Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - A szellemi tulajdonvédelmi tanács állásfoglalásai. Dr. Vörös Imre: A szabadalom fordításának nyelve – alkotmányossági kérdések

38 A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács állásfoglalásai zottság 2000-ben elkészítette egy - a közösségi szabada­lomra vonatkozó - tanácsi rendelet tervezetének szövegét [COM (2000) final, 2001, augusztus 12000/0177 (CNS) - Proposal for a Council Regulation on the Community Patent]. A tervezet autonóm jogintézményként kívánja megteremteni ezt a kizárólagossági jogot, azaz függetle­nítené tartalmát az EU tagállamainak nemzeti jogától. Az önálló jogintézmény önálló intézményi-szervezeti keretét is meg kívánják teremteni egy hivatal felállításával, amely mindazonáltal az ESZH-val együttműködve és az ESZE kereteit szét nem feszítve fejtené ki tevékenységét. Az új intézmény létrejövetele mindazonáltal kihatna az ESZE folyamatban lévő felülvizsgálatára. II. A nyelvi probléma: a fordítások kérdése 1. A szabadalmi leírás fordításának kérdése szorosan kap­csolódik a szabadalmi bejelentés hatályához. Ha ugyanis a bejelentés egy adott ország hivatalos nyelvén nem hozzá­férhető, a szabadalom bitorlása, és az ebből adódó kártérí­tési problematika jogilag nehezen, pontosabban aligha ér­telmezhető. Az ESZE 14. cikkelye a szabadalmi bejelentés közzétételével kapcsolatban tartalmazza azokat a nyelvi követelményeket, amelyek a szabadalom megadásánál ér­­vényesítendők. Eszerint a szabadalmi leírást az eljárás nyelvén (vagyis az ESZH valamelyik hivatalos nyelvén - angol, francia, német) teszik közzé, míg az igénypontokat a másik két hivatalos nyelven is közzé kell tenni. Az ESZE 65. cikkelye tovább szabályozza ezt a kérdést úgy, hogy a tagállamoknak felhatalmazást ad nemzeti hi­vatalos nyelvük védelme, az információkhoz ezeken a nyelveken való hozzájutás érdekében további - az európai szabadalom területükön való érvényességére kiható - kö­vetelményeket támasztani. A cikkely - abból kiindulva, hogy az ESZH-nak három hivatalos nyelve van — három kérdést szabályoz (a szabadalmi leírás fordítása, közzété­tele és az ennek elmulasztása miatt beálló jogkövetkez­mény), aminek megfelelően három tételt állít fel: a) bármely tagállamnak szabad keze maradt abban a vo­natkozásban, hogy előírhatja az ESZH-hoz benyújtott sza­badalmi leírásnak a saját hivatalos nyelvén történő fordí­tásban a saját nemzeti szabadalmi hivatalához való be­nyújtását is; b) bármely tagállamnak szabad keze maradt a tekintet­ben, hogy e fordításnak a bejelentő vagy a szabadalomtu­lajdonos költségére történő közzététele kötelezettségét írja elő; c) mindezt annak érdekében, hogy bárki az adott or­szágban megismerhesse a szabadalmi leírást - ezt a szem­pontot az ESZE-t aláíró és ratifikáló szerződő államok olyan fontosnak tartották, hogy az ESZE 65. cikkely (3) bekezdésében az ex tunc semmisség szankciójával való fenyegetés előírását tették lehetővé bármely tagállam szá­mára arra az esetre, ha az a) és b) szerint esetleg meghozott nemzeti jogszabályait-előírásait figyelmen kívül hagy­nák. Ilyenkor tehát a nemzeti hivatalos nyelven történő be­­nyújtás és közzététel elmulasztása azzal a következ­ménnyel jár, hogy az ESZE alapján megadott új, vagy mó­dosításokkal fenntartott, már korábban megadott szabada­lom keletkezésére visszamenőleges hatállyal nem létező­nek tekintendő. 2. Az ESZE 65. cikkelyéhez tehát komoly gazdaságpo­litikai és jogpolitikai okok szolgáltatnak alapot. E szem­pontokat fűzi tovább a 67. cikkely: eszerint a bejelentés közzététele napjától járó ideiglenes oltalom ugyan megil­leti a bejelentőt, azonban a szerződő államok az ideiglenes oltalom beálltát ugyancsak egy fordítási feltételtől tehetik függővé. Itt azonban korlátozottabb a tagállam mozgási szabadsága; az ideiglenes oltalom beálltához nem írhatja elő - nemzeti jogszabályában - annak feltételeként a teljes szabadalmi leírás, csupán az igénypontoknak az állam hi­vatalos nyelvére történő lefordíttatását, és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét, vagy a találmányt hasznosítóval való közlését. 3. Az ESZE 19 szerződő államából 17 élt a fentiekben írt lehetőséggel (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finn­ország, Franciaország, NSZK, Görögország, Írország, Olaszország, Lichtenstein, Hollandia, Portugália, Spa­nyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság), míg mindössze kettő (Luxemburg és Monaco) számára volt e lehetőség - érthető okokból - érdektelen. Az említett 17 szerződő államban tehát az a helyzet, hogy a fordítás és közzététel kötelezettsége nemzeti jog­szabályokon alapszik és e nemzeti szabályok megsértésé­nek az a következménye, hogy az adott tagállam vonatko­zásában az esetleg az ESZE keretében az ESZH által meg­adott szabadalomnak nincs hatálya. Más szóval ezekben az államokban a nemzeti jogszabályok megsértése folytán szabadalom bitorlásáról - érvényes szabadalom híján - adott esetben nem lehet beszélni. A fordítás benyújtására a 65. cikkely háromhónapos határidőt szab, amelynél hosszabb határidőt a szerződő államok megállapíthatnak (egyedül Írország élt ezzel a le­hetőséggel). Ez a határidő elvileg - az ESZE értelme sze­rint -jogvesztő, azonban a tagállamok többségének a 65. cikkely alapján kibocsátott nemzeti szabályozása szerint mégis van lehetőség a határidő túllépése esetén a mulasz­tás orvoslására. 4. Az ily módon megalkotott európai szabadalmi beje­lentéssel megadott oltalom az eljárás egyszerűsége, a be­jelentéssel járó elsőbbség miatt vonzóvá vált ugyan, azon­ban az említett nemzeti jogszabályi előírásokon alapuló fordítási és közzétételi kötelezettséggel járó költségek te­temesek. Az ESZSZ tagállamai kormányainak 1999. júni­us 24-25-én Párizsban tartott konferenciája ezért megbí­zott egy munkacsoportot azzal, hogy készítsen javaslatot a szabadalmi eljárás költségeinek mintegy 50%-os csök­kentésére. A munkacsoport felhatalmazást kapott arra, hogy ezzel összefüggésben javaslatot készítsen az ESZE revíziójára két lehetőség figyelembe vételével és meg­vizsgálásával: vagy kötelezzék magukat a tagállamok, hogy megelégszenek - a 65. cikkely által jelenleg biztosí­tott nemzeti jogalkotás mozgásterének radikális szűkíté­sével - a szabadalmi leírás angol nyelvre való lefordításá­nak előírásával, vagy pedig azzal, hogy az ESZSZ három hivatalos nyelvének általuk választott egyikére való fordí­tást tehetik csak kötelezővé. 4.1. A 2000. október 16-17-én Londonban tartott kor­mányközi konferencián a munkacsoport javaslatai alapján egyezményt fogadtak el, amely - az említettek közül a má­sodik lehetőségre építve - alapvetően revideálja az ESZE 65. cikkelyét. Az egyezményt a 19 tagállamból 7 ország

Next

/
Thumbnails
Contents