Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 77- a nem tárgyiasult tőkét nehéz felvásárolni,- a nem tárgyiasult tőkétől nehéz megszabadulni,- a nem tárgyiasult tőke átalakítja a vezetési technikákat. Sveiby az információ és tudás viszonyát egészen más módon tárgyalja, mint ahogyan az a korábban megjelent művekben szokásos volt. Két alapvetően lényeges gondolata az, hogy 1. az információbőség nem eredményez automatikusan nagyobb tudást, 2. a hangsúly az információszolgáltatásról áttevődik az információ felhasználójára. A szervezetnek döntenie kell, hogy a - Sveiby szerint egyenlőképpen fontos - információ-előállító, illetve -felhasználó közül melyikre koncentrál. Sveiby elemzésében a nemzetgazdasági szektorok közül a szolgáltató szektor részaránya a lényeges mutató a gazdaság fejlettségére vonatkozólag. Az ipar, mezőgazdaság, és a szolgáltatás mellett megjelenik a gazdaságban az információs szektor. Az információs szektor mérőszámaival kapcsolatos problémáknak igen komoly a szakirodalma. Sveiby szóhasználatában nem az információs vállalat, hanem a tudásvállalat megnevezés jelenik meg, melyben tükröződik az információval kapcsolatos előbbi alapgondolat. Ha a tudásvállalatok növekedése elér egy bizonyos szintet, és ha súlyuk a nemzetgazdaság szerkezetében meghatározóvá válik, felmerül egy olyan adekvát mérési rendszer kialakításának szükségessége, amely a szektor folyamatainak lényegét tükrözi. Milyen ismérvek alapján minősíthető tudásvállalatnak egy bármely szektorban működő vállalat? Ehhez nyújt segítséget a Sveibyféle mérési rendszer a teljesítményirányítási technikák rendszerében. Az általa kialakított teljesítménymutató rendszer a tudásmenedzsmentet állítja középpontba. Az immateriális javak mérőszámai tartalmazzák a növekedési, megújulási mutatókat, a hatékonysági mutatókat, stabilitási mutatókat, összevetve mindezeket a kompetencia, belső és külső szerkezet jellemzőivel. Sveiby a tudásvagyon meghatározásánál nagyon komolyan veszi az olyan részvénypiaci visszajelzéseket, mint a vállalat könyv szerinti értékének és piaci értékének eltérő alakulása. A bevezető tanulmány magyarországi állami és magántulajdonban lévő vállalatok tevékenységének és tőzsdei árfolyamának hullámzását, összefüggéseit elemzi a tudásmenedzsmenttel összefüggésben. Ezzel a magyar olvasó érdeklődését nem csak felkelti, de fenn is tartja Sveiby művének tanulmányozásához. A mű három fő részben foglalkozik a tudásszervezet korszakával, melyben az új gazdagság forrása az immateriális vagyon. A tudáskorszak korlátlan erőforrásainak hasznosításán túl felmerül a kérdés: mi a tudás? Mi a kompetencia? A tudásszervezetek kulcstevékenysége ugyanis a tudásátvitel. A második rész az immateriális vagyon menedzsmentjének kérdéseit vizsgálja, bemutatva a tudásszervezet négy hatalmi játékosát: a szakembert, a menedzsert, a támogató személyzetet és a vezért. A szakértői kompetencia fejlesztése és hasznosítása, a tudásátvitelhez szükséges külső és belső szerkezet kiépítése a hatékonyság növelése érdekében, valamint a tudásközpontú és információközpontú stratégiák összevetése révén alakul ki a második rész. A harmadik fő rész az immateriális vagyon mérésével foglalkozik, melyben megismerteti olvasóját a mérés modem módszereivel, a kompetencia, a belső szerkezet, és a külső szerkezet mérési mutatóival. Az immateriális javak működő mérési rendszereinek ismertetésével, a 13. fejezettel zárul a kötet. A bonyolult téma feldolgozása korántsem bonyolult, az alfejezetek világos szerkezetben ismertetik meg az olvasót a tárgyalásra kerülő problémával és a megoldással. A mű tankönyvként való használatát megkönnyíti a fejezetek strukturáltsága, a minden fejezet végén megtalálható összefoglalás, amely a tárgyalt téma tömör, pontokba szedett kivonata, valamint a „Tanácsok vezetőknek” c. bekezdés, amely gyakorlati útmutatást nyújt a megszólítottaknak. A kötetet a szerző bő jegyzetanyaggal látta el, melyet a hivatkozások jegyzéke követ. Ez a lista támpontot nyújt mindazoknak, akik a témával a továbbiakban is foglalkozni kívánnak. A szerzőről szóló befejező részben megismerkedhetünk Kari Erik Sveiby rövid szakmai életrajzával, tudományos munkásságával. A kötetet jól használható név- és tárgymutató zárja. Bakos Éva Encyclopaedia Britannica 2002, Deluxe CD-ROM kiadás (angol nyelven); Encyclopaedia Britannica, Inc., 2002 Többszörösen is a világ csodája. Mindenekelőtt, az Encyclopaedia Britannica maga a csoda - legalábbis annak, aki képes angolul olvasni. A legrégebbi és a legnagyobb angol nyelvű, általános célú enciklopédia, a leghatalmasabb tudástár egyetlen mű keretei közé szervezve ezen a nyelven. Az enciklopédiát műfajként az különbözteti meg a lexikontól, hogy az egyes címszavak tárgyáról az utóbbi általában rövid, tömör ismertetéseket ad, az előbbi viszont részletesebb ismeretanyagot vonultat fel, így gazdagabb tudást közöl. Egy-egy enciklopédikus szócikk gyakorta felér a témáról szóló kisebb tanulmánnyal. Jobb enciklopédiába címszót írni szakmai rangot jelent - közismert példaként gondoljunk arra, milyen szerzők alkották meg a nagy francia Enciklopédiát. Jobb enciklopédiákban a nagyobb/fontosabb címszavaknál meg is adják a szerző nevét, így az szakmai hírnevével garantálja az abban foglaltak minőségét. Amint a Britannicában olvashatjuk, az ember több mint kétezer éve alkot enciklopédiákat azzal a céllal, hogy bennük a tudomány állását az olvasók számára jól érthető módon összegezze és bemutassa. Az évek során a világ különböző részein legalább kétezer enciklopédiát adtak ki. Ha lenne könyvtár-sajnos nincs -, amelyben ezek mindegyike megtalálható, úgy mintegy három és fél kilométernyi polcot töltenének ki. Az Encyclopaedia Britannica első kiadásának megjelentetését 1768-ban kezdték meg a skóciai Edinburghben a tudományok és művészetek átfogó ismerettáraként. Az