Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

50 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből teljesítményt megszólaltató, rögzítetett felvételi sávok egészét, annak egyes részleteit vagy akár az egyedi hango­kat). Ezen eszközök segítségével a remixfelvétel készítője gyakorlatilag technikai korlátozás nélkül módosíthatja az eredeti hangfelvételt: például számítógéppel előállított új ritmuselemeket illeszthet be, visz- szaépíthet olyan koráb­ban rögzített és eltárolt felvételrészeket, amelyeket az ere­deti dal hangfelvételre kerülő végső változatában nem al­kalmaztak, különleges hanghatások elérése érdekében di­gitális hangmintákat illeszthet be az eredeti felvételbe stb. A módosítás eredménye mindig az, hogy az eredeti zene­szám (dal) egy vagy több zenei alapeleme (tehát a dallam, a ritmus, a harmónia, valamint a hangszín-kombinációk, illetve a mindezek együttes hatásából kialakuló hangzás) kisebb-nagyobb mértékében megváltozik. A remixnek több, jól elkülöníthető típusa van, ezek kö­zül az alábbiakban csak néhányat említünk meg. A remix legegyszerűbb verziója az, amikor a dal - az eredeti szer­kezet, tempó, illetve zenei jelleg megőrzése mellett - új hangszerelést kap. Vannak olyan típusú remixek, amelyek átalakítják a dal eredeti szerkezetét is, például egyes szer­kezeti egységeket („verse”, refrén) felcserélnek. Léteznek olyan remixek, amelyek nem tartalmazzák a teljes eredeti dalt, hanem abból például csak egy négysoros refrént vagy csak egyes hangszeres részeket vesznek át, és a remixben csak ezt használják fel. Készülnek azután olyan remixek is, ahol az eredeti dalt különleges hanghatásokkal („effek­tekkel”) módosítják, például az énekhangot szaggatottá, recitálóvá teszik. Az egyes remixtípusok sorát még hosz­­szan lehetne folytatni, hiszen a változtatások jellege, mérté­ke és eredménye - ahogyan az fentebb már említésre került - kizárólag a remixet készítő személy céljaitól, illetve a cél megvalósításához használt technikai eszközöktől függ. A fentiekből következően a „remixalbum” olyan hang­­felvételek egy hanghordozón kiadott összességét jelenti, amelyeknek mindegyike remixfelvétel. Az egy előadótól megjelenő remixalbumok jellemzője, hogy általában csak az adott előadó korábbi felvételeinek remixváltozatát tar­talmazzák, és ebből állítanak össze egy album terjedelmű anyagot. A remix célja A remixfelvétel készítésének leggyakrabban az a célja, hogy egy korábban hangfelvételen már forgalomba ho­zott, általában ismertté és népszerűvé vált dal eredeti vál­tozatát kisebb-nagyobb mértékű változtatásokkal meg­újítsa, és az eredeti dal sikerét is felhasználva, a remixvál­­tozat meghallgatására ösztönözzön. Ezt a célt két eszköz egyidejű alkalmazásával igyekszik elérni. Egyrészt kife­jezetten törekszik arra, hogy a dal eredeti változatának egyes meghatározó jegyei (például a refrén stb.) minden­képpen felismerhetőek, azonosíthatóak maradjanak, emellett azonban az újszerű hatás elérése érdekében az eredeti dal zenei alapelemeiből (dallam, ritmus, harmó­nia, hangszín-kombinációk, illetve a mindezek együttes hatásából kialakuló hangzás) egyet vagy többet megvál­toztat. A remixfelvétel készítése a hangfelvételek előállítása, kiadása és forgalmazása során, ezen belül is döntő mérték­ben az ún. könnyű műfajban, mára már intézményesült, részben művészi, részben közvetlen üzleti, illetve marke­tingcélokat szolgáló eljárássá is vált. Számos sikeres hang­­felvételnek — előre tervezetten - megjelentetik a remix­változatát is. A remixváltozat megjelentetése többirányú művészi, illetve üzleti célt is szolgálhat. Művészi cél lehet például, hogy a remixváltozat egy sikeres dalnak olyan új, feszesebb ritmust vagy hangzást adjon, amelynek segítsé­gével a korábban már népszerűvé vált dallamra felfigyel­hetnek a gyorsabb ritmusokat vagy a kifejezetten tánczenét kedvelők is. Ez egyben természetesen üzleti célt is jelent, hiszen a remixváltozat elkészítése és fogalomba hozatala bővítheti az adott előadót kedvelők, illetve a hangfelvételt megvásárlók körét. A remixváltozat elkészítéséhez és for­galomba hozatalához gyakran fűződik olyan üzleti elkép­zelés is, hogy ezen az úton — teljesen új zenei anyag elkészí­tése nélkül is - fenntartható az adott előadót kedvelő közön­ség figyelme és vásárlókedve, hiszen a rajongók a már megismert és megszeretett dalokat minden bizonnyal szí­vesen megvásárolják remixváltozatban is. A remix ilyen intézményesült formájának három főbb irányzata létezik: a) a friss slágerek „életben tartása”, amikor a cél kifeje­zetten az, hogy a remixváltozat elkészítésével és ki­adásával meghosszabbítsák a gyorsan változó zenei divatoknak kiszolgáltatott, és emiatt esetleg rövid idő alatt aktualitásukat vesztő dalok sikerét; b) a valamikor nagy sikerű, de esetleg már feledésbe me­rült slágerek „felélesztése”, amikor a remixváltozat kifejezetten a korábbi sláger megújítását célozza, ki­használva annak egykori sikerét; c) akifejezetten „feldolgozás” jellegű remixek, amelyek az előző két kategória bármelyikébe tartozhatnak, és azoktól elsősorban abban különböznek, hogy itt már nem is az eredeti előadók teljesítményét használják fel újra, hanem a remixváltozat elkészítésére más elő­adóművészeket kémek fel. A mű lényegét érintő változtatások mértéke a remix esetében Az a megkeresésben feltett kérdés, hogy a „remixdal ké­szítésénél milyen mértékű az eredeti dal, dalok megvál­toztatása, az a mű lényegét érinti-e adott esetben, vagy sem?”, csak esetileg válaszolható meg: a remixjellegű be­avatkozásnak a fentiekből következően nincs általánosan meghatározható mértéke. Az eljáró tanács e kérdéssel kapcsolatban ezért ismételten rámutat arra, hogy a remix­­beavatkozás jellege, mértéke és eredménye kizárólag a remixet készítő személy céljaitól, illetve a cél megvalósí­tásához használt technikai eszközöktől függ. Két példával jelezve a szélsőségeket: a) Remixnek tekintjük például azt is, ha annak készítője az eredeti hangfelvételben egyes felvételrészleteket stúdiótechnikai eszközök segítségével csupán vissza­cserél olyan, korábban rögzített és eltárolt felvételré­szekre, amelyeket az eredeti dal hangfelvételre kerü­lő végső változatában valamilyen okból nem használ­tak fel. Ilyen esetben az eredeti műhöz, illetve annak hangfelvételre rögzített változatához képest a módo­sítás akár olyan csekély mértékű is lehet, hogy az az emberi fül számára alig hallható.

Next

/
Thumbnails
Contents