Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2001. évről
A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2001. évről 11 A kodifikációs munka az elmúlt évben elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk érdekében szükségesjogharmonizáció elvégzését célozta. A hivatal újraszabályozott hatásköréből adódó többletfeladatokhoz szükséges szakértői hátteret megfelelő bővítéssel sikerült megteremteni. 1. Jogszabályok előkészítése A formatervezési minták oltalmáról szóló új törvény megalkotása céljából már 2000-ben fel dolgoztuk a hivatal kérdőívére az érdek-képviseleti és szakmai szervezetektől kapott válaszokat, valamint jogösszehasonlító elemzéseket végeztünk. A kodifikáció fő céljaként a formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelv érvényesítése a magyarjogban, valamint az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Megállapodás 1999. évi új, genfi szövegének ratifikálásához szükséges feltételek megteremtése állt a középpontban. A törvényjavaslatot az Országgyűlés a 2001. június 12- ei ülésnapján fogadta el. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 2002. január 1-jén lépett hatályba; záró rendelkezései a találmányi díjszerződéseket érintő módosítást is tartalmaznak, valamint gondoskodnak a nem kötelező szabványok szerzői jogi védelmének bevezetéséről. Az új törvény felhatalmazása alapján elkészült a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet, amely szintén 2002. január 1-jén lépett hatályba. Fontos kodifikációs lépés volt az iparjogvédelmi eljárások igazgatási, szolgáltatási díjáról szóló 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelet módosítása is. Kijelölt bizottság foglalkozott a módosításhoz szükséges felmérések elvégzésével és a rendelettervezet elkészítésével. Ennek eredményeképpen megszületett a díjrendelet módosításáról szóló 19/2001. (VII. 13.) GM rendelet. A módosítás jelentős újítása volt, hogy az éves fenntartási díjak 5 éves időtartam helyett 4 év elteltével emelkednek. A módosítás szabályozta továbbá a formatervezési mintákkal kapcsolatos eljárásokban - 2002. január l-jétől - fizetendő díjakat is. Előterjesztés készült az ipari formatervezési és az ergonómiai tevékenység összehangolásáról és szervezetének korszerűsítéséről szóló 1061/1991. (XII. 14.) Korm. határozat felülvizsgálatáról. Az előterjesztés tartalmazta a Magyar Formatervezési Tanácsról szóló kormányrendelet tervezetét. Ez hatályon kívül helyezte a korábbi határozatot és újjáalakította a Tanács feladatairól, szervezetéről és működéséről szóló rendelkezéseket. A Kormány a múlt év decemberében elfogadta a tervezetet és megszületett a Magyar Formatervezési Tanácsról szóló 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet. A Kormány jogharmonizációs programja 2001-re irányozta elő a hazai szerzői jogi szabályozás módosítását az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvnek a szerzői jogi védelemhez megkövetelt eredetiséggel nem rendelkező adatbázisok ún. sui generis jogi védelmére vonatkozó szabályaival való teljes összhang megteremtése érdekében. A jogszabály-előkészítő munka az Igazságügyi Minisztériummal közösen kialakított eljárásrendben és munkamegosztás szerint haladt: kidolgoztuk, majd a beérkezett válaszok alapján feldolgoztuk a jogszabálymódosítást megalapozó kérdőívet; egyeztetéseket folytattunk az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel. Ezt követően készítettük el a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek (Szjt.) az adatbázisok jogi védelmével kapcsolatos módosításáról szóló kormány-előterjesztést az IM, a NKÖM és a hivatal közös előterjesztésében, amit a Kormány 2001 augusztusában fogadott el és nyújtott be az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés 2001. december 6-ai ülésnapján fogadta el a szerzői jogi törvény módosítását (2001. évi LXXV1I. tv.), amely 2002. január 1 -jén lépett hatályba. Részt vettünk több, a szellemi tulajdon védelmével is összefüggő jogszabálytervezet véleményezésében, melyek közül az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényt és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVI1I. törvényt kell kiemelni. A Miniszterek Tanácsa 2001. április 9-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelvét az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról. 2001. szeptember 27-én pedig elfogadták a 2001/84/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelvet az eredeti képzőművészeti alkotások újraeladása esetén az alkotókat megillető szerzői díjról. A Kormány jogharmonizációs programja a 2002. évre irányozza elő a két irányelvvel való teljes összhang megteremtését célzó törvénymódosítást, amelynek előkészítő munkája megkezdődött 2001 negyedik negyedévében. 2. Szakmai testületek működése és jogalkalmazás A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács a hivatal elnökének döntés-előkészítő testületéként a hivatal statútumát újraszabályozó 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján 2001 januárjában alakult meg. Munkájában a kormányzatnak, a gazdaságnak és a szakmai érdekvédelmi szervezeteknek a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó kiemelkedő szakemberei vesznek részt a gazdasági miniszter kinevezése alapján. A 2001. évi első alakuló ülésén kívül az év folyamán négy érdemi ülést tartott, és testületi állásfoglalást alakított ki hazánk EPC-hez történő csatlakozása kapcsán az európai szabadalmak magyar nyelvű fordításának megkövetelhetőségéről, az adatbázisok sui generis védelmével kapcsolatos szerzői jogi törvénymódosítás tervezetéről, az iparjogvédelmi hatósági bejelentések elektronikus úton történő fogadásának bevezetéséről, a biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó közösségi szabályok átvételéről, valamint a külföldi szabadalmaztatást támogató pályázati rendszer továbbfejlesztéséről. A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZISZT) ügyviteli és működési feltételeit a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletben előírtak szerint a hivatal biztosította, illetve gondoskodott az SZISZT működésével összefüggő egyéb feladatok ellátásáról. Ezen belül elkészült az Egyeztető Testület eljárási szabályzata, amit az igazságügy-miniszter 2001. január 17-én hagyott jóvá. Ejogintézmény elsődleges ren
