Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 3. szám - Dr. Tóth Péter: A digitális könyvtár és a szerzői jog

32

Dr. Tóth Péter Benjamin

jogi törvény az alábbiak szerint: az adott esemény bekövetkeztét követő év első napjától számított x év.

Szerzői jog:- p. m. a.3 70 év (Szjt. 31. §). Számítandó: a) a szerző halálától b) utoljára elhunyt szerzőtárs halálától c) ismeretlen szerző esetén a nyilvánosságra hozataltól d) együttesen létrehozott mű esetén (1999-től létező kategória, Szjt. 6. §) a nyilvánosságra hozataltól;- editio princeps4: 25 év (Szjt. 32. §). Számítandó: első nyilvánosságra hozataltól.

Szomszédos jogok:- 50 év (Szjt. 84. §). Számítandó: a) hangfelvételek és bennük rögzített előadások: a hangfelvétel forgalomba hozatalától, illetve elkészítésétől, illetve első nyilvánossághoz közvetítésétől b) rögzítetlen előadások: az előadás megtartásától c) rádió-televízióműsorok: a műsor első sugárzástól, átviteltől d) filmek: a film forgalomba hozatalától, illetve elkészítésétől, illetve első ny i 1 vánossághoz közvetítésétől.

Sui generis adatbázis-oltalom:- 15 év (Szjt. 84/D §). Számítandó: nyilvánosságra hozataltól, illetve elkészítéstől. A védelmi idő újra kezdődik, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. 1982. december 31-e előtt készített adatbázisokra nem vonatkozik a szabályozás, az 1982. december 31 -e után, de 2002. január 1 -je előtt készített adatbázisok 1998. január 1-jétől 15 évig védettek.

1.2. A cselekmény szerzői jogi felhasználásnak minősül-e?

Amennyiben az első logikai lépcsőben megállapításra került, hogy az előttünk fekvő szellemi termék a szerzői jogi törvény által védett tárgy, és a védelmi idő sem telt le, a következő kérdés, hogy vajon az általunk e termékkel tervezett cselekmény szerzői jogi értelemben értékelendő felhasználásnak minősül-e.

E téren alapvető eltérés van a szerzői jog és a törvényben védett ún. kapcsolódó jogok között: míg a szerzőnek jogában áll műve minden egyes felhasználásának engedélyezése, addig a kapcsolódó jogi jogosult csak a törvényben kimerítően felsorolt engedélyezési jogokkal rendelkezik. Bizonyos esetekben [pl. nyilvános haszonkölcsön az Szjt. 23. § (7) szerint] a törvény engedélyezési jog helyett díjigényt ad a jogosultnak, amit kizárólag közös jogkezelés (ld. alább) útján érvényesíthet.

post mortem auctoris, azaz „a szerző halála után”

hátrahagyott művek első jogszerű nyilvánosságra hozóit megillető, szomszédos jogi jellegű (mert alkotás-közvetítői alapon álló), de a szerzői vagyoni jogokhoz igazodó terjedelmű védelem

1.2.1. A szerzők

kizárólagos joga a mű bármilyen felhasználásának engedélyezése [Szjt. 16. § (1)]. A törvény a legtipikusabb felhasználási cselekményeket nevesíti is, ezek a következők:- többszörözés,- terjesztés,- nyilvános előadás,- nyilvánossághoz közvetítés,- átdolgozás,- kiállítás.

1.2.2. A szomszédos jogi jogosultak

a törvényben taxatíven felsorolt engedélyezési jogokkal rendelkeznek [Szjt. 73-82. §].

1.2.3. A sui generis védelemben részesülő adatbázisok előállítói

szintén a törvényben taxatíven felsorolt engedélyezési jogokkal rendelkeznek, a következő felhasználási cselekmények engedélyezése tartozik kizárólagos engedélyezési jogukba:- az adatbázis egészének vagy jelentős részének kimásolása (többszörözés);- az adatbázis egészének vagy jelentős részének újrahasznosítása (terjesztés, Szjt. 26. § (8) szerinti nyilvánossághoz közvetítés);- az adatbázis jelentéktelen részének ismételt és rendszeres kimásolása és újrahasznosítása, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítja az előállító jogos érdekeit.

1.3. Nem esik-e tevékenységünk szabad felhasználási esetkör alá?

Amennyiben az előttünk fekvő termék a szerzői jog által védett alkotásnak, illetve teljesítménynek minősül, és a termékkel tervezett cselekményünk a fentiek alapján felhasználásnak minősül, akkor főszabályként engedélyt kell kémünk, illetve jogdíjat kell fizetnünk.

Bizonyos jogpolitikai indokok által szükségesnek tartott esetekben a törvény mégis kivételt ad az engedélykérési és díjfizetési kötelezettség alól. Ezek az ún. szabad felhasználási esetek. Fontos általános szabálya a szabad felhasználásoknak a háromlépcsős teszt, melyet a szerzői jog nemzetközi alapegyezménye, a Berni uniós egyezmény előír: szabad felhasználásnak csak az minősülhet, ami a) kivételes esetre vonatkozik b) nem sérelmes a mű rendes felhasználására és c) indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit. Míg az első feltételt a jogalkotónak kell mérlegelnie az egyes esetek kialakításakor, addig a második, illetve harmadik feltétel az Szjt. részét is képezi [Szjt. 33. § (2)], tehát ezen általános érvekre hivatkozva egy magyar bíróság is megszüntetheti az egyébként tételes szabállyal szabad felhasználássá minősített cselekmények kedvező elbírálását.

A szabad felhasználásokról szóló szabályok a szerzői jogi törvény két pontján találhatók a IV. fejezetben [Szjt. 33-41. §,83. § (2)] a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakra vonatkozó közös szabályok találhatók, külön szabályozza azonban a kérdést a törvény a sui generis adatbázis-oltalom tekintetében [Szjt. 84/C §].