Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Fehérvári Anikó: Kombinatorikus kémiai találmányok szabadalmazhatósága
36 Fehérvári Anikó gyógyszerhatóanyagok azonosítására, amely a következő lépéseket tartalmazza: a 10. igénypont szerinti sejtet gyógyszer-hatóanyagok sokaságával érintkeztetik, azonosítják azokat a hatóanyagokat, amelyek kötődnek az emlőssejthez, és ezáltal azonosítják azokat a gyógyszer-hatóanyagokat, amelyek kölcsönhatásba lépnek a szerotonin 5HTlc receptorral vagy kötődni képesek ahhoz. 3.3. Szabadalomjogi megfontolások Az 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. A törvény nem definiálja a találmány fogalmát, csupán a szabadalmazható találmány ismérveit állapítja meg. Példálózó felsorolással iránymutatást nyújt a joggyakorlat számára a találmányok és a találmánynak nem minősülő szellemi eredmények megkülönböztetéséhez. 1. § (2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; d) az információk megjelenítése. 1. § (3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik. a) A kombinatorikus kémiai találmányok szabadalmazhatósági feltételeinek vizsgálatával foglalkozó több szakirodalmi cikk felveti, hogy egyáltalán megfelel-e az ipari alkalmazhatóság követelményének egy vegyületkönyvtár vagy egy térbeli elrendezésen alapuló szintézismódszer. Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Az ipari alkalmazhatóság követelményével a törvény a találmány reprodukálhatóságát, az ipari, illetve mezőgazdasági felhasználásra való alkalmasságát teszi a szabadalmazhatóság feltételévé. A szabadalmi bejelentésben meg kell adni a találmány alkalmazási területét. További kérdésként merül fel, hogy abban az esetben, ha a védeni kívánt könyvtárról leírják, hogy pl. antibakteriális hatású, és megadják a vegyületek hatékonyságának alátámasztására a megfelelő aktivitási tesztet, akkor teljesül-e az ipari alkalmazhatóság követelménye? Az ipari alkalmazhatóság megléte, illetve hiánya nem csak a könyvtár vagy a kombinatorikus szintézismódszer esetében merül fel, hanem szinte az összes az 1. táblázatban bemutatott találmány esetében, tehát az alapvázak és szerkezetek, a specializált kémiai módszerek, az ún. manipulációk, a kombinatorikus módszerek esetében is. Az igénypontokat bemutató példákként felhozott szabadalmak egyike sem egyedi vegyületet ír le. És vajon lehet-e szabadalmi oltalmat igényelni a könyvtár egyetlen elemére? Valószínű, hogy nem, mert ez esetben sem fog teljesülni az ipari alkalmazhatóság követelménye. b) Ha végigtekintünk az 1. táblázatban felsorolt lehetséges találmányokon, nézzük meg, hogy az ipari alkalmazhatóságon kívül milyen más szempontok merülhetnek fel a szabadalmazhatóság megítélése során. Az alapvázakat és azok előállítási módszereit úgy kezelhetjük, mint a hagyományos módon előállított vegyületek intermedierjeit és azok előállítási eljárásait. Ezek a vázak szerkezetükben jelentős eltérést mutathatnak az ún. célvegyületektől, ezért feltétlenül szükséges megadni az ilyen molekulák alkalmazási területét. Természetesen előfordulhat az is, hogy a vázaknak a kombinatorizáláson kívül egyéb alkalmazási területe is van, ebben az esetben a szabadalmi bejelentésben ezt is meg kell nevezni. A vázak leírása és igénypontokba foglalása a hagyományos kémiai szabadalmi gyakorlathoz vezethető vissza, ahol egy alapszerkezetet különböző „R” csoportokkal szubsztituálnak. Az is előfordulhat, hogy az alapvázak már ismert vegyületek, szerkezetek, pl. ciklusos, heterociklusos, aromás vegyületek. Ilyen esetben az elvárás annak megnevezése lehet, hogy milyen módosítások teszik a már ismert vegyületeket kombinatorizálásra alkalmassá. Az ún. manipulációk, ami a könyvtárak és az elrendezések megtervezésének a kémiai, analitikai, matematikai vagy gyakorlati megközelítéseit jelentik, azaz a kombinatorikus kémiát működőképessé teszik, egyáltalán találmánynak minősülnek-e? Egyes vélemények szerint ez a terület jelenti a legnagyobb kihívást a bejelentők és a szabadalmi hivatalok számára. A kombinatorikus módszerek klasszikus szintéziseket foglalnak magukba, a cél azonban ezek kombinatorizálása. A könyvtárak és elrendezések létrehozására, kidolgozására ezek a módszerek speciális megközelítéseket tartalmaznak. Figyelni kell arra, hogy a kémiai megszerkesztéshez, a felépítéshez kapcsolódó manipuláció is megjelenjen az igénypontban, ne pusztán az algoritmusra épüljön. A legkevesebb nehézséget a mechanikai és robotrendszerek, az alkalmazott készülékek szabadalmi bejelentésbe foglalása, az ilyen tárgyú igénypontok megfogalmazása jelentheti. c) A high throughput screeningre példaként bemutatott szabadalom nem ír le egyetlen vegyületet sem, amelyet a tesztelés azonosított, ennek ellenére számos következménye lehet, pl.: a különbözőjoggyakorlatok milyen mértékben befolyásolják az ilyen igénypontok érvényesíthetőségét? Követ-e el szabadalombitorlást az a harmadik személy, aki a tesztelést végzi és ezzel a módszerrel azonosít egy hatásos vegyületet, amely az érintett könyvtárra vonatkozó oltalmi körbe tartozik? A szabadalmi törvény úgy rendelkezik, hogy a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki többek között a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat [Szt. 19. § (6) b)]. Kísérletnek számít-e, ha a fenti módon azonosítanak egy gyógyszer-hatóanyagot és milyen formában lehet erre szabadalmi oltalmat szerezni? d) A high throughput screening alkalmazása esetén milyen igényponti forma lehet alkalmas az azonosított gyógyszer termékként történő védelmére? Mértékadónak látszik
