Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Kiss Gyula Attila, Radnóczy Györgyné: A találmányok egysége és megosztás egység hiánya esetén
34 Kiss Gyula Attila - Radnóczy Györgyné Úgy tűnik, hogy az ebben a határozatban használt „visszavont” szó nem azt jelenti, hogy a bejelentő nyilvánosan le akar mondani az adott tárgyban a szabadalmi védelem megszerzéséről, hanem szőkébb értelemben véve arra utal, hogy az adott tárgyra vonatkozó védelem az adott szabadalmi bejelentésben a továbbiakban már nem lehetséges. T 87/88 határozatában a Tanács szintén az EPC 46(1) szabályát vette figyelembe. A jogesetben, amely ennek a határozatnak a tárgya volt, a Kutatási Osztály az európai szabadalmi bejelentéssel eredetileg benyújtott igénypontokat két külön találmányként vette figyelembe ellentétben az EPC 82. cikkelyével, és ezért további kutatási díj megfizetésére hívta fel a bejelentőt az EPC 46( 1) szabálya alapján. A kutatási pótdíjat a bejelentő nem fizette meg, ezért a Kutatási Osztály az ESR-t az igénypontokban elsőként említett találmányra készítette el. Az ESR átvétele után a bejelentő két további igénypont-sorozatot nyújtott be egy fő és egy kiegészítő kérelemként. A Vizsgálati Osztály azon az alapon utasította el a bejelentést, hogy az ilyen fő- és kiegészítő igénypontok tárgya nem ugyanarra a találmányra vonatkozik, mint amelyet a bejelentéssel eredetileg benyújtott igénypontokban elsőként említettek, és amely ESR-nek csak egyetlen tárgya volt, és az ilyen fő- és kiegészítő kérelmek tárgya csak megosztott bejelentés kontextusában érvényesíthető. Határozatában a Tanács nem értett egyet a TI78/84 határozatban kifejezett elvekkel, elsődlegesen azon az alapon, hogy ha az EPC 46(1) szabálya arra utal, hogy a Kutatási Osztály által megkívánt kutatási pótdíj bejelentő általi meg nem fizetésének az a következménye, hogy a bejelentőnek el kell vesztenie az azzal kapcsolatos jogát, hogy az eredeti bejelentésben leírt tárgyak közül melyiket válassza, az ellentétes lenne az EPC 46(1) szabályának harmadik mondatával, amely a kutatási pótdíjak meg nem fizetésének következményeként azt jelöli meg, hogy a Kutatási Osztálynak az ESR-t a bejelentésnek csak arra a részére kell elkészítenie, amely azokra a találmányokra vonatkozik, amelyeket illetően a kutatási díjakat megfizették. A két eltérő határozat kapcsán az EPO elnöke felkérte a Kibővített Fellebbezési Tanácsot egységes vélemény kialakítására. Az EPC 86(1) szabály szerint a bejelentő nem módosíthatja a bejelentés tartalmát az ESR átvételét megelőzően (kivéve az EPC 41 szabály alapján történő alaki hibákat). Az ESR átvételét követően és a Vizsgáló Osztály első felhívásának átvétele előtt azonban a bejelentés módosítható az EPC 86(2) szabály értelmében. 1. jogeset (TI78/84) A bejelentés és az ESR közzétételét követően az EPC 93(2) szabály értelmében, és az érdemi vizsgálati kérelem és díjának megfizetése után a Vizsgáló Osztály megvizsgálja a bejelentést, hogy megfelel-e az EPC követelményeinek (beleértve a találmány egységére vonatkozó EPC 82. cikkelyében levő követelményeket is). Ha a Kutatási Osztály előzőleg úgy vélte, hogy a bejelentés nem felel meg a találmány egysége követelményének és egy vagy több kutatási pótdíjat átvett, az érdemi vizsgálati szakaszban, az EPC 46(2) szabály értelmében, a bejelentő kérheti és megkaphatja az ilyen kutatási pótdíjak visszafizetését, ha a Vizsgáló Osztály - ellentétben a Kutatási Osztállyal - úgy találja, hogy a bejelentés megfelel az EPC 82. cikkelye szerinti találmány egysége követelményének. A fentiek alapján az érdemi vizsgálati szakaszban a bejelentő vitathatja a Kutatási Osztály egység hiányára vonatkozó véleményét, és kérheti a kutatási pótdíjak visszatérítését. Abban az esetben, ha a kérelmét a Vizsgáló Osztály jóváhagyta, akkor az igénypontokban az összes találmány megmaradhat. Abban az esetben, ha a Kutatási Osztály úgy véli, hogy a bejelentés benyújtásakor az EPC 82. cikkelyével ellentétben a bejelentés több mint egy találmányra vonatkozik, minden egyes további találmányt illetően további kutatási díjak megfizetésével a bejelentő biztosítja magát, hogy az ESR átvétele után, az EPC 86(2) szabálya értelmében, az igénypontokban olyan módosításokat tehet, amelyekkel bármelyik találmányt kiválaszthatja az érdemi vizsgálatra, feltéve, ha a megfelelő kutatási díjat erre az adott találmányra megfizették már a Kutatási Osztálynak és ezzel kapcsolatos technika állása fel van tárva az ESR-ben. Ebben a helyzetben a bejelentő megosztott bejelentést nyújthat be minden egyes olyan további találmányra is, amelyre a bejelentés vonatkozik. Minden egyes ilyen megosztott bejelentés azonban többek között további kutatási díj megfizetésének tárgya, ilyen kutatási díj teljesen vagy részben visszatéríthető a Kutatási Osztály alapbejelentésen alapuló korábbi kutatási jelentésének terjedelmétől függően. Abban az esetben, ha a bejelentő úgy határoz, hogy a Kutatási Osztály felhívására kutatási pótdíjat nem fizet, akkor ezután azt a találmányt, amelyre a kutatási díjat nem fizette meg, nem terjesztheti elő a bejelentésben oltalmi igényének tárgyaként. Az ilyen találmány csak megosztott bejelentés benyújtását követően oltalmazható az EPC 76. cikkelye alapján, úgy hogy a megosztott bejelentési eljárás részeként arra a találmányra ESR készült. 2. jogeset (T 87/88) A T 87/88 határozat esetében a Kutatási Osztály által kért kutatási pótdíj megfizetésének elmulasztása azt kellett, hogy eredményezze, hogy a bejelentőnek a második találmányra megosztott bejelentést kell tennie, amennyiben a Vizsgáló Osztály kitart az egység hiánya mellett. A fenti okok alapján a Kibővített Fellebbezési Tanács véleménye az alábbi volt: Annak a bejelentőnek, aki nem egységes bejelentésére elmulasztotta megfizetni a további kutatási pótdíjakat, megosztott bejelentést kell benyújtania az olyan találmányokra vonatkozóan, amelyekre védelmet kíván szerezni. Az áttanulmányozott jogesetek nagy többsége teljes mértékben megegyezett az elmúlt évek során kialakult hazai joggyakorlattal. Az egységgel kapcsolatos vizsgálati rendszer részletesen ismertetésre került a közelmúltban megjelent Módszertani Útmutatóban, mely szerint az érdemi vizsgálati szakaszban kerül csak sor az egység hiá