Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 65 A szerződés létrejöttének feltétele a Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján: „A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.” A Ptk. 412. § (3) bekezdése diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz a szerződés alapján (értelemszerűen a kutató-vállalkozó által) rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezési jogról, más szóval arról, hogy melyik felet milyen terjedelmű vagyoni jogok illethetnek meg a szerződés alapján keletkező szellemi alkotásokon.7 A jogszabályi rendelkezésből következik, és ezt szögezi le kétséget kizáróan a Ptk. magyarázata, hogy a feleknek a kutatási szerződés alapján rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások jogi sorsára vonatkozó „megállapodása a kutatási szerződés lényeges tartalmi elemének tekinthető”.8 A kutatási szerződésben tehát a bírói gyakorlat szerint meg kell jelölni: „... a szerződéssel kapcsolatos jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások létrehozására és felhasználására vonatkozó feltételeket.”9 A kutatási szerződés fogalmából (a vállalkozó oldalán kutatómunka végzése, illetve a megrendelő oldalán dij fizetése) következik, hogy „a kutatás tárgyának és az ellenszolgáltatásnak a meghatározása nélkül a szerződés létrejötte nem képzelhető el.”10 11 Az előző két megállapításból adódik, hogy - hacsak a felek eltérően nem rendelkeznek - a kutatási szerződésben kikötött ellenszolgáltatás a szerződés alapján létrehozott szellemi alkotások létrehozására és felhasználására, vagyis a szellemi alkotások feletti rendelkezési jogra vonatkozó ellenszolgáltatást is értelemszerűen magában foglalja. A kutatási szerződés alapján létrehozható szellemi alkotások körét - utaló szabályaival - szintén a Ptk. határozza meg.11 A Ptk. hivatkozott, ma már korszerűsítésre szo7 Ptk. 412. § (3) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-Kcrszöv, 2002.1479. o. lásd a s lábjegyzetben megjelölt forrás, 1478. o. lásd a 5 lábjegyzetben megjelölt forrás, 1479. o. 11 Ptk. 86. § (1) „A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet - c törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira (...) a szerzői, az ipatjogvédclmi (a szabadalmi, (...) és mintaoltalom), továbbá az újítói jog (...) határozza meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is (...).” A(2) bekezdés szerinti felsorolásban értelemszerűen, a Ptk. 1977-es szövegéhez képest korszerűsítve, az azóta eltelt időben folyt szerzői jogi és iparjogvédelmi jogalkotás eredményeire figyelemmel soroltuk fel a kutatási szerződés alapján létrehozható alkotásokat. Ebből - magától értetődően - kihagytuk az iparjogvédelem területén a vállalat- és árujelzőket (védjegy, földrajzi árujelzők), a szerzői jog területén pedig a szomszédos jogi teljesítményeket. ruló rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a kutatás eredményei lehetnek egyrészt a szerzői jog által védett szerzői művek és a szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények közül adatbázisok, illetve iparjogvédelmi alkotások (szabadalmazható találmány, használati minta, esetleg formatervezési minta), valamint közkinccsé még nem vált, egyéb szellemi alkotások, illetve know-how.12 III. A megbízásban feltett kérdésekre adott válaszok Ad 1, 4,5. : A TSA szerződés olyan szerződés, amelynek tartalmi eleme az is, hogy a vállalkozó (az MTA Szegedi Biológiai Központ, a továbbiakban: SZBK) jövőben létrehozandó, mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem (ezen belül műszaki alkotások jogvédelme) területére eső szellemi alkotások, e körben különösen mikrobiológiai találmányok megalkotására is kötelezettséget vállalt. A megállapítás szerződési indokai- A TSA 1.1. pontja, amely szerint technológia minden olyan (összefoglaló, rövidített felsorolást ad az eljáró tanács) mű, megoldás, akár termék, akár eljárás, ismeret, adat, titok, megjelenési formájára tekintet nélkül, a fennálló jogi védelemtől függetlenül, amely a TSA tartama alatt és/vagy megszűnésétől számitott két éven belül a kutatás adott szerződési pontban körülírt tárgyában a kutatási fejlesztési tevékenységből keletkezik.- A TSA 1.3. pontja, amely a lehető legszélesebb körben meghatározza, hogy mi minősül a TSA alapján végzett kutatási-fejlesztési tevékenység szempontjából szabadalomnak.- Az SZBK szakmai/tudományos írásművek készítését vállalta a TSA 6.3. és 8. pontjaiban. A 6.3. pont szerint a kutatási ütemterv időszakos teljesítéséről az SZBK nyilatkozatot köteles tenni, amelyhez tartozik a nyilatkozat megtételéig eltelt időtartamban kifejlesztett technológia, eljárások és új megoldások részletes leírása is. A 8. pont kutatási jegyzőkönyvek vezetéséről és heti, negyedéves, továbbá ad hoc kutatási jelentések készítéséről, és a megrendelőnek történő eljuttatásáról rendelkezik. A jegyzőkönyveknek és a jelentéseknek le kell írniuk a kutatási-fejlesztési tevékenység előrehaladását, és ki kell térniük a kifejlesztett alkotásokra (a szerződés szerinti technológia szélesen vett értelmében).- Az SZBK és a kutatásban résztvevők a TSA 11.1. és 11.2. alapján kötelezik magukat arra, hogy minden, a kutatás alapján keletkezett műszaki eredményt, annak keletkezésekor haladéktalanul feltárnak a megrendelő előtt (más szóval azokat leírják), és a kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokról (ismét csak a TSA szerződés szerinti „technológia” szélesen vett értelmében), elsősorban új Arabidopsis vonalakról hetente telefax és elektronikus levél útján értesítik a megrendelőt. Vö. Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem, szerk. F. Tóth Tibor, MTA OTH, 1987. Bp., VI. 2. pont (szerzője: Lontai Endre)
