Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - A szellemi tulajdonvédelmi tanács állásfoglalásai. Dr. Vörös Imre: A szabadalom fordításának nyelve – alkotmányossági kérdések

38

A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács állásfoglalásai

zottság 2000-ben elkészítette egy - a közösségi szabadalomra vonatkozó - tanácsi rendelet tervezetének szövegét [COM (2000) final, 2001, augusztus 12000/0177 (CNS) - Proposal for a Council Regulation on the Community Patent]. A tervezet autonóm jogintézményként kívánja megteremteni ezt a kizárólagossági jogot, azaz függetlenítené tartalmát az EU tagállamainak nemzeti jogától. Az önálló jogintézmény önálló intézményi-szervezeti keretét is meg kívánják teremteni egy hivatal felállításával, amely mindazonáltal az ESZH-val együttműködve és az ESZE kereteit szét nem feszítve fejtené ki tevékenységét. Az új intézmény létrejövetele mindazonáltal kihatna az ESZE folyamatban lévő felülvizsgálatára.

II. A nyelvi probléma: a fordítások kérdése

1. A szabadalmi leírás fordításának kérdése szorosan kapcsolódik a szabadalmi bejelentés hatályához. Ha ugyanis a bejelentés egy adott ország hivatalos nyelvén nem hozzáférhető, a szabadalom bitorlása, és az ebből adódó kártérítési problematika jogilag nehezen, pontosabban aligha értelmezhető. Az ESZE 14. cikkelye a szabadalmi bejelentés közzétételével kapcsolatban tartalmazza azokat a nyelvi követelményeket, amelyek a szabadalom megadásánál érvényesítendők. Eszerint a szabadalmi leírást az eljárás nyelvén (vagyis az ESZH valamelyik hivatalos nyelvén - angol, francia, német) teszik közzé, míg az igénypontokat a másik két hivatalos nyelven is közzé kell tenni.

Az ESZE 65. cikkelye tovább szabályozza ezt a kérdést úgy, hogy a tagállamoknak felhatalmazást ad nemzeti hivatalos nyelvük védelme, az információkhoz ezeken a nyelveken való hozzájutás érdekében további - az európai szabadalom területükön való érvényességére kiható - követelményeket támasztani. A cikkely - abból kiindulva, hogy az ESZH-nak három hivatalos nyelve van — három kérdést szabályoz (a szabadalmi leírás fordítása, közzététele és az ennek elmulasztása miatt beálló jogkövetkezmény), aminek megfelelően három tételt állít fel:

a) bármely tagállamnak szabad keze maradt abban a vonatkozásban, hogy előírhatja az ESZH-hoz benyújtott szabadalmi leírásnak a saját hivatalos nyelvén történő fordításban a saját nemzeti szabadalmi hivatalához való benyújtását is;

b) bármely tagállamnak szabad keze maradt a tekintetben, hogy e fordításnak a bejelentő vagy a szabadalomtulajdonos költségére történő közzététele kötelezettségét írja elő;

c) mindezt annak érdekében, hogy bárki az adott országban megismerhesse a szabadalmi leírást - ezt a szempontot az ESZE-t aláíró és ratifikáló szerződő államok olyan fontosnak tartották, hogy az ESZE 65. cikkely (3) bekezdésében az ex tunc semmisség szankciójával való fenyegetés előírását tették lehetővé bármely tagállam számára arra az esetre, ha az a) és b) szerint esetleg meghozott nemzeti jogszabályait-előírásait figyelmen kívül hagynák. Ilyenkor tehát a nemzeti hivatalos nyelven történő benyújtás és közzététel elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az ESZE alapján megadott új, vagy módosításokkal fenntartott, már korábban megadott szabadalom keletkezésére visszamenőleges hatállyal nem létezőnek tekintendő.

2. Az ESZE 65. cikkelyéhez tehát komoly gazdaságpolitikai és jogpolitikai okok szolgáltatnak alapot. E szempontokat fűzi tovább a 67. cikkely: eszerint a bejelentés közzététele napjától járó ideiglenes oltalom ugyan megilleti a bejelentőt, azonban a szerződő államok az ideiglenes oltalom beálltát ugyancsak egy fordítási feltételtől tehetik függővé. Itt azonban korlátozottabb a tagállam mozgási szabadsága; az ideiglenes oltalom beálltához nem írhatja elő - nemzeti jogszabályában - annak feltételeként a teljes szabadalmi leírás, csupán az igénypontoknak az állam hivatalos nyelvére történő lefordíttatását, és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét, vagy a találmányt hasznosítóval való közlését.

3. Az ESZE 19 szerződő államából 17 élt a fentiekben írt lehetőséggel (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, NSZK, Görögország, Írország, Olaszország, Lichtenstein, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság), míg mindössze kettő (Luxemburg és Monaco) számára volt e lehetőség - érthető okokból - érdektelen.

Az említett 17 szerződő államban tehát az a helyzet, hogy a fordítás és közzététel kötelezettsége nemzeti jogszabályokon alapszik és e nemzeti szabályok megsértésének az a következménye, hogy az adott tagállam vonatkozásában az esetleg az ESZE keretében az ESZH által megadott szabadalomnak nincs hatálya. Más szóval ezekben az államokban a nemzeti jogszabályok megsértése folytán szabadalom bitorlásáról - érvényes szabadalom híján - adott esetben nem lehet beszélni.

A fordítás benyújtására a 65. cikkely háromhónapos határidőt szab, amelynél hosszabb határidőt a szerződő államok megállapíthatnak (egyedül Írország élt ezzel a lehetőséggel). Ez a határidő elvileg - az ESZE értelme szerint -jogvesztő, azonban a tagállamok többségének a 65. cikkely alapján kibocsátott nemzeti szabályozása szerint mégis van lehetőség a határidő túllépése esetén a mulasztás orvoslására.

4. Az ily módon megalkotott európai szabadalmi bejelentéssel megadott oltalom az eljárás egyszerűsége, a bejelentéssel járó elsőbbség miatt vonzóvá vált ugyan, azonban az említett nemzeti jogszabályi előírásokon alapuló fordítási és közzétételi kötelezettséggel járó költségek tetemesek. Az ESZSZ tagállamai kormányainak 1999. június 24-25-én Párizsban tartott konferenciája ezért megbízott egy munkacsoportot azzal, hogy készítsen javaslatot a szabadalmi eljárás költségeinek mintegy 50%-os csökkentésére. A munkacsoport felhatalmazást kapott arra, hogy ezzel összefüggésben javaslatot készítsen az ESZE revíziójára két lehetőség figyelembe vételével és megvizsgálásával: vagy kötelezzék magukat a tagállamok, hogy megelégszenek - a 65. cikkely által jelenleg biztosított nemzeti jogalkotás mozgásterének radikális szűkítésével - a szabadalmi leírás angol nyelvre való lefordításának előírásával, vagy pedig azzal, hogy az ESZSZ három hivatalos nyelvének általuk választott egyikére való fordítást tehetik csak kötelezővé.

4.1. A 2000. október 16-17-én Londonban tartott kormányközi konferencián a munkacsoport javaslatai alapján egyezményt fogadtak el, amely - az említettek közül a második lehetőségre építve - alapvetően revideálja az ESZE 65. cikkelyét. Az egyezményt a 19 tagállamból 7 ország