Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál
26 Dr. Gál Melinda dialízis tartama alatt. Rámutattak továbbá, hogy a glükóz polimer lebomlási sebességét a vérben a polimerben lévő 1,6-helyzetű kötések száma határozza meg. A lebontó enzimek ugyanis az 1,4-helyzetű kötéseket bontják, így az 1,6-helyzetű kötések csökkentik a lebomlási sebességet.- A fentiek alapján a BPatG az igénypontban található metabolizálható jelzőt, a szó szerinti megfogalmazás változatlanul hagyásával, szűkebben, „megnövekedett metabolizációs sebességű’’-ként értelmezte, amely olyan glükóz polimerekre korlátozódik, amelyek kevés 1,6-helyzetű kötést tartalmaznak (azaz zömmel 1,4- helyzetű kötést tartalmazó lineáris polimerek). Tekintettel arra, hogy a technika állását képviselő dokumentum a glükóz polimereket csak általánosságban említette, a gyorsabban lebomló polimereket nem tárta fel, nem tartalmazott konkrét útmutatást arra, hogy a glükóz polimereknek a fenti értelemben kell metabolizálhatónak lenniük, a találmányi gondolat sem innen, sem ennek más dokumentummal végzett kombinációjából nem származhatott, a feltalálói tevékenységet elismerték, a megsemmisítési kérelmet elutasították. A szabadalmasnak eközben egy bitorlási pere volt függőben, amelynek tárgyát egy olyan „Dextrin 20” nevű dialízisoldat képezte, amelyet - többek között — keményítő hidrolízisből nyert glükóz polimerekből készítettek, és amelynek németországi forgalmazását a szabadalmas bitorlásnak tekintette. A szabadalmas a bitorlási perben azzal érvelt, hogy a „Dextrin 20” peritoneális víztartalmú dialízisoldat, amely fiziológiásán alkalmazható sókat és glükóz polimereket tartalmaz, amelyek átlagos polimerizációs foka 110-120 és pH-ja 5,7. Továbbá a „Dextrin 20”-hoz alkalmazott polimerek állítólag metabolizálhatók. A metabolizálhatóságot az alperes hirdetésében külön hangsúlyozta. A bitorlási perben eljáró bíróság a BPatG által a megsemmisítési eljárásban kialakított szűkebb igénypont-értelmezést használta fel döntéséhez. A „Dextrin 20” bitorlást jelentő szűkebb értelmezésű metabolizálhatóságának eldöntésére megvizsgáltatták annak 1,6-helyzetű kötésű glükóz polimer tartalmát, ami 7,1%-nak adódott. A szabadalmas feltalálói tevékenységét a technika állása alapján maximum 5% 1,6-helyzetű kötést tartalmazó glükóz polimer jelenlétéig lehetett elismerni. A megsemmisítési eljárásban a szabadalom fenntarthatóságát eredményező szűkebb igénypont-értelmezés alapján tehát az 5%-nál több 1,6-helyzetű kötésű glükóz polimert tartalmazó „Dextrin 20” oldat nem tekinthető „megnövekedett metabolizációs sebességű”-nek, és ennél fogva forgalmazása nem jelent szabadalombitorlást. 5.3. Második indikációs találmányok igényponti jellemzőinek egyértelmű megfogalmazása Az ismert vegyületek második (vagy többedik) gyógyászati alkalmazására vonatkozó találmányok szabadalmaztatására vonatkozó törvényi előirás és ennek következtében a jogalkalmazási gyakorlat is az utóbbi 20-25 évben alakult ki, és még jelenleg is változóban van. Ezeknél a találmányoknál, ahol a szabadalmazhatóságot lehetővé tevő újdonságot és feltalálói tevékenységet egy nem kézenfekvő új terápiás felhasználás jelenti, fokozott jelentőségű az oltalmi igény terjedelmének megfogalmazása. Ennek szemléltetése céljából választottuk bemutatásra az EPO FT T241/95 (2000. 06. 14.) számú döntését. A döntés tárgyát az EP A 449562 számon közzétett szabadalmi bejelentés elutasítása után benyújtott fellebbezés képezte. A fenti bejelentés 1. igénypontja a következő: 1. Az (R)-fluoxetin - amely gyakorlatilag nem tartalmaz (S)-fluoxetint - vagy farmakológiailag elfogadható sója vagy szolvátja alkalmazása olyan emlősök kezelésére alkalmazható gyógyszerkészítmény előállítására, amely emlősök az 5-HT1C receptor szelektív lekötésével megelőzhető vagy gyógyítható állapottól szenvednek. A Vizsgálati Osztály az elutasítást - többek között - azzal indokolta, hogy az igénypont megfogalmazása nem világos, mert a találmány tárgyának meghatározásánál alkalmazott funkcionális jellemző értelmezésére a leírásban szakember számára nincs útmutatás arra nézve, hogy milyen tárgyat is értenek ezen. Gyakorlatilag - bár az oltalmi kört nem korlátozták a leírásban feltárt állapotok egyes példáira - sem vizsgálati módszert, sem más indikációt nem lehetett a bejelentésből vagy az átlagos szaktudásból nyerni ahhoz, hogy felismerhetők legyenek azok az oltalmi körbe értett állapotok, amelyeket javítani vagy megelőzni lehet az 5-HT1C receptor szelektív lekötésével. A bejelentő erre az ellenvetésre azzal érvelt, hogy — az 5-HT1C receptor szelektív blokkolása már önmagában a központi idegrendszer rendellenességeivel összefüggő állapotokra utal, és rendelkezésre állnak olyan állatkísérletes módszerek, amelyek segítségével ezek az állapotok megtalálhatók (nem korlátozó példaként néhány ilyen állapotot felsorolt a leírásban); — állatkísérleteken keresztül bemutatta az igényelt készítmény hatásosságát migrén, megrögzött mánia és fájdalom kezelése esetén. A következő megfogalmazású pótigénypontokat nyújtotta be: 1. Az (R)-fluoxetin - amely gyakorlatilag nem tartalmaz (S)-fluoxetint - vagy farmakológiailag elfogadható sója vagy szolvátja alkalmazása olyan emlősök kezelésére alkalmazható gyógyszerkészítmények előállítására, amely emlős elhízottságban, bulémiában, alkoholizmusban, fájdalomban, megrögzött mániában, migrénben szenved vagy gyógyszerek szedésével visszaél. 2. Az (R)-fluoxetin - amely gyakorlatilag nem tartalmaz (S)-fluoxetint - vagy farmakológiailag elfogadható sója vagy szolvátja alkalmazása olyan emlősök kezelésére alkalmazható gyógyszerkészítmények előállítására, amely emlős alvási apnoéban (átmeneti légzésmegállás), migrénben szenved vagy gyógyszerek szedésével visszaél. Az EPO FT az igénypontok megfogalmazása tekintetében az alábbi megfontolások alapján döntött: — Az eredeti 1. igénypont úgy határozza meg az (R)fluoxetinnel kezelendő betegséget vagy rendellenességet, mint egy állapotot, amely javítható vagy megelőz-
