Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Kiss Gyula Attila, Radnóczy Györgyné: A találmányok egysége és megosztás egység hiánya esetén

34 Kiss Gyula Attila - Radnóczy Györgyné Úgy tűnik, hogy az ebben a határozatban használt „visszavont” szó nem azt jelenti, hogy a bejelentő nyilvá­nosan le akar mondani az adott tárgyban a szabadalmi vé­delem megszerzéséről, hanem szőkébb értelemben véve arra utal, hogy az adott tárgyra vonatkozó védelem az adott szabadalmi bejelentésben a továbbiakban már nem lehetséges. T 87/88 határozatában a Tanács szintén az EPC 46(1) szabályát vette figyelembe. A jogesetben, amely ennek a határozatnak a tárgya volt, a Kutatási Osztály az európai szabadalmi bejelentéssel eredetileg benyújtott igénypon­tokat két külön találmányként vette figyelembe ellentét­ben az EPC 82. cikkelyével, és ezért további kutatási díj megfizetésére hívta fel a bejelentőt az EPC 46( 1) szabálya alapján. A kutatási pótdíjat a bejelentő nem fizette meg, ezért a Kutatási Osztály az ESR-t az igénypontokban első­ként említett találmányra készítette el. Az ESR átvétele után a bejelentő két további igény­pont-sorozatot nyújtott be egy fő és egy kiegészítő kérelem­ként. A Vizsgálati Osztály azon az alapon utasította el a be­jelentést, hogy az ilyen fő- és kiegészítő igénypontok tárgya nem ugyanarra a találmányra vonatkozik, mint amelyet a bejelentéssel eredetileg benyújtott igénypontokban első­ként említettek, és amely ESR-nek csak egyetlen tárgya volt, és az ilyen fő- és kiegészítő kérelmek tárgya csak meg­osztott bejelentés kontextusában érvényesíthető. Határozatában a Tanács nem értett egyet a TI78/84 hatá­rozatban kifejezett elvekkel, elsődlegesen azon az alapon, hogy ha az EPC 46(1) szabálya arra utal, hogy a Kutatási Osztály által megkívánt kutatási pótdíj bejelentő általi meg nem fizetésének az a következménye, hogy a bejelentőnek el kell vesztenie az azzal kapcsolatos jogát, hogy az eredeti bejelentésben leírt tárgyak közül melyiket válassza, az el­lentétes lenne az EPC 46(1) szabályának harmadik monda­tával, amely a kutatási pótdíjak meg nem fizetésének követ­kezményeként azt jelöli meg, hogy a Kutatási Osztálynak az ESR-t a bejelentésnek csak arra a részére kell elkészíte­nie, amely azokra a találmányokra vonatkozik, amelyeket illetően a kutatási díjakat megfizették. A két eltérő határozat kapcsán az EPO elnöke felkérte a Kibővített Fellebbezési Tanácsot egységes vélemény ki­alakítására. Az EPC 86(1) szabály szerint a bejelentő nem módosít­hatja a bejelentés tartalmát az ESR átvételét megelőzően (kivéve az EPC 41 szabály alapján történő alaki hibákat). Az ESR átvételét követően és a Vizsgáló Osztály első fel­hívásának átvétele előtt azonban a bejelentés módosítható az EPC 86(2) szabály értelmében. 1. jogeset (TI78/84) A bejelentés és az ESR közzétételét követően az EPC 93(2) szabály értelmében, és az érdemi vizsgálati kérelem és díjának megfizetése után a Vizsgáló Osztály megvizs­gálja a bejelentést, hogy megfelel-e az EPC követelmé­nyeinek (beleértve a találmány egységére vonatkozó EPC 82. cikkelyében levő követelményeket is). Ha a Kutatási Osztály előzőleg úgy vélte, hogy a bejelentés nem felel meg a találmány egysége követelményének és egy vagy több kutatási pótdíjat átvett, az érdemi vizsgálati szakasz­ban, az EPC 46(2) szabály értelmében, a bejelentő kérheti és megkaphatja az ilyen kutatási pótdíjak visszafizetését, ha a Vizsgáló Osztály - ellentétben a Kutatási Osztállyal - úgy találja, hogy a bejelentés megfelel az EPC 82. cikke­lye szerinti találmány egysége követelményének. A fentiek alapján az érdemi vizsgálati szakaszban a bejelentő vitathatja a Kutatási Osztály egység hiányára vonatkozó véleményét, és kérheti a kutatási pótdíjak visszatérítését. Abban az esetben, ha a kérelmét a Vizsgáló Osztály jóváhagyta, akkor az igénypontokban az összes találmány megmaradhat. Abban az esetben, ha a Kutatási Osztály úgy véli, hogy a bejelentés benyújtásakor az EPC 82. cikkelyével ellen­tétben a bejelentés több mint egy találmányra vonatko­zik, minden egyes további találmányt illetően további kutatási díjak megfizetésével a bejelentő biztosítja ma­gát, hogy az ESR átvétele után, az EPC 86(2) szabálya ér­telmében, az igénypontokban olyan módosításokat tehet, amelyekkel bármelyik találmányt kiválaszthatja az érde­mi vizsgálatra, feltéve, ha a megfelelő kutatási díjat erre az adott találmányra megfizették már a Kutatási Osztály­nak és ezzel kapcsolatos technika állása fel van tárva az ESR-ben. Ebben a helyzetben a bejelentő megosztott bejelentést nyújthat be minden egyes olyan további találmányra is, amelyre a bejelentés vonatkozik. Minden egyes ilyen megosztott bejelentés azonban többek között további ku­tatási díj megfizetésének tárgya, ilyen kutatási díj teljesen vagy részben visszatéríthető a Kutatási Osztály alapbeje­lentésen alapuló korábbi kutatási jelentésének terjedelmé­től függően. Abban az esetben, ha a bejelentő úgy határoz, hogy a Kutatási Osztály felhívására kutatási pótdíjat nem fizet, akkor ezután azt a találmányt, amelyre a kutatási díjat nem fizette meg, nem terjesztheti elő a bejelentésben oltalmi igényének tárgyaként. Az ilyen találmány csak megosztott bejelentés benyújtását követően oltalmazható az EPC 76. cikkelye alapján, úgy hogy a megosztott bejelentési eljá­rás részeként arra a találmányra ESR készült. 2. jogeset (T 87/88) A T 87/88 határozat esetében a Kutatási Osztály által kért kutatási pótdíj megfizetésének elmulasztása azt kellett, hogy eredményezze, hogy a bejelentőnek a második talál­mányra megosztott bejelentést kell tennie, amennyiben a Vizsgáló Osztály kitart az egység hiánya mellett. A fenti okok alapján a Kibővített Fellebbezési Tanács véleménye az alábbi volt: Annak a bejelentőnek, aki nem egységes bejelentésé­re elmulasztotta megfizetni a további kutatási pótdíja­kat, megosztott bejelentést kell benyújtania az olyan ta­lálmányokra vonatkozóan, amelyekre védelmet kíván szerezni. Az áttanulmányozott jogesetek nagy többsége teljes mértékben megegyezett az elmúlt évek során kialakult ha­zai joggyakorlattal. Az egységgel kapcsolatos vizsgálati rendszer részletesen ismertetésre került a közelmúltban megjelent Módszertani Útmutatóban, mely szerint az ér­demi vizsgálati szakaszban kerül csak sor az egység hiá­

Next

/
Thumbnails
Contents