Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Válogatás a szerző jogi szakértő testület szakvéleményeiből

56

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből

filmsorozat, amely egyrészt több nyelven készült, videohordozón rögzített, és többszörözése (másolása) és ingyenes terjesztése sorozatként megtörtént. Az is megállapítható, hogy az említett felhasználás (bizonyos) részenként is megtörtént, de az a vizsgált iratból nem tűnik ki, hogy ez utóbbi felhasználás ingyenesen, vagy ellenérték fejében történt. A vélemény azzal a feltételezéssel készül, hogy a filmsorozat valamennyi részének a szerzői azonos személyek, akiknek alkotói közreműködési részaránya is azonos a sorozat egyes részei tekintetében.

1.3. Az iratok között található két levél. Mindkettő a Magyar Művelődési Intézet (MMI) cégjelzéses levélpapírján íródott, T. S.-től, és N. A. J.-től származik. Az első levél 2000. február 8-án kelt, T. S. „íróként” jegyezte a levelet, N. A. J. névaláírása alatt „rendező” megjelölés szerepel, és a névaláírás alá a Stúdió pecsétjét helyezték, amely azt sugallja, hogy N. A. J. a Stúdió képviseletében (is?) eljárt. A második levél 2000. június 7-én kelt, ezt az említett magánszemélyek az előző mondatban megjelölt minőségük feltüntetésével írták alá. Mindkét levél tartalmában közös, hogy az „alkotók” elismerik a FÖ „rendelkezési” jogát a filmen. Első levél: „kazetták forgalmazását engedélyezni szíveskedjenek ...”, második levél: „felhasználási szerződést velünk, a szerzőkkel megkötni, és a kazetták kereskedelmi forgalomba adását engedélyezni szíveskedjenek , a már forgalmazott kazettákkal kapcsolatos szerzői jogdíjunkról lemondunk”.

2. A felek jogalanyisága és képviseleti joga

2.1. Az eljáró tanács a szerződések tanulmányozása alapján előrebocsátja, hogy nem állt módjában vizsgálni azt, hogy a szerződések megkötése során eljáró személyek rendelkeztek-e képviseleti joggal, saját nevükben, és/vagy valamely képviselt szervezet nevében jártak-e el? Annak vizsgálatára sincs mód, hogy a szerződéseket megkötő szervezetek önálló jogalanyok-e? Ez ugyanis kívül esik a Szerzői Jogi Szakértő Testület eljárásának határain. Ebből következően tehát az eljáró tanács nem vizsgálta, hogy a FÖ Városrendezési Ügyosztálya önálló jogalany-e, ha nem, akkor az önkormányzat, vagy a FÖ Polgármesteri Hivatal nevében járt-e el? Ugyancsak nem vizsgálta az eljáró tanács, hogy az MMI Stúdiója önálló jogalany-e, továbbá, hogy e Stúdió nevében eljáró személyek rendelkeztek-e képviseleti joggal és ha igen, akkor az MMI, vagy a Stúdió javára szereztek-e jogokat? Az egyszerűség kedvéért a Fővárosi Önkormányzatot, illetve az MMI-t vagyunk kénytelenek a szakvéleményben felekként kezelni. Ha a vizsgált szerződések alapján nem e „legmagasabb szintű” szervek a felek, hanem ezek valamelyik, az előzőekben említett önálló belső szerve (szervezeti egysége), akkor a tényleges, a csatolt iratokból ki nem tűnő jogalany értendő a szakvéleményben megnevezett felek helyén.

3. Az ügyben alkalmazandó jogszabályok

3.1. Az ügyben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 110. § a), d) és és p) pontjai alapján az 1999. szeptember 1-jén hatályon kívül helyezett régi szerzői jogi törvényt, az 1969. évi III. tv-t (a továbbiakban: rSzjt.), ennek

végrehajtási rendeletét, a 9/1969. (XII. 29.) MM.r.-t (a továbbiakban: vr.), valamint a megfilmesítési szerződések feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló 12/1970. (VI.

30.) MM rendeletnek az azt módosító 2/1983. (III. 23.) MM rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövegét (a továbbiakban: Fir.) kell alkalmazni. E megállapítás indoka az új szerzői jogi törvény 107. § (1) bekezdés második fordulata, amely szerint az új törvényt csak az 1999. szeptember 1. után kötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni. Az rSzjt-nek, a vr.-nek és a Fir.-nek az ügyben releváns, szükség szerint kiválogatott és lerövidített rendelkezéseit a szakvélemény melléklete tartalmazza.

4. A szerződések értékelése

4.1. Az I. oszlop szerinti szerződések alapján T. S. meghatározott elnevezés (cím) alatt határozott időtartamokban tudományos munkát végez, amelyért teljesítésigazolás alapján megbízási díj jár. A szerződésekre a Ptk.-t kell alkalmazni. A szerződések csak tevékenység ellátására szólnak, a tevékenység eredményének (műnek) rendelkezésre bocsátásáról és bármiféle jog átengedéséről nem. A megbízás tárgya szellemi alkotással kapcsolatos (tudományos munka), de nem tűnik ki, hogy mi lesz a jogi sorsa az elvégzett kutatás eredményének. A szerződésekhez csatolt díjelszámolási okiratokból (bizonylatokból) az tűnik ki, hogy önálló tevékenység bevételére irányadó szjaelőleget vont le a kifizető, de nincs olyan hivatkozás, amely szerint a szellemi tevékenységi adókedvezmény igénybe vehető lenne. Ez közvetetten utalhatna arra, hogy szerzői jogi védelem alá eső mű készítése a szerződés tárgya. Ha mű el is készült, és ennek átadása meg is történt, ezt az iratok nem igazolják.

Megállapítás: ha az I. oszlop szerinti szerződések alapján szerzői (szakirodalmi?) mű készült (mű elkészülte a szerződések tartalmából nem tűnik ki), az arra vonatkozó szerzői jog T. S.-t illeti.

4.2. AII. oszlop szerinti szerződések megnevezett típusa megbízás, tárgya hol tudományos anyaggyűjtés, hol ezen gyűjtött anyagok feldolgozása is, hol pedig megjelenik az az elem is, hogy tudományos dokumentáció készítéséhez szükséges az anyaggyűjtés. Nem esik szó arról, hogy a megbízások alapján szellemi alkotás (mű) keletkezne, viszont - rendkívül pongyola módon - e szerződések utalnak arra, hogy „a megbízó a munka eredményével kizárólagosan rendelkezik, és azzal kapcsolatos minden jog, esetleg sokszorosítás, publikálás stb. a megbízót illeti, és a megbízott nem jogosult a saját felhasználásra”. E kikötés az rSzjt.

3. §-a útján alkalmazandó Ptk. 207. § (1) bekezdés fényében - az eset összes körülményeire és a felek egyéb, az 1. pont alatt feldolgozott iratokból feltehető akaratára figyelemmel - értékelhető úgy, hogy ha keletkezett szerzői mű a II. csoportba tartozó szerződések alapján - arra a megfilmesítési jog engedését is magában foglaló felhasználási jogot szerzett a FÖ. Ennek az értelmezésnek a súlyát gyengíti, hogy kifejezett utalás szerzői műre, és a díjelszámolásban szellemi tevékenység kedvezményére nincs.

Megállapítás: a II. oszlop szerinti szerződések alapján készült szerzői művekre a FÖ a megfilmesítési jogot is magában foglaló felhasználási jogot szerezhetett.