Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál
28 Dr. Gál Melinda gyakorlatban felmerülő problémákat. A különböző tárgyú gyógyszeripari találmányok igénypontjai közül foglalkoztunk a vegyi termékek általános képletében szereplő szubsztituensek jelentésének megfogalmazásával, az általános képlet oltalmi körének értelmezésével, továbbá gyógyszerkészítmények és második indikációs találmányok igényponti jellemzőivel. Mint látható volt, az igénypontoknak az a feladatuk, hogy a szabadalmi oltalom terjedelmét meghatározzák, ennek akkor felelnek meg, azaz akkor egyértelmű a megfogalmazásuk, ha a köz számára világosan kiderül egy igénypontból, hogy melyik tárgy áll védelem alatt és melyik nem. A szabadalmi oltalom biztosította monopólium terjedelmének meg kell felelnie és igazoltnak kell lennie a létrehozott műszaki többlet által, amellyel az a feltalálói tevékenység révén hozzájárult a technika állásához. Tehát, mindennek, ami egy érvényes főigénypont oltalmi körébe tartozik, feltalálói tevékenységen kell alapulnia, és a műszaki jellemzők megengedhető általánosításának mértékét minden esetben a technika állásához mérten kell megállapítani. Általános szabályként egy igénypontot a leírás akkor támaszt alá, ha az igénypont nem olyan tág, hogy túllépi a feltárt találmányt, ugyanakkor ez a szabály nem szolgál arra, hogy további megszorításokkal megfossza a bejelentőt a találmánya feltárásáért járó igazságos jutalomtól. A gyógyszeripari találmányoknál egy vegyületcsaládra vonatkozó igény esetén a feltalálói tevékenységet minden esetben a biológiai hatás jelenti. A kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti összefüggés ésszerű előrejelzése elvileg lehetséges ugyan, de létezik egy határ, amely után már nem lehet ilyen összefüggést érvényesen előre látni. Ezt a határt — amely a szubsztituens jelentések általánosíthatóságát megalapozza - minden egyes esetben a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján meg kell állapítani. Az oltalmi igény tárgyát az igénypontban a találmány műszaki jellemzőire vonatkozó szakkifejezések segítségével kell meghatározni. Az igénypont megfogalmazásánál az egyértelműség követelményének megfelel az, ha a kifejezés értelmezése a rendelkezésre álló tudás alapján nyilvánvaló. A gyógyszeripari találmányoknál a szerves vegyületekre vonatkozó igénypont egyértelműségét nem csökkenti önmagában az, hogy a meghatározására alkalmazott szakkifejezés egy tág fogalom, ha egy ilyen szakkifejezés jelentése - önmagában vagy a leírás fényében - szakember számára félreérthetetlen. Ha az igénypont egy gyógyszer további terápiás alkalmazásra irányul és a kezelendő állapotot funkcionálisan — azaz működésként - definiálják, a szakember számára útmutatást kell adni, kísérleti módszerek vagy bármely más vizsgálható követelmény formájában, amelyek segítségével meg tudja azt állapítani, hogy mely állapotok tartoznak bele, illetve nem tartoznak bele a működésként definiált terápiás alkalmazásba, amely a találmány lényegét képezi és az igénypont oltalmi körébe tartozik. A megfelelő feltárás a találmány tartalmának olyan meghatározását jelenti, amelyből a találmány kivitelezéséhez minden kellő információ a szakember rendelkezésére áll a bejelentés elsőbbségének időpontjában vagy a szabadalmi bejelentésből vagy az általános átlagos szakismeretből. Több millió vegyületet magában foglaló általános képlet esetén egy egyedi vegyidet csak akkor tekinthető feltártnak, ha a szabadalomból nyerhető információ elegendő a vegyület előállításához anélkül, hogy további alapos kutatás vagy kísérletezés lenne szükséges. A második indikációs találmányoknál az esetleges funkcionális jellemzést olyan útmutatásoknak kell követniük, amelyek elegendően világosak szakember számára a gyakorlati terápiás felhasználáshoz. Irodalomjegyzék 1 Tony Samuel: The Value of Protection. Managing Intellectual Property, No. 104.2000. p. 46-48. 2 Feliza Mirasol: A gyógyszeripar növekedése és a jövő trendjei. Chemical Market Reporter, 257/13,5,2000.03.27., Műszaki gazdasági tájékoztató a világ gyógyszeriparáról, 2000. 4. sz. p. 25-26. 3 A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója. Magyar Szabadalmi Hivatal, 1999. 4 Mészárosáé Varga Éva: Az igénypontszerkesztés gyakorlati kérdései a vegyipar körébe tartozó bejelentéseknél. Szakdolgozat, 1982. 5 Dr. Farkas Erzsébet. Az első és második indikáció szabadalmazhatósága az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján és a magyar szabadalmi törvény adta lehetőségek, 1. rész. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988. 2. sz. melléklet p. 8-25. 6 Dr. Farkas Erzsébet: Az első és második indikáció szabadalmazhatósága az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján és a magyar szabadalmi törvény adta lehetőségek, 2. rész. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1989. 3. sz. melléklet p. 22-30. 7 Dr. Farkas Erzsébet Az első és második indikáció szabadalmazhatósága az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján és a magyar szabadalmi törvény adta lehetőségek, 3. rész. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1989. 4. sz. melléklet p. 7—11. 8 Európai Szabadalmi Egyezmény. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, Iparjogvédelmi Szemle, Különszám, 1993; www.europcan-patent-office.org/legal/epc.html 9 ESPACE LEGAL CD-ROM adatbázis. 10 Dr. Matthias Wolf és Dr. Bernd Hansen: Are Patents Interpreted Narrower Than the Claim Wording? Patents and Licensing, 2000. p. 31-38. 11 Buzásné Nagy Zsuzsa: Célhoz kötött termékoltalom bevezetése a második gyógyászati indikációs találmányok oltalmára az Európai Szabadalmi Egyezményben. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, Iparjogvédelmi Szemle, 2000. 6. sz. p. 29-31.
