Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Évfordulónaptár
Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam II. 2002. április EVFORDULONAPT AR 225 éve született Carl Friedric Gauss (Braunschweig, 1777. 04.30. - Göttingen, 1855. 02. 23.), német matematikus, csillagász, fizikus Kiugró tehetsége miatt a braunschweigi herceg támogatásával végezte el a Göttingeni Egyetemet. 1799-ben kapta meg a doktori fokozatot az algebra alaptételének bizonyításáért: minden algebrai egyenletnek van komplex gyöke. 1801-ben írta meg Disquisitiones Arithmeticae című művét, ettől számítják a számelmélet kezdetét. 1807-ben a Göttingeni Egyetem csillagászat professzora és a csillagvizsgáló igazgatója lett. Bevezette a róla elnevezett hibagörbét, amelyet a sok természeti jelenséget leíró normális eloszlás jellemzésére dolgozott ki. Kételkedett abban, hogy csak az euklideszi geometria az egyedül elképzelhető. Az elsők között ismerte fel, hogy a párhuzamosok tétele nélkülözhető. Felépített egy ellentmondásmentes geometriát, amelyben a tétel nem érvényes. Csak 30 év múlva közölte eredményeit, miután a magyar Bolyai János és az orosz Lobacsevszkij már publikálták a maguk nem euklideszi geometriáját. Kidolgozta az elliptikus függvények elméletét, és a lineáris egyenletrendszerek megoldási módszerét is. Hidrodinamikai kutatásai jelentősen hozzájárultak az energiamegmaradás elvének kidolgozásához. O alapozta meg a potenciálelméletet, azon erők elméletét, amelyek fordítottan arányosak a távolság négyzetével, s kidolgozta az abszolút fizikai mértékrendszert, a CGS-t (cm, g, sec). Kutatta az elektromágnességet, ezzel előkészítette az elektromos távíró feltalálását. Sok akadémia és tudományos társaság választotta tagjává. 145 éves a budapesti alagút A budai Várhegy alatti alagút tervét 1837-ben Széchenyi István vetette fel, hiszen a Lánchíd csak az alagúttal együtt teremtett teljes értékű kapcsolatot Pest és Buda között. Később a Lánchíd építésével egy időben társaság alakult megépítésére. Végül csak 1853. február 10-én kezdődött meg a munka a Lánchíd építőjének, a skóciai születésű angol mérnöknek, Adam Clarknak a tervei szerint és kivitelezésével. A 350 méter hosszú közúti alagútban 1857 márciusában megindult a gyalogos közlekedés, majd 1857. április 30-án minden jármű számára is megnyitották. Az áthaladásért 1918-ig a hídvámhoz hasonló díjat kellett fizetni. Az alagút a második világháborúban erősen megrongálódott; 1949-ben helyreállították, 1973-ban teljesen újjáépítették. 130 éve halt meg Sámuel Finley Breese Morse (Charlestown, 1791. 04. 27. -New York, 1872. 04. 02.), amerikai festő és feltaláló Neves festőként Párizsban volt tanulmányúton, s ott barátai révén bepillantást nyert a pezsgő tudományos életbe. Laikusként eközben gondolt először az információk rögzítésére és továbbítására, majd 1832-ben felvázolta egy kezdetleges távíró tervét, ahol a jelek rögzítéséhez papírra és ceruzára gondolt, nem pedig mágnestűre, mint a fizikusok, akiknek azonban nem sikerült a problémát megoldani. Hamarosan pontok és vonalak kombinációjából összeállította a később róla elnevezett ábécét is. Később megalkotta az elektromos távírókészüléket, majd 1843-ban kiépült az első távíróvonal Washington és Baltimore között, amelyen 1844-ben futott végig az első mondat. New York városa még életében két szobrot emelt a tiszteletére. 125 éve halt meg Preysz Mór (Sopron, 1829. 07. 23. - Budapest, 1877. 03. 24.), kémikus, akadémikus, az ún. pasztörizálási eljárás magyar úttörője 1861-ben kimutatta, hogy a bor utóerjedése meggátolható, ha zárt edényben 70-80 C fokra melegítik, majd légmentesen elzárják. Ezzel a felfedezésével megelőzte Pasteurt. Tevékenyen részt vett a gázvilágítás elterjesztésében, a gázminőségjavításában. Munkásságának eredményeként épült meg 1868-ban a pesti vízvezeték-hálózat. 120 éves a sebtapasz 1882. mácius 28-án kapta meg Paul Beierdorf német gyógyszerész-feltaláló egy korszerű sebtapasz szabadalmi okiratát. Ezt megelőzően a vérző sebet primitív módszerekkel: trágyával, ecettel, penésszel, pókhálóval vagy gyantával „gyógyították”. A német feltaláló „guttapercha alapra felkent tapasza” vízhatlan, gumihoz hasonló anyaggal átitatott alapszövet volt, s erre kenték rá azután a lényegében kaucsukból és gyantából álló masszát. Beiersdorf 1901-ben mutatta be találmányának továbbfejlesztett változatát - fehér tapaszát - az ún. „leikoplast”-ot. Ez hideg állapotban is szilárdan és tartósan megtapadt, de nem sértette a bőrt. 120 éves a trolibusz Miután 1881 -ben Wemer Siemens német mérnök tervei alapján elindult az első villamos, cége a sikeren felbuzdulva tovább kísérletezett az elektromos energiával, mint hajtóerővel. így 1882. április 27-én már a világ első trolibusza is elindult két felsővezeték mentén a Berlin közelében
