Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 4. 2002. augusztus DR. GÁL MELINDA Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál* 1. Bevezetés Egy nemrég végzett értékelés1 szerint az európai vezető cégek élén olyan vállalatok állnak, amelyeknek jelentős szellemi termékben megtestesülő vagyonuk van. Ezt a megállapítást alátámasztja például az 1. táblázat adatsora, amely szerint a nagy innovatív potenciállal rendelkező gyógyszeriparban a cégek piaci értéke 14-15-ször nagyobb a könyv szerinti értéküknél, míg a hagyományosabb technológiával dolgozó egyéb iparágakban ez az arány 1.5-3 között mozog. Iparág Piaci érték (milliárd GBP) Nettó könyvszerinti érték milliárd GBP) Piaci/könyv szerinti arány Gyógyszeripar 190,7 13,1 14,6 Építőipar 22,9 15,2 1,5 Egyéb iparágak 49,7 17,6 2,8 1. táblázat A piaci érték és a nettó könyv szerinti érték összehasonlítása az Egyesült Királyság ipari szektoréiban (2000. 08. 31.) A szellemi tulajdonjogok értékével természetesen nem csak a tőkepiac, hanem a vállalatok vezetése is tisztában van, és egyre inkább igyekszenek a szellemi tulajdonjogok védelme területén létező összes oltalmi formát felhasználni piaci helyzetük erősítésére. Különösen erős ez a törekvés a gyógyszeripari cégeknél, ahol - mint köztudott - egy-egy biológiailag hatásos molekula első előállítása és gyógyszerként forgalomba kerülése között átlagosan tíz év telik el, és költségigényét 500 millió USD-re becsülik.2 Egy gyógyszer hosszú időt igénylő kifejlesztése során általában az elsőként kihasznált oltalmi forma a szabadalmaztatás, amely vonatkozhat egy biológiailag hatásos vegyületcsaládra, az azt tartalmazó gyógyszerkészítményre, mindezek előállítási eljárására és/vagy a vegyületek alkalmazására különféle betegségek gyógyításában. * A Magyar Szadadalmi Hivatal felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamára készített szakdolgozat átdolgozott, szerkesztett változata. Ezeknek a szabadalmi bejelentéseknek - a védeni kívánt találmány természetéből eredően - egyik jellegzetessége, hogy az oltalom terjedelmét meghatározó igénypontokban vegyületek csoportjait általános képlettel, gyógyszerkészítmények összetevőinek mennyiségét bizonyos tartomány formájában jellemzik, továbbá az igényelt tárgyat vagy annak összetevőit valamilyen további biológiai, esetleg fizikai, kémiai jellemzőjével is meghatározzák. Ennek következtében a bejelentések igénypontjaiban esetlegesen előforduló bizonytalanságok, illetve az indokolatlanul tűi tág oltalmi kört definiáló kifejezések kiszűrésére szolgál a bejelentés szabadalmazhatóságának érdemi vizsgálata során annak eldöntése, hogy megfelelnek-e ezek az oltalmazhatóság követelményeinek. Jelen tanulmány elsősorban a nem egyértelműen fogalmazott és a tág oltalmi kört igénylő gyógyszeripari szabadalmi bejelentések igénypontjait vizsgálja, illetve az ilyen igénypontokkal netán engedélyezett szabadalmak ellen indított megsemmisítési eljárások, illetve bitorlási perek bemutatásával foglalkozik. Ennek során először áttekintést nyújtunk a szabadalmi igénypontokkal kapcsolatos magyar törvényi szabályozásról, majd az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az EPC-hez csatlakozott országok nemzeti bíróságainak jogalkalmazási gyakorlatából válogatott konkrét példákat elemezzük. 2. Az igénypont rendeltetése, tartalma és összhangja a leírással A találmányok szabadalmi oltalmáról alkotott 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 24. §-a a következőképpen határozza meg a szabadalmi oltalom terjedelme, az igénypontok és a leírás közötti kapcsolatot: (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. (2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. (3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok
