Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - Dr. Jochen Pagenberg, dr. Dietrich Beier: Bizonyítási szabályok az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárás során a német jog szerint
38 Dr. Jochen Pagenberg - dr. Dietrich Beier lóra hárítsák át, ha csak az a) pont alatti feltétel, vagy csak a b) pont alatti feltétel teljesült. (3) Az ellenkező bizonyítása során tekintetbe kell venni az alperesnek a gyártási és üzleti titkai megóvásához fűződő jogos érdekeit. b) Közbenső eredmény Mint fentebb kifejtettük, a német szabadalmi jog a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdése szerint megfelel a TRIPS 34. cikkelyének, mert teljeskörűen teljesíti a 34(1 )a) cikkely feltételeit. Miután a TRIPS 34. cikkelye nem idézte elő a német jog módosulását, nem következett be a német jogi helyzetnek a TRIPS révén történő megváltozása. 3. A jogi helyzet megváltozása a TRIPS 50. cikkelye révén A TRIPS 50. cikkelyének szövege: (1) A bíróságokjogosultak arra, hogy gyors és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendeljenek el a) szellemi tulajdonjogok megsértésének megakadályozására, és különösen annak megakadályozására, hogy egyes áruk - beleértve az importált árukat is - közvetlenül a vámkezelés után illetékességi területükön belüli kereskedelmi csatornákba kerüljenek; b) a vélt jogsértés tekintetében releváns bizonyítékok biztosítására. (2) A bíróságok jogosultak arra, hogy adott esetben a másik fél meghallgatása nélkül is ideiglenes intézkedéseket hozzanak, különösen akkor, ha a késedelem révén a jogtulajdonosnak valószínűleg jóvátehetetlen kára keletkezik, vagy igazolhatóan fennáll annak veszélye, hogy bizonyítékokat semmisítenek meg. A német jogalkotó véleménye szerint a német jog e tekintetben is eleget tesz a TRIPS-nek.(20) Amint kifejtettük, a német jog és a német bírói gyakorlat ismeri annak lehetőségét, hogy szabadalomsértési ügyekben is a jogsértéssel szoros időbeli összefüggésben, tehát gyorsan bocsásson ki ideiglenes intézkedést. Amint a TRIPS 50. cikkelyének differenciált szabályozása mutatja, a TRIPS-egyezmény sem kívánja meg, hogy az ideiglenes intézkedést kötelező erővel csak a felperes előadásának alapján bocsássák ki. Amint a TRIPS 50. cikkelyének 4. bekezdése mutatja, a TRIPS úgy rendelkezik, hogy a bíróságnak a kibocsátott ideiglenes intézkedést adott esetben módosítania kell, vagy hatályon kívül kell helyeznie, ha az alperes ellenérvei vagy ellenbizonyítékai megdöntik az érvényesített jogsértési igényt. 4. Eredmény Sem a TRIPS 50. cikkelye, sem pedig a TRIPS-egyezmény más rendelkezése nem kívánja meg valamely TRIPS-tagáHam jogától, hogy ideiglenes intézkedések kerüljenek kibocsátásra az alperes ellenérveinek vagy ellenbizonyítékainak pontos vizsgálata nélkül. Amennyiben biztosítva van, hogy a megfelelő esetekben gyors és hatékony ideiglenes intézkedéseket lehet kibocsátani, a TRIPS-tagállam mindenkori joga eleget tesz a TRIPS-nek, illetve a TRIPS-tagállam mindenkori bírói gyakorlata TRIPS-konformnak tekinthető. IV. Összefoglalás A szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésében foglalt német bizonyítási szabály az eljárási szabadalmak megsértésének megállapításával kapcsolatban korlátlan alkalmazást nyer az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban is. Csupán azt a körülményt szabályozza, melyik félnek, milyen körülményeket kell valószínűsítenie. Ezzel azonban nincs összekapcsolva az alperes ellenbizonyításának korlátozása vagy a szabadalombitorlási eset ténybeli és jogi körülményeinek esetleg kevésbé intenzív vizsgálata. Az alperes akár saját szabadalmazott eljárást, akár egy nem szabadalmazott, nyilvánosságra hozott vagy titkos eljárást adhat elő a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésében foglalt vélelem megdöntésére ellenbizonyítékul. Adott körülmények között ennek során az alperes számára szabadalmazott eljárásnak nagyobb bizonyító erőt lehet tulajdonítani. Az ilyen módon ábrázolt német jogi helyzet a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének bizonyítási szabályára, valamint a németországi ideiglenes intézkedési eljárás gyakorlati lefolytatására tekintettel egyaránt eleget tesz a TRIPS-egyezmény követelményeinek. Jegyzetek (l) Az I. és II. pont alatti fejtegetések egyaránt vonatkoznak az 1968. évi szabadalmi törvény 47. § (3) bekezdése szerinti régi szabályozásra és a mai termékigényekre. ® V.ö. Tönnies, GRUR 1998, 345. és a következő oldalak (347; Benkard-Rogge, idézett hely, hivatkozási szám 119; Mes, Szabadalmi törvény, 1997, hivatkozási szám 64 a 139. §-hoz; Busse, Szabadalmi törvény, 5. kiadás 1999, hivatkozási szám 208 a 139. §-hoz. Csak a bizonyítás megkönnyítéséről szól Reimer, Szabadalmi törvény, 2. kiadás 1958, hivatkozási szám 114 a 47.§-hoz; Schramm, „A szabadalombitorlási per”, 4. kiadás 1999, a 321. és a következő oldalak csak a bizonyítási vélelemről szólnak. I3> V.ö. ezzel kapcsolatban különösen Tönnies, id. mű 345. oldal. (4> így Benkhard-Rogge, az idézett helyen, referenciaszám 121, BernhardJGrasser, „A szabadalmi jog tankönyve”, 4. kiadás 1986, 566. oldal (5) Busse, idézett hely, referenciaszám 216; Mes, idézett hely, referenciaszám 64. (6) GRUR 1970,237. és a következő oldalak (241). (7) BGHGRUR 1977, 100,(103)-AlkylendiamineII (8> Busse, idézett hely, hivatkozási szám 217. (9) Benkhard-Rogge, idézett hely, hivatkozási szám 121. <l0) BGH GRUR 1962, 577 - Rózsatermesztés; BGHZ 67, 38 - Alkylendiamine II; BGH GRUR 1970,237 - Étvágygerjesztők II. V.ö. Ulrich Krieger, Az ipari oltalmi jogok érvényesítése Németországban és a TRIPS-szabványok, GRUR 1997,421. és a következő oldalak (423). ^12) V.ö. például Thomas/Putzo, Polgári perrendtartás, 20. kiadás 1997, 916. és következő §-ok. (-13* V.ö. Ulrich Krieger, idézett hely, 422. oldal. V.ö. Ulrich Krieger, idézett hely, 422. oldal.