Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Válogatás a szerző jogi szakértő testület szakvéleményeiből
58 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből szerzői jog megsértése ellen bármelyikük önállóan is felléphet. Az 1.3. pont szerinti levelek tartalmának és az 5.6. pont szerinti megállapításnak az egybevetéséből megállapítható, hogy a természetes személy alkotók hajlandók elismerni, hogy a film a FÖ kezdeményezésére, szervezésében, és minden bizonnyal a FÖ pénzeszközeiből valósult meg, tehát a FÖ megfelel a filmelőállító (producer) új Szjt. 64. § (3) bekezdésében törvénybe iktatott, de a gyakorlatban már korábban is alkalmazott fogalmának. E jogálláshoz kapcsolódó vagyoni jogok megszerzéséről azonban a felek elmulasztottak megfelelően rendelkezni, és még a szerződéseknek a felek feltehető akaratát is tekintetbe vevő értelmezése útján se lehet eljutni olyan szerződési tartalomhoz, amely lehetővé tenné a FÖ jogszerzésének megállapítását. Javasolható ezért, hogy az alkotók, az MMI (Stúdió) és a FÖ, alapvetően megállapító, az eddig megkötött szerződéseken alapuló, és a felek valódi, a felek tényleges, a vizsgált szerződésekben ki nem fejezett akaratát tükröző szerződésben közösen jelentsék ki, hogy a filmre vonatkozó vagyoni jog a FÖ-t illeti, az alkotók jelentsék ki, hogy a megfilmesítési jog átengedésének ellenértékét már tevékenységük ellenszolgáltatásaképpen megkapták. A szerződés kívánság szerint, alku kialakulása esetén kiegészíthető azzal, hogy a FÖ bizonyos, ellenérték fejében történő terjesztési jog gyakorlását átengedné az MMI-nek (a Stúdiónak), és a bevétel pedig tetszés szerint megosztható az alkotók, az MMI és a FÖ között. Hangfelvételek engedély nélküli behozatala és forgalmazása SzJSzT 10/01 A Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának megkeresése A megkereső által feltett kérdések: 1. Az M. Kft., illetve a T. W. Bt. tevékenysége a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogsértésnek minősül-e? 2. A szerzői jogosultaknak a két társaság tevékenysége következtében vagyoni hátránya keletkezett-e? 3. Az M. Kft. a CD-lemezek importálásakor, illetve az importálást követő értékesítéssel követett-e el jogsértést, a szerzői jogdíj befizetésre került-e, azaz a részére szállító cseh cégek jogosultak voltak-e a CD-lemezek forgalmazására? Az eljáró tanács válasza: ad 1.: A megkereső hatóság ténymegállapítása szerint az M. Kft., illetve a T. W. Bt. tevékenysége zeneművek előadását rögzítő hangfelvételek Magyarországra forgalomba hozatali céllal történő behozatalában, továbbá magyarországi forgalomba hozatalában állt. Ugyancsak a megkereső hatóság ténymegállapítása szerint az országba behozott, illetve itt forgalomba hozott hangfelvételek közül kizárólag Nagy-Britannia területére érvényes terjesztési engedéllyel rendelkeztek a jelen szakvéleményhez csatolt mellékletben megjelölt hangfelvételek. A megkereső hatóság továbbá szakértő bevonásával megállapította azt is, hogy azoktól a hangfelvétel-előállítóktól, amelyek a mellékletben megjelölt hangfelvételek Magyarország területén történő terjesztésének kizárólagos engedélyezési jogát gyakorolják, az M. Kft., illetve a T. W. Bt. sem az országba történő behozatalra, sem az itt történő forgalomba hozatalra nem kért engedélyt. A zeneművek előadását rögzítő hangfelvételeknek az országba történő behozatala, továbbá forgalomba hozatala a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint terjesztésnek minősül, amellyel kapcsolatban a zenemű szerzőjét, a rögzített előadás előadóművészét, továbbá a hangfelvétel előállítóját mint érintett szerzői és szomszédos jogi jogosultakat (a továbbiakban együtt: a jogosultak) az alábbi, párhuzamosan fennálló kizárólagos engedélyezési jogok illetik meg:- A szerző kizárólagos joga, hogy művét terjessze, vagy arra másnak engedélyt adjon. A terjesztés joga kiterjed annak engedélyezésére is, hogy a műpéldányt Magyarországra forgalomba hozatali céllal behozzák, továbbá hogy a műpéldányt Magyarországon forgalomba hozzák [Szjt. 23. §].- Az előadóművész kizárólagos joga, hogy rögzített előadását terjessze, vagy arra másnak engedélyt adjon. A terjesztési jog fogalmának meghatározásából következően ez a jog az előadóművész esetében is kiterjed annak engedélyezésére, hogy a rögzített előadást Magyarországra forgalomba hozatali céllal behozzák, továbbá hogy a rögzített előadást Magyarországon forgalomba hozzák [Szjt. 73. § (1) bekezdés d) pont].- A hangfelvétel előállítójának kizárólagos joga, hogy a hangfelvételt terjessze, vagy arra másnak engedélyt adjon. A terjesztési jog fogalmának meghatározásából következően ez a jog a hangfelvétel-előállító esetében is kiterjed annak engedélyezésére, hogy a hangfelvételt Magyarországra forgalomba hozatali céllal behozzák, továbbá hogy a hangfelvételt Magyarországon forgalomba hozzák [Szjt. 73. § (1) bekezdés d) pont]. A terjesztésre adott engedélyt a jogosultak területileg is korlátozhatják, az engedélyben megjelölt területen kívüli terjesztés pedig az engedély nélküli felhasználással esik egy tekintet alá. Az M. Kft., illetve a T. W. Bt. azzal, hogy a mellékletben megjelölt, kizárólag Nagy-Britannia területére érvényes terjesztési engedéllyel rendelkező hangfelvételek Magyarországra forgalomba hozatali céllal történő behozatalához, továbbá magyarországi forgalomba hozatalához nem szerezte be a magyarországi terjesztés kizárólagos engedélyezési jogát gyakorló hangfelvétel-előállítók engedélyét, megsértette a hangfelvétel-előállítót megillető terjesztési jogot. Az M. Kft., illetve a T. W. Bt. tevékenysége ezért az Szjt. alapján jogsértésnek minősül. Az eljáró tanács a teljesség kedvéért rámutat arra, hogy a szerzők, az előadóművészek, valamint a hangfelvétel-előállítók a fent ismertetett, párhuzamosan fennálló terjesztési jogok gyakorlásának módját egymás között is felhasználási szerződésekben rendezik. A felhasználás hatékonysága, illetve a forgalmazás eredményessége érdekében ez rendszerint olyan módon történik, hogy a terjesztés jogát a szerzőtől és az előadóművésztől is a hangfelvétel előállítója szerzi meg, és azt a továbbiakban- az üzleti forgalomban - kizárólagosan gyakorolja. Az
