Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál

Az igénypont egyértelműségének cs terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál 23 az 1. igénypontban az (I) általános képletű vegyületek szubsztituenseit a szabadalmaztatási eljárás közben el­végzett (most nem tárgyalandó) módosítások után a kö­vetkezőképpen adták meg: RÍ jelentése ...............szubsztituált vagy szubsztitu­álatlan pirimidin-2-il-csoport, R2 jelentése....................., R3 jelentése adott esetben szubsztituált fenilcsoport, bizonyos megkötésekkel. Az EPO Vizsgálati Osztály a bejelentést elutasító hatá­rozatát azzal indokolta, hogy a bejelentő az igényelt ve­gyületek csoportját olyan határozatlan jelzővel jellemez­te, mint „szubsztituált", amely nem értelmezhető a szoká­sos módon olyan termékeknél, amelyeket biológiai hatá­suk miatt igényelnek. Ráadásul ezt a jelzőt különböző csoportok jellemzésére is alkalmazták, így az igénypont megfogalmazása nem egyértelmű. Továbbá a főigény­pont a leírásban található példák indokolatlan általánosí­tása - mert szakember számára, a bejelentést olvasva, nem hihető vagy nem valószínűsíthető, hogy az összes igényelt vegyület hatékony lenne - és ezért nem tekinthe­tő a leírás által alátámasztottnak. Az FT - miután a bejelentő a szóbeli tárgyaláson a bio­lógiai hatást törölte az igénypontból - az így módosított olyan igénypontok esetén, amelyekben csak vegyületeket önmagukban, és nem mint egy bizonyos biológiai hatást mutatókat igényelték, a „szubsztituált" jelzőt már-a bár­mivel szubsztituált értelemben - egyértelműnek találta. Ugyanakkor az FT nem értett egyet a Vizsgálati Osz­tály véleményével, amely szerint az indokolatlanul tág ol­talmi igény kifogásolható lehetne azon az alapon, hogy a leírás nem támasztja alá. Az FT álláspontja szerint ugyan­is ez az alátámasztottsági követelmény egyszerűen azt je­lenti, hogy a leírásban a találmány alapvető jellemzőiként megadott műszaki jellemzőknek meg kell egyezniük azokkal, amelyeket az igénypontokban a találmány meg­fogalmazására használnak. A jelen esetben, amikor a bio­lógiai hatást az igénypontok már nem tartalmazzák, akkor a fentiek következtében már nem kifogásolható alátá­­masztottságuk hiánya. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az igényelt tárgy tulaj­donságai ne számítanának a szabadalmazhatóság eldönté­se szempontjából. A kérdést azonban - az FT véleménye szerint - a feltalálói tevékenység oldaláról kell megközelí­teni. Az FT előző döntéseiben (T 409/91, T 435/91) már le­szögezte, és általánosan elfogadott elv az, hogy a szaba­dalmi oltalom biztosította monopólium terjedelmének meg kell felelnie és igazoltnak kell lennie a találmány által lét­rehozott azzal a műszaki többlettel, amellyel az hozzájárult a technika állásához. Mindennek, ami egy érvényes igény­pont oltalmi körébe tartozik, feltalálói tevékenységen kell alapulnia. Ha egy igénypont nem felel meg ennek a köve­telménynek, akkor az oltalomból eredő monopólium igazo­lására a kézenfekvő tárgy törlésével korlátozni kell az ol­talmi kört. Ennek megfelelően a képzeletbeli szakemberről fel kell tételeznünk, hogy valamilyen sajátos műszaki cél elérése érdekében cselekszik, ha feltalálói tevékenységet végez. Ezért az FT következetesen a kézenfekvőség kérdé­sét olyan összehasonlítás alapján ítéli meg, amelynek során összeveti az igényelt oltalmi kör által elért műszaki ered­mény objektív felbecsülését a technika állásának elemzése alapján kapott eredményekkel. Az összehasonlítás ered­ménye szolgál alapul a találmány szerint megoldott műsza­ki feladat meghatározásához és annak eldöntéséhez, hogy a technika állása sugallhatta-e a feladat igényelt módon történő megoldását. Tekintettel arra, hogy bejelentő igen sok vegyületet igényelt, az FT a feltalálói tevékenység kérdésének el­döntésére két módszert javasolt:- Ha az igényelt vegyületeknek nem lenne hasznos mű­szaki tulajdonságuk, akkor feltehetőleg az általuk meg­oldott műszaki probléma (vagy más szavakkal a segít­ségükkel elért műszaki eredmény, amely a feltalálói te­vékenységet megalapozza) pusztán további vagy alter­natív vegyületek, mint olyanok előállítása, tekintet nél­kül a valószínű hasznos tulajdonságaikra. (Jóllehet az FT nincs meggyőződve arról, hogy műszakilag hasz­nos tulajdonságok hiányában az igényelt vegyületek találmánynak minősülnek-e-mert a T 22/82 határozat indoklása szerint egy vegyület csak azért nem szaba­dalmazható, mert gazdagítja a kémiát, szerkezeti ere­detiségének nincs lényeges értéke a feltalálói tevé­kenység elérésnél egészen addig, amíg értékes tulaj­donságként meg nem nyilvánul - ennek ellenére meg­vizsgálta a problémát). A fenti esetben minden ismert vegyület egyformán alkalmas egy szerkezeti módosí­tás kiindulási anyagaként és - a bejelentő érvelésével ellentétben - nem szükséges feltalálói tevékenység a technika állásának alapján a szabadalomba gyűjtött ve­gyületek kiválogatásához.- Ha az igényelt vegyületekről feltételezhető, hogy vala­milyen specifikus műszaki hatásuk van, akkor ezzel a hatással - amely az igényelt vegyületek kiválasztását indokolta - az összes kiválasztott vegyületnek alapve­tően rendelkeznie kell. Annak megállapításához, hogy a találmány milyen műszaki többlettel járult hozzá a technika állásához, számításba kell venni azt a műszaki okot, amiért az új vegyületek oltalmát igénylik. A bejelentő ez utóbbi módszert választotta, és azzal ér­velt, hogy az összes igényelt vegyület herbicid hatású, ez­által a találmány által megoldott műszaki feladat: új her­bicid hatású vegyületek rendelkezésre bocsátása. Az FT nem találta ennek bizonyítékát a leírásban. A tesztek megadott eredményei szerint egyes igényelt vegyületek hatásosak voltak, de ez nem tekinthető elegendő bizonyí­téknak arra, hogy az összes igényelt vegyület hatásos. Az FT és a bejelentő is elfogadta azt, hogy egy szakember nem lenne képes egyedül a vegyület szerkezete alapján annak hatékonyságát megjósolni, és - mint ismert - kis szerkezeti változtatások is nagy különbségeket eredmé­nyezhetnek a biológiai hatásban. Az FT arra a következ­tetésre jutott, hogy a kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti összefüggés ésszerű előrejelzése elvileg lehetsé­ges ugyan, de létezik egy határ, amely után már nem lehet ilyen összefüggést érvényesen előre látni. Ezt a határt minden egyes esetben a rendelkezésre álló tények és bizo­nyítékok alapján meg kell állapítani. Jelen esetben a leírásban található tesztek alapján lát­ható, hogy azok az (I) általános képletű vegyületek haté­konyak, amelyek képletében

Next

/
Thumbnails
Contents