Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 második felében
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam I. 2002. február HÍREK, ESEMÉNYEK TIDRENCZEL BÉLA A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 második felében I. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködésben Hivatalunk 2001 második felében is részt vett és képviselte hazánkat a világszervezet eseménynaptárának megfelelő összes fontos nemzetközi szakmai értekezleten és rendezvényen az iparjogvédelem és a szerzői jog vonatkozásában. Az év második felének legfontosabb WlPO-eseményei közül kiemelkedik a WIPO Közgyűlések 36. üléssorozata. Ennek kapcsán kiemelhető, hogy a hazai betöltésű választott tisztségekkel kapcsolatos intézményi támogató munka komoly eredményeként a Magyar Szabadalmi Hivatal 2001 őszétől kimagasló számú világszervezeti tisztséget tudhat magáénak: elnökünket a PCT Unió Közgyűlése és a Berni Unió Végrehajtó Bizottsága egyik alelnökének, jogi elnökhelyettesünket pedig a Lisszaboni Unió egyik alelnökének választották meg. Hazánkat beválasztották a Berni Unió Végrehajtó Bizottságába, így tagja a Koordinációs Bizottságnak. A WIPO keretében tovább folytatta munkáját a szervezeti reformmal foglalkozó munkacsoport, ülésezett a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) reformjával foglalkozó munkacsoport, az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT), a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP), a Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR), az UPOV Bizottságai és Tanácsa, az Iparjogvédelmi (ACE/IP) és a Szerzői Jogi (ACMEC) Tanácsadó Bizottság, illetőleg az ipari tulajdon, a genetikai készletek, a hagyományos ismeretek és a folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság. Sor került több más szakértő bizottsági ülésre és nemzetközi konferenciára is a WIPO közreműködésével, melyeken az MSZH megfelelő szakmai részvételt biztosított. A WIPO főigazgatójának magyarországi hivatalos látogatására 2001-ben nem került sor. A továbbiakban beszámolunk a jelentősebb események néhány fontosabb eredményéről. A WIPO szervezeti reformjával foglalkozó munkacsoport 4. ülése, Genf szeptember 11-14. Az immáron második éve ülésező munkacsoport mostani ülésén az MSZH-t fősztályvezető-helyettesi küldöttség képviselte. A megvitatott témák és az ezekkel kapcsolatban képviselt magyar álláspont lényege a következő.- A reform egyik központi eleme a WIPO Általános Közgyűlésének átalakítása egy, az összes WlPO-egyezményért felelős, ún. „egységes” közgyűléssé. Ennek létrehozása azt eredményezné, hogy az „egységes” közgyűlés munkájában azok az országok is részt vennének, amelyek nem tagjai egyik uniónak sem. A magyar álláspont szerint az „egységes” közgyűlés létrehozását nem támogatjuk, mert - a reform általános célkitűzéseivel ellentétben — ez a szervezet működését még nehézkesebbé tenné, ami a szakmai munka rovására menne. Nem kifogásoljuk viszont a közgyűlés évenkénti összehívását.- A reform legkevésbé vitatott eleme - a WIPO Konferencia megszüntetése — ellen nincs kifogásunk, ha ez a szervezet tevékenységének egyszerűsítését eredményezi.- A Koordinációs Bizottság további működésével kapcsolatos három változat (A - a status quo fennmarad, B - a Berni és a Párizsi Unió Végrehajtó Bizottságai szerepének kiiktatása, a Bizottság koordinációs szerepe feleslegesnek ítélése és végrehajtó funkciójának erősítése, C - a Koordinációs Bizottság intézményének teljes megszüntetése) kapcsán a magyar álláspont szerint nem indokolt a Koordinációs Bizottság jelenlegi struktúrájának és funkcióinak átalakítása, a Berni és a Párizsi Unió Végrehajtó Bizottságai szerepének kiiktatása.- A reform költségvetésre vonatkozó eleme rögzíti az ún. egységes hozzájárulási rendszert, részletezve a költségvetési elemeket. A módosítási javaslat két alternatívát vet fel az osztályok és az egységek meghatározására. A magyar álláspont szerint a WIPO költségvetésének „egységesítésével” alapvetően nem értünk egyet, mert nem látszik biztosíthatónak a rendszer átláthatósága. Nem ellenezzük viszont a hozzájárulási rendszer jelenlegi gyakorlatának rögzítését. Magyarország az A módosítási alternatíva mellett van, miszerint az osztályok és egységek meghatározásának feladata az egy unióhoz tartozó államok esetében az Általános Közgyűlés hatáskörébe lenne utalva, az egy vagy több unióhoz tartozó tagállamok esetében pedig - függően az „egységes” közgyűlés bevezetésétől - az egyes uniók közgyűlései, illetőleg az Általános Közgyűlés hatáskörébe.
