Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Békés Gergely: Előadóművészi jogok internetes környezetben

Előadóművészi jogok internetes környezetben

9

csapat kifejlesztette a World Wide Web (jobban ismert rövidítésével a www) rendszerét. Az új program lehetővé tette, hogy azok is használhassák a világot átölelő hálózatot, akik a technikához, informatikához csak minimális szinten értenek. A www fejlődésének gyorsasága mindenki előtt ismert, ezért erre kitérnem felesleges.

2. A WIPO eredményei

Az internettel kapcsolatos problémák jelentős részben abból a tényből következnek, hogy a rendszer nem hierarchikus, és ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, így az internet úgy alkot rendszert, hogy maga közben nem rendeződik egy hagyományos értelemben vett rendbe.2 Ráadásul ahhoz, hogy valaki csatlakozzon a hálóhoz, ma már nincs másra szüksége, mint egy (akár hordozható) számítógépre, és egy (akár mobil) telefonra. A széles körű hozzáférés szükségessé teszi, hogy az internet által felvetett szerzői és szomszédos jogi kérdésekre olyan választ keressünk, amely minden országban egyaránt alkalmazható. Ilyen megoldás alapjainak letételére tett kísérletet a szerzők, az előadóművészek és a hangfelvétel előállítók tekintetében az ENSZ szellemi jogokkal foglalkozó szakosított szerve, a WIPO3 (World Intellectual Property Organisation) 1996 decemberében. A diplomáciai konferencia résztvevői által elfogadott egyezmények4 a szerzői jog korábbi fogalmainak továbbfejlesztésével, átalakításával megfelelő alapot nyújtottak a nemzeti jogalkotásnak a digitális, interaktív média kezelésére.5

A legfontosabb ilyen változás két fogalom definíciójában keresendő. Elsősorban a többszörözés fogalma szorult korrigálásra. E körben az jelentett problémát, hogy a digitális technika és a számítógépek használata során sok esetben nem jönnek létre tartós másolatok a művekről, szomszédos jogi teljesítményekről. Többszörözött műpéldányok létrejönnek, azonban csak rövid időre, és legkésőbb a gép kikapcsolásakor azok elvesznek (gondoljunk itt például a gépek RAM-jában tárolt adatokra). Erre a problémára talált megoldást a WPPT, amely szerint nem csak a tartós (maradandó), hanem a rövid életű másolatok is többszörözött műpéldánynak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a többszörözés akkor is engedélyköteles, ha az csupán adatátvitel érdekében történt, és csupán a másodperc tört részéig tartott (lásd WPPT 7. cikkelye és az ahhoz tartozó egyeztetett állásfoglalás).6

A konferencia által megváltoztatott másik fogalom a nyilvánossághoz közvetítés. A kérdés azért fontos, mert az internet használatakor mindenki maga választja meg, hogy mikor és hol érzékeli - azaz hívja le az internetről - a szerzői jogilag védett művet, illetve szomszédos jogi tel2 Jutási István: Az internet felépítése és működése (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997, p. 25.)

3 http://www.wipa -nrg

4 WIPO Copyright Treaty (WCT) http://www.wipo.org/treaties/ip/copvright/copyright.html World Performances and Phonograms Treaty (WPPT) http://www.wipo.org/treaties/ip/performances/performances.html

5 A WCT és a WPPT hatályba lépéséhez 30 ország ratifikációjára van

szükség. A WIPO adatai szerint 2001. április 15-ig a WCT-t 24, a

WPPT-t 22 állam ratifikálta.

http://www.wipo.org/treaties/ip/performances/index.html

jesítményt, és annak sincs akadálya, hogy technikai eszközökkel akadályozzák meg az adott fájl párhuzamos elérhetőségét. A diplomáciai konferencia a kérdést annak kimondásával rendezte, hogy nyilvánossághoz közvetítésnek minősítette, ha a nyilvánosság tagjai maguk választhatják meg a műsor megtekintésének/meghallgatásának idejét és helyét (lásd WCT 8. cikkely és WPPT 10. cikkely).

3. A szerzői jogi törvény szabályai

A magyar szerzői jogban az 1999. szeptemberig hatályban lévő 1969. évi III. törvény nem tartalmazott speciális rendelkezéseket a digitális technika segítségével történő felhasználásokról. Az új törvény - az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) - közel három évvel a WIPO genfi konferenciája után született meg, miután az Országgyűlés az 57/1998. országgyűlési határozattal megerősítette a WCT és a WPPT szabályait. A helyzet kivételesen kedvező volt arra, hogy Magyarországon az elsők között jöjjön létre olyan szerzői jogi törvény, amely alkalmas a digitális kor kihívásainak megválaszolására.

Az Szjt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy többszörözésnek számít a „mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett7 - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen”. Ez, mint látható, a WPPT szabályainak tökéletes átvétele. Ezt a szabályt egészíti ki a 18.§ (2) bekezdése, amely szerint „többszörözésnek minősül (...) a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint számítógépes hálózaton átvitt műnek anyagi formában való előállítása”. Külön érdemes figyelmet szentelni - az Szjt. Kommentárja8 alapján — a 18. §-ának (2) bekezdéséből idézett első mondatrészre. Ez azt jelenti ugyanis, hogy bár hagyományos értelemben nem jött létre műpéldány az elektronikus adathordozón (hiszen ott például hangfelvétel helyett csupán bináris kódok vannak), miután azonban az így rögzített jelekből az „eredeti” mű vagy szomszédos jogi teljesítmény bármikor reprodukálható, az mégis új műpéldánynak minősül. A most elemzett rész azért érdekes az előadóművészek szempontjából, mert az Szjt. 73. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az előadó joga, hogy a fenti értelmezés szerinti többszörözést a rögzített előadásokra nézve engedélyezze.

Szabad felhasználásnak minősül az Szjt. 35. §-ának (6) bekezdése értelmében a mű ideiglenes többszörözése, ha az kizárólag azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljon a szerző által már engedélyezett, illetve a törvény rendelkezései által engedett felhasználás, feltéve, hogy az ideiglenes többszörözés az ilyen felhasználásra irányuló műszaki folyamatnak elválaszthatatlan része, és annak önálló gazdasági jelentősége nincsen. Miután az Szjt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint nem szükséges a szomszédos jogi jogosult hozzájárulása abban az esetben, ha a felhasználáshoz nem kell a szerző engedélyét sem megszerezni, így a fent említett szabad felhasználási szabály az előadóművészek-7 Közvetettségen azt kell érteni, ha a többszörözéshez nem egy eredeti

műpéldányt használnak fel, hanem például rögzített előadás sugárzásáról készül.

8 A szerzői jogi törvény magyarázata (szerk.: Gyertyánfy Péter,

KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000, pp.

112-113)

6