Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - Évfordulónaptár

Évfordulónaptár

55

Nagybánya vasútvonalon. Ő valósította meg a II. világháború utáni első ideiglenes vasúti kapcsolatot az Alföld és a Dunántúl között, és a budapesti déli vasúti összekötő hidat is már 1945 márciusában. 1949-ben az Állami Mélyépítéstudományi Intézet acélhíd olsztályának vezetője lett, s ő irányította a budapesti Petőfi híd és az Árpád híd, valamint a komáromi Duna-híd újjáépítésének acélszerkezeti munkáit. 1947-től az Állami Műszaki Főiskola, majd a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, ahol ő szervezte meg a villamoskari mechanikai tanszéket. 1953-ban egyetemi tanárrá nevezték ki, 1960-61-ben a Villamosmérnöki Kar dékánja lett. Több szakkönyvet írt. 70

70 éve halt meg Kandó Kálmán (Pest, 1869. 07. 10. - Budapest, 1931. 01. 13.), gépészmérnök, akadémikus, a villamosvasúti vontatás úttörője.

1898-1902 között építette Olaszországban az első váltakozó áramú nagyvasúti villamos vonalat az általa kidolgozott nagyfeszültségű háromfázisú rendszer alapján. A Como-tónál haladó, több mint 100 kilométer hosszú Valtellina-vasutat 1902. szeptember 4-én adták át a forgalomnak. A rendszer sikere után az olasz kormány további 2000 kilométernyi vasútat villamosított ezzel a módszerrel. Olaszországi munkáját követően 1917-ben a Ganz-Gyár vezérigazgatójává nevezték ki, de folytatta mérnöki munkáját is. Hazai eredményein kívül külföldön is sikereket ért el, hosszabb ideig az Egyesült Államokban a Westinghouse tanácsadója volt. A róla elnevezett villamosmozdonyt a Budapest-Hegyeshalom közötti fővonal számára tervezte 1929-ben. Munkáját számos magyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el. 1924-től a Mérnöki Kamara elnökeként tevékenykedett, de tagja volt a felsőháznak is.

50 éve halt meg Fass József (Arad, 1867. 05. 20. —Budapest, 1951. 02. 10.), mérnök.

A budapesti és a karlsruhei műegyetemen tanult, ott szerzett építészmérnöki diplomát, 1908-ban szabadalmaztatta új betonozási módját, a lövellt betont, vagy torkrét eljárást, mellyel tömör, nagyszilárdságú beton-, illetve habarcsbevonatok készíthetők. Feltalálta a pörgetett betont is, ez üreges forgástestek, pl. csövek előállítására alkalmas módszer. 1916-ban szabadalmaztatta a könnyűbetont, amely homokos kavics helyett könnyebb adalékanyagot, pernyét vagy salakot tartalmaz, s feltöltésre, szintkiegyenlítésre alkalmas. Ez az egész világon elterjedt. Habarcsszállító és habarcsszóró gépet is konstruált.

Forrás: Évfordulónaptár 2001. (MTI Sajtóadatbank)