Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői
A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői 7 elbírálásánál más forrásokat, adatbázisokat is igénybe vesznek, így például az internetet, az adott szakma irodalmát, felméréseket, valamint fontos szempontként azt, hogy az adott szó a köznyelvben milyen jelentéssel bír. Az elbírálási gyakorlat alapján példaként hozható fel a NETRADIO megjelölés, amely a 38. osztályba tartozó távközlési szolgáltatások vonatkozásában nem részesülhet közösségi védjegyoltalomban, mivel nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. Ha egy bejelentett megjelölés valamilyen feltétlen kizáró okba ütközik, a Vizsgálati Főosztály annak megjelölésével nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt. A bejelentő nyilatkozatának beérkezése után, ha a nyilatkozat ellenére is úgy találják, hogy a megjelölés nem oltalomképes, a bejelentést el kell utasítani. Ha a bejelentő a felhívásra nem nyilatkozik, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Az elutasító határozat ellen a Fellebbezési Tanácshoz (Board of Appeal) lehet megváltozatási kérelmet benyújtani. Ha nem áll fenn feltétlen kizáró ok vagy a bejelentői nyilatkozatot a Vizsgálati Főosztály elfogadja, illetve a Fellebbezési Tanács az elutasítást követően a bejelentő megváltoztatási kérelmének helyt ad, a megjelölést az OHIM hivatalos lapjában meg kell hirdetni. A meghirdetést követően lehetőség van harmadik személyek számára arra, hogy valamilyen feltétlen kizáró okra hivatkozással észrevételt (observation) nyújtsanak be az OHIM-hoz a megjelölés lajstromozásával szemben. Az észrevételt tevő a lajstromozási eljárásban nem válik ügyféllé, azonban az észrevételről a bejelentőt értesíteni kell, aki nyilatkozatot nyújthat be azzal kapcsolatban. Kutatás A bejelentett megjelölés vonatkozásában az OHIM kutatási jelentést (Community Search Report) készít, amelyben feltárásra kerülnek mindazok a korábbi elsőbbségű közösségi védjegyek és közösségi védjegybejelentések, amelyek lajstromozást gátló akadályt képezhetnek a bejelentett megjelöléssel szemben. A bejelentést megküldik a tagállamok iparjogvédelmi hivatalainak is, amelyek ugyancsak kutatási jelentést készítenek az adott tagállamban oltalom alatt álló korábbi elsőbbségű, ütköző nemzeti védjegyek és védjegybejelentések, valamint a korábbi elsőbbségű, a Madridi megállapodás, illetve a Madridi jegyzőkönyv alapján az adott tagállamba bejelentett nemzetközi védjegyek vonatkozásában. A kutatási jelentést a tagállam iparjogvédelmi hivatala megküldi az OHIM-nak. A nemzeti kutatási jelentések beérkezése után az OHIM ezeket, illetve az általa készített kutatási jelentést megküldi a bejelentő számára. Ezzel együtt tájékoztatja a közösségi védjegybejelentésről a közösségi kutatási jelentés szerinti korábbi közösségi védjegyek, illetve közösségi védjegybejelentések jogosultjait, illetve bejelentőit. Felszólalási eljárás A feltétlen kizáró okokra vonatkozó érdemi vizsgálat befejezését követően meghirdetett védjegybejelentésekkel szemben, a meghirdetéstől számított három hónapon belül, a 8. cikkben meghatározott viszonylagos kizáró okok alapján a korábbi jogok jogosultjai felszólalást nyújthatnak be a megjelölés lajstromozásával szemben. A felszólalást írásban kell benyújtani, meg kell jelölni az okokat, amelyekre hivatkozással a bejelentés elutasítását kérik, be kell nyújtani a bizonyítékokat és meg kell fizetni a felszólalási díjat. A felszólalások elbírálását a Felszólalási Főosztály (Opposition Division) végzi. Az összes bejelentéshez viszonyítva a felszólalások aránya növekvő tendenciát mutat, amelyet alátámaszt az a tény, hogy 1998-ban a meghirdetett bejelentések 22,1 %-ával szemben 1999-ben 25,8%ával szemben nyújtottak be felszólalást. A felszólalási eljárások egyre nagyobb számban fejeződnek be érdemi döntéssel, 1998-ban 4,6, 1999-ben 15,9, 2000-ben júniusig 23,6%-ban. Azokban az esetekben, ahol nem történik érdemi döntés, a bejelentés visszavonása, illetve az ütköző árukról való lemondás fordul elő leggyakrabban. A felszólalási eljárás fázisai a következők:- a felszólalás benyújtása;- az elfogadhatóság vizsgálata (admissibility check);- a felszólalás közlése a bejelentővel (notification );- az ún. „lehiggadási időszak” (cooling-off period), ezalatt az OHIM nem tesz további lépést;- az eljárás voltaképpeni megkezdése (commencement of proceedings);- határidő adása a felszólaló számára bizonyítékai benyújtására;- határidő adása a bejelentő számára ellennyilatkozat megtételére;- határidő adása a felszólaló számára válaszirat benyújtására; végül- a felszólalás érdemi elbírálása. A felszólalás elbírálását a Felszólalási Főosztály háromfős tanácsban végzi el, amelynek legalább egy tagja jogász kell, hogy legyen. Ha a felszólalást olyan korábbi védjegyre hivatkozással teszik, amelynek lajstromozása óta már legalább 5 év eltelt, a bejelentő követelheti, hogy a felszólaló igazolja, hogy védjegyét az elmúlt 5 évben ténylegesen használta. Ha a felszólaló ezt a tényleges használatot nem tudja igazolni, illetve a használat elmaradását nem tudja kellőképpen indokolni, a felszólalást el kell utasítani. A felszólalási eljárás eredményeképpen a Felszólalási Főosztály vagy elutasítja a bejelentést, vagy elutasítja a felszólalást, attól függően, hogy a felszólalás megalapozott volt vagy sem. Ha az állapítható meg, hogy a lajstromozást gátló akadály csak az árujegyzék egy része tekintetében áll fenn, a védjegyet ennek megfelelően korlátozott árujegyzékkel kell lajstromozni. A Felszólalási Főosztály döntésével szemben a Fellebbezési Tanácshoz lehet megváltozatási kérelmet benyújtani. Megszűnés megállapítása iránti eljárások, törlési eljárások A megszűnés megállapítása iránti eljárások és a törlési eljárások elbírálása a Törlési Főosztály (Cancellation Division) hatáskörébe tartozik. A kérelmet írásban kell benyújtani, meg kell jelölni a megszűnési, illetve a törlési okokat, és csatolni kell az ezeket alátámasztó bizonyítékokat. A kérelem beérkeztét követően a Törlési Főosztály nyilatkozattételre hívja fel a jo-
