Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál

Az igénypont egyértelműségének cs terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál

23

az 1. igénypontban az (I) általános képletű vegyületek szubsztituenseit a szabadalmaztatási eljárás közben elvégzett (most nem tárgyalandó) módosítások után a következőképpen adták meg:

RÍ jelentése ...............szubsztituált vagy szubsztituálatlan pirimidin-2-il-csoport,

R2 jelentése.....................,

R3 jelentése adott esetben szubsztituált fenilcsoport, bizonyos megkötésekkel.

Az EPO Vizsgálati Osztály a bejelentést elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a bejelentő az igényelt vegyületek csoportját olyan határozatlan jelzővel jellemezte, mint „szubsztituált", amely nem értelmezhető a szokásos módon olyan termékeknél, amelyeket biológiai hatásuk miatt igényelnek. Ráadásul ezt a jelzőt különböző csoportok jellemzésére is alkalmazták, így az igénypont megfogalmazása nem egyértelmű. Továbbá a főigénypont a leírásban található példák indokolatlan általánosítása - mert szakember számára, a bejelentést olvasva, nem hihető vagy nem valószínűsíthető, hogy az összes igényelt vegyület hatékony lenne - és ezért nem tekinthető a leírás által alátámasztottnak.

Az FT - miután a bejelentő a szóbeli tárgyaláson a biológiai hatást törölte az igénypontból - az így módosított olyan igénypontok esetén, amelyekben csak vegyületeket önmagukban, és nem mint egy bizonyos biológiai hatást mutatókat igényelték, a „szubsztituált" jelzőt már-a bármivel szubsztituált értelemben - egyértelműnek találta.

Ugyanakkor az FT nem értett egyet a Vizsgálati Osztály véleményével, amely szerint az indokolatlanul tág oltalmi igény kifogásolható lehetne azon az alapon, hogy a leírás nem támasztja alá. Az FT álláspontja szerint ugyanis ez az alátámasztottsági követelmény egyszerűen azt jelenti, hogy a leírásban a találmány alapvető jellemzőiként megadott műszaki jellemzőknek meg kell egyezniük azokkal, amelyeket az igénypontokban a találmány megfogalmazására használnak. A jelen esetben, amikor a biológiai hatást az igénypontok már nem tartalmazzák, akkor a fentiek következtében már nem kifogásolható alátámasztottságuk hiánya.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az igényelt tárgy tulajdonságai ne számítanának a szabadalmazhatóság eldöntése szempontjából. A kérdést azonban - az FT véleménye szerint - a feltalálói tevékenység oldaláról kell megközelíteni. Az FT előző döntéseiben (T 409/91, T 435/91) már leszögezte, és általánosan elfogadott elv az, hogy a szabadalmi oltalom biztosította monopólium terjedelmének meg kell felelnie és igazoltnak kell lennie a találmány által létrehozott azzal a műszaki többlettel, amellyel az hozzájárult a technika állásához. Mindennek, ami egy érvényes igénypont oltalmi körébe tartozik, feltalálói tevékenységen kell alapulnia. Ha egy igénypont nem felel meg ennek a követelménynek, akkor az oltalomból eredő monopólium igazolására a kézenfekvő tárgy törlésével korlátozni kell az oltalmi kört. Ennek megfelelően a képzeletbeli szakemberről fel kell tételeznünk, hogy valamilyen sajátos műszaki cél elérése érdekében cselekszik, ha feltalálói tevékenységet végez. Ezért az FT következetesen a kézenfekvőség kérdését olyan összehasonlítás alapján ítéli meg, amelynek során összeveti az igényelt oltalmi kör által elért műszaki eredmény objektív felbecsülését a technika állásának elemzése alapján kapott eredményekkel. Az összehasonlítás eredménye szolgál alapul a találmány szerint megoldott műszaki feladat meghatározásához és annak eldöntéséhez, hogy a technika állása sugallhatta-e a feladat igényelt módon történő megoldását.

Tekintettel arra, hogy bejelentő igen sok vegyületet igényelt, az FT a feltalálói tevékenység kérdésének eldöntésére két módszert javasolt:- Ha az igényelt vegyületeknek nem lenne hasznos műszaki tulajdonságuk, akkor feltehetőleg az általuk megoldott műszaki probléma (vagy más szavakkal a segítségükkel elért műszaki eredmény, amely a feltalálói tevékenységet megalapozza) pusztán további vagy alternatív vegyületek, mint olyanok előállítása, tekintet nélkül a valószínű hasznos tulajdonságaikra. (Jóllehet az FT nincs meggyőződve arról, hogy műszakilag hasznos tulajdonságok hiányában az igényelt vegyületek találmánynak minősülnek-e-mert a T 22/82 határozat indoklása szerint egy vegyület csak azért nem szabadalmazható, mert gazdagítja a kémiát, szerkezeti eredetiségének nincs lényeges értéke a feltalálói tevékenység elérésnél egészen addig, amíg értékes tulajdonságként meg nem nyilvánul - ennek ellenére megvizsgálta a problémát). A fenti esetben minden ismert vegyület egyformán alkalmas egy szerkezeti módosítás kiindulási anyagaként és - a bejelentő érvelésével ellentétben - nem szükséges feltalálói tevékenység a technika állásának alapján a szabadalomba gyűjtött vegyületek kiválogatásához.- Ha az igényelt vegyületekről feltételezhető, hogy valamilyen specifikus műszaki hatásuk van, akkor ezzel a hatással - amely az igényelt vegyületek kiválasztását indokolta - az összes kiválasztott vegyületnek alapvetően rendelkeznie kell. Annak megállapításához, hogy a találmány milyen műszaki többlettel járult hozzá a technika állásához, számításba kell venni azt a műszaki okot, amiért az új vegyületek oltalmát igénylik.

A bejelentő ez utóbbi módszert választotta, és azzal érvelt, hogy az összes igényelt vegyület herbicid hatású, ezáltal a találmány által megoldott műszaki feladat: új herbicid hatású vegyületek rendelkezésre bocsátása. Az FT nem találta ennek bizonyítékát a leírásban. A tesztek megadott eredményei szerint egyes igényelt vegyületek hatásosak voltak, de ez nem tekinthető elegendő bizonyítéknak arra, hogy az összes igényelt vegyület hatásos. Az FT és a bejelentő is elfogadta azt, hogy egy szakember nem lenne képes egyedül a vegyület szerkezete alapján annak hatékonyságát megjósolni, és - mint ismert - kis szerkezeti változtatások is nagy különbségeket eredményezhetnek a biológiai hatásban. Az FT arra a következtetésre jutott, hogy a kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti összefüggés ésszerű előrejelzése elvileg lehetséges ugyan, de létezik egy határ, amely után már nem lehet ilyen összefüggést érvényesen előre látni. Ezt a határt minden egyes esetben a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján meg kell állapítani.

Jelen esetben a leírásban található tesztek alapján látható, hogy azok az (I) általános képletű vegyületek hatékonyak, amelyek képletében