Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - A szellemi tulajdonvédelmi tanács állásfoglalásai. Dr. Vörös Imre: A szabadalom fordításának nyelve – alkotmányossági kérdések
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam VI. 2001. december A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács állásfoglalásai A Magyar Szellemi Túlajdonvédelmi Tanács állásfoglalása az európai szabadalmi dokumentumok fordításainak megkövetelésével kapcsolatos alkotmányossági szempontokról 1) A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) - középtávú munkaprogramja és 2001. évi munkaterve 2. pontjának megfelelően -elemzőén értékelte az Európai Szabadalmi Egyezmény (a továbbiakban: ESZE) 65. cikkének alkalmazásával kapcsolatos, az európai szabadalmi dokumentumok megkövetelhető fordításairól szóló Londoni Megállapodás alkotmányossági szempontjait. A munkálatok az ESZE-hez, majd a leendő közösségi szabadalmi rendszerhez történő csatlakozás előkészítésével függenek össze. 2) A Tanács véleményének kialakításához főként az alábbiakat vette alapul:- az ESZE-t és a 65. cikkének alkalmazásáról szóló Londoni Megállapodást, a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendelet tervezetét;- az Európai Bíróság és a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság iránymutató ítéleteit;- a Magyar Köztársaság Alkotmányát; valamint- az Alkotmánybíróság irányadó határozatait. 3) A Tanács számára - a 2/2001. (SZKV 4.) MSZH elnöki utasítással megállapított ügyrend 7. pontja alapján - a felkért tanácstagok szakmai felelősökként testületi munkaanyagot dolgoztak ki, majd 2001. október 31-én - az ügyrend 8. pontja szerint megtartott határozatképes testületi ülésén - a Tanács megvitatta a munkaanyagot. 4) A fentiek eredményeként a Tanács az alábbi állásfoglalást alakította ki az európai szabadalmi dokumentumok fordításainak megkövetelésével kapcsolatos alkotmányossági szempontokról, amelynek figyelembevételét javasolja a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke számára az ESZE-hez, majd az EU-tagság kapcsán a közösségi szabadalmi rendszerhez történő csatlakozás előkészítése során. a) A Tanács álláspontja szerint a Magyarország területén érvényes szabadalmak leírásainak és igénypontjainak magyar nyelven történő hozzáférhetővé tétele az alkotmányos alapjogokkal összefüggő követelmény. Tagságunk esetén az európai, illetve a közösségi szabadalmi dokumentumok magyar nyelvű fordításainak elmaradása az Alkotmány hatályos szövegének különösen a következő rendelkezései szempontjából volna aggályos:- a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága [9. § (2) bek.],- a hátrányos megkülönböztetés tilalma [70/A. §],- a jogállamiság és ajogbiztonság követelménye [2. § (2) bek.], valamint- a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog [61. § (1) bek.]. b) A Tanács véleménye szerint ezért indokolt, hogy Magyarország az ESZE-hez történő csatlakozás kapcsán ne váljon a 65. cikk alkalmazásáról szóló - opcionális- Londoni Megállapodás részesévé. c) A közösségi szabadalmi rendszer magyarországi alkalmazásának bevezetéséig - az EU-csatlakozáshoz egyébként is szükséges alkotmánymódosításra figyelemmel -pedig el kell érni az alaptörvény és a megalkotásra kerülő közösségi szabadalmi rendelet között a nyelvi kérdésben esetleg bekövetkező kollízió feloldását (ami az uniós tagság szempontjából is nélkülözhetetlen). d) A Tanács célszerűnek tartja annak megvizsgálását is, hogy milyen módon és eszközökkel, továbbá mely pénzügyi források igénybevételével lehessen annak idején támogatni az idegen nyelvű közösségi szabadalmi leírások széles körű megismerhetőségét, és az ilyen találmányok zavartalan beépülését a magyar műszaki kultúrába. Dr. Vékás Gusztáv s. k., a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács elnöke