szervezeti reformmal foglalkozó két munkacsoport ülés a PCT-refonnmal foglalkozó munkacsoport, a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP), a Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR), a Védjegy, Ipari Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT) és az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) ülése. Két alkalommal is összehívták a Nizzai Megállapodással foglalkozó szakemberek ülését és a tavalyi esztendő után újból ülésezett a szellemi tulajdon, a genetikai készletek, a hagyományos ismeretek és a folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság. A továbbiakban beszámolunk a főbb WlPO-rendezvények néhány fontosabb történéséről és eredményéről. A WIPO szervezeti reformjával foglalkozó munkacsoport 5. és 6. ülése, Genf február 18-21. és június 24-28. Az 5. ülésen 72 állam képviseltette magát, közöttük a genfi állandó képviseletek, az illetékes minisztériumok és a szellemi tulajdon oltalmával foglalkozó nemzeti hivatalok munkatársai; hivatalunkat főosztályvezető-helyettesi küldöttség képviselte. A vita alapját a „WlPO-egyezmény — elvileg egyeztetett módosítások szövegtervezetei” és „A Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) elvileg egyeztetett igazgatási és pénzügyi rendelkezéseihez készített módosítások szövegtervezetei” képezték. A magyar küldöttség a felszólalásaiban már több alkalommal is hangoztatott álláspontot képviselte, melynek lényege, hogy lehetőség szerint alapvetően támogatjuk a WIPO Koordinációs Bizottság status quo-jának fenntartását, illetőleg ellenezzük az űn. egységes közgyűlés (Unitary Assembly) létrehozásának koncepcióját. A vita az ülésen lényegében az alábbi kérdések körül folyt: maradjon-e a Koordinációs Bizottság a jelenlegi formájában (korábbi A javaslat), ha igen, milyen funkciókkal rendelkezzen; legyenek-e új funkciói; végrehajtó szerv legyen-e; korlátozva legyen-e a tagok száma és milyen elvek szerint, mely országokból történjék a tagok megválasztása, legyen-e rotáció. A leglényegesebb kérdés pedig: mennyiben függ ez össze az egységes közgyűlés létrehozásának koncepciójával? Jelentős fordulat volt az USA álláspontjának további „keményedése”: ne legyen egységes közgyűlés, és a Koordinációs Bizottság vagy maradjon a jelenlegi formában, vagy legyen új Bizottság a B alternatíva szerint. Az USA álláspontja szerint az egységes közgyűlés nem ellenőrizheti a WIPO összes funkcióját. A bizottsági tagság tükrözze az uniókban való részvétel fokát, de ki kell fejeződnie az igazságos földrajzi megoszlásnak is. A Koordinációs Bizottság további sorsát illetően az országok véleménye eltért, konszenzusként csupán az említhető, hogy a Párizsi és a Berni Unió Végrehajtó Bizottságai csupán akkor szűnhetnének meg, ha sikerülne megállapodni az országoknak a Koordinációs Bizottság összetételében. Magáról az egységes közgyűlésről csak informális véleménycsere folyt, az írásos anyag nem is nevesítette a hozzászóló országokat. A munkacsoport elnökének megállapítása szerint nem sikerült konszenzusra jutni abban a tekintetben, hogy egyáltalán ajánlható legyen egy ilyen szerv létrehozatala, melynek még az „életképességéről" is megoszlottak a vélemények. Küldöttségünk megállapí-
