Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Munkácsi Péter: 1996 után – aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről. I. rész: Az európai tagállamok joggyakorlata
1996 után - aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről 33 beli, munkaráfordítást, valamint maguknak a listáknak a megtervezését is igényli. Az alperes („AB Svenska Spel”) szerencsejáték-fogadásokat szervezett Svédországban, amelyek közül néhány a futballmérkőzések esélylatolgatásain alapult. A futballidényben lebonyolított szerencsejátékokhoz az alperes számos listát állított össze a mérkőzésekről, amelyekhez az adatokat a felperes mérkőzésnaptáraiból emelte át. A felperes állítása szerint az adatbázisait érintő jogai megsértéséről van szó, intézkedést és kártérítési követelést helyezett kilátásba. Az alperes azzal utasította el a felperes érvelését, hogy ebben az esetben nincs szó védelem alatt álló adatbázisokról, mivel a mérkőzésnaptárak alkotóinak ráfordítása csupán annak megjelölésére irányult, hogy az egyes mérkőzések hol és mikor kerülnek lejátszásra. Mivel nem az volt a cél, hogy összegyűjtsék az időpontok listáit, a felperes adatbázisa sem tekinthető másnak, mint puszta adatok alkotásának. Amennyiben a futballmérkőzések időpontlistái védelem alatt álló adatbázisok lennének, az alperes által készített listák akkor sem sértettek volna meg semmilyen adatbázison fennálló jogot, mivel azok nem az adatok jelentős részének másolásával készültek. A göteborgi városi bíróság elutasította a keresetet és kimondta, hogy amíg a futballmérkőzések időpontjainak adatbázis-gyűjteménye a svéd jog részét képező adatbázis-irányelv szerint védelmet élvező adatbázisnak tekinthető, a védelem csak a „termék valamennyi nagy részére” vagy az „alig rejtett plágiumra” alkalmazható. Az alperes jogosulatlan adatfelhasználása nem eredményezett a szerzői jog szempontjából jogsértő cselekményt, mivel nincs szó az információ kinyomtatásáról vagy másolásáról ugyanolyan vagy hasonló gyűjteményben. A felperes fellebbezett a döntés ellen. A fellebbezési eljárásban a felek új tényeket, körülményeket nem hoztak fel. A fellebbezési fórum megállapította, hogy Svenska Spel a Stryk-tipset, Maltipset és Oddset szerencsejáték-kuponokon hasonló információkat használt fel, mint amelyek a felperes adatbázisain szerepeltek, megnevezett néhány angol és skót futballcsapatot, akik egymás ellen játszottak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az adatbázis tartalmából kimásoltak volna. Éppen ezért a fellebbezést elutasította. Bár ez az ügy a másodfokon meghozott döntéssel lezárult, a felvetett kérdések értelmezésére megkereséssel fordultak az Európai Bírósághoz.31 3. Konklúzió A jelen tanulmány bevezetője csak röviden utalt egy ellentmondásos helyzetre, ahogyan a hagyományos szerzői jog ódzkodva, fenntartásokkal, „nem várt idegenként” fogadta az adatbázisok érkezését. Ez a kontroverzalitás sajnos hatott a sui generis adatbázis-védelem hazai bevezetése során is. Érvek és ellenérvek sorakoztak fel e sajátos védelmi kategóriának a magyar jogrendszerben elfoglalandó 31 A svéd esettel szinte teljesen megegyező ténybeli és jogi alapon indított eljárást a Fixtures Marketing Finnországban is. A vantaa-i kerületi bíróság 2002. február 1-i megkeresésével előzetes határozati eljárást kezdeményezett az Európai Bíróság előtt (a folyamatban lévő ügy száma és elnevezése: C-46/02, Fixtures Marketingv. Oy VeikkcmsAb). helyéről. Utólag visszatekintve az akkori viták éle napjainkra talán relativizálódik, hiszen a fentiekben bemutatott magas vagy éppen a legmagasabb szintű tagállami bírói fórumokon meghozott döntések példázzák jól, hogy az adatbázis-védelem tagállami szinten akár külön törvényben, akár a szerzői jogi törvény keretein belül került szabályozásra, az adatbázis-irányelv kontúijai továbbra is homályban maradtak. Napjainkban a rendszertani problémákat a jogértelmezési kérdések váltották fel. A közösségi tagállamok kialakulófélben lévő bírói gyakorlata — amint erről már korábban szó esett — az adatbázis-irányelv 7. cikke alapján történő mennyiségi és/vagy minőségi értékelés irányába tolódik el; konfliktusokat eredményeztek a .jelentős ráfordítás”, az „ismételt és rendszeres kimásolás” interpretációi. Kérdéses az is, mikor tekinthető egy adatbázis tartalma jelentősnek, vagy másik oldalról megközelítve: »jelentéktelen résznek” minősül-e az adatbázis tartalma, ha az a felhasználó számára különleges értékkel bír? Az új digitális környezetben, a flexibilissé váló műfaji határokon belül a jövőben ugyancsak problémát jelenthet, hogy a folyamatosan adatokat generáló cselekmények, mint pl. a telefonos szolgáltatások, az interaktív műsorsugárzási fermák, mint a, jnidti-channelling' ',,,program enhancements”, „datacasting", „Electronic Program Guides (EPGs)”, „ Personal TV" adatbázisoknak tekinthetők, avagy a létrejövő adatok csupán a műsorsugárzási jog, a telekommunikációs jog „hasznos melléktermékei”?32 Tisztázásra szorul - a német Tele-Info-CD-eset különösen ráirányította erre a figyelmet—az adatbázisjog és más jogágak, elsősorban a versenyjog, egymáshoz való kapcsolata is.33 A tagállamok tárgy beli joggyakorlata, már az alsóbb bírói szinteken is, fokozatosan bővül, ugyanez nem állapítható meg a csatlakozás előtt álló országok gyakorlatára; eddig még nem merült fel a nemzetközi szakirodalomban az e térségből származó sajátos probléma, bár már szinte valamennyijelölt állam jogalkotásának részévé tette az adatbázis-irányelvet. Az ellentmondásos tagállami értelmezések megszüntetését, valamint a csatlakozás előtt álló országok egységes joggyakorlatának kialakítását jelentősen segítené a Közösségnek az irányelv alkalmazásáról szóló első értékelőjelentése aló. cikk (3) bekezdése alapján, amelyet az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz kell benyújtania, első alkalommal 2001 végén, valamint az Európai Bíróság közeljövőben várható értelmezése.34 A tanulmány következő része az adatbázisjog közösségi szintű interpretációjával kiván alaposabban foglalkozni. 32 A példákban említett interaktív műsorsugárzási rendszerekről részletesebben a W1PO technikai háttértanulmányában lehet olvasni (SCCR/7/8). Az adatokat generáló cselekmények kapcsán röviden említést kell tenni, hogy a szakirodalomban felmerült a DNS-szekvencia adatbázisoknak az adatbázis-irányelv szerinti védelmének kérdése is. Részletesebben Jasper A. Bovenberg, Should Genomics Companies set up Database in Europe? The E.U. Database Protection Directive Revisited, (2001) E. I.P.R. 361. oldal. 33 Az adatbázisjog és a versenyjog egymáshoz való kapcsolatában helyes Faludi megállapítása, hogy az adatbázis-védelem bevezetésének alapvető nehézsége, hogy tulajdonképpen a versenytárs ellen kívánja megvédeni az adatbázis előállításába befektetőt, azonban a tisztességtelen piaci magatartás szabályai ehhez nem nyújtanak kielégítő védelmet. Faludi, in: Vékás i. m. 321. oldal. 34 Jelenleg folyamatban van a Közösségen belül az értékelő jelentés elkészítése.
