Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében
30 Hírek, események gyek, illatvédjegyek), az OHIM ismertetett is ilyen jogesetet. Érdekességként merült fel az „ízvédjegy” (taste mark) lajstromozhatósága, melyet a jelenlévők nem támogattak. Szó volt a kiskereskedelmi szolgáltatásról, a védjegyek ábrás elemeinek osztályozásáról (Bécsi Osztályozás), a viszonylagos lajstromozási akadályokról (pl. összetéveszthetőség, minimális eltérés a gyógyszervédjegyek között) és a felsőszintű doménneveket tartalmazó védjegyekről is. Az MSZH képviselői hozzászólásukban ismertették hazánk harmonizálási törekvéseit és az 1997. évi védjegytörvényünkkel kapcsolatos alkalmazási tapasztalatokat. A 10. találkozó napirendjén az elektronikus úton tett védjegybejelentés lehetőségei szerepeltek. Az OHIM részéről a CTM-online-ról, a CTM-download-ról, az EURONICE adatbázisról (ez utóbbi célja a védjegybejelentések árujegyzékei 11 közösségi nyelvre való szakszerű és egységes fordításának megkönnyítése), a Bécsi Osztályozás elektronikus alkalmazásáról és a könyvtárközi kölcsönzésről hangzottak el előadások. A svájci hivatal rendszere (CH-EASY) és az EPOLINE rendszere szerepelt még a napirenden. Egy francia előadó az ábrás védjegyek felismerését megkönnyítő számítógépes program kifejlesztéséről számolt be. Napirendi kérdés volt az e-mail alkalmazásának lehetősége is: több ország jogalkotása megengedi a bejelentés e-mailben történő megtételét, számos országban viszont ez még kizárt. 6. Kétoldalú hivatalközi együttműködési tevékenység, különös tekintettel az EU- és az EPC-csatlakozás szempontjaira 2001 első felében különösen nagy lendületet kaptak a már 1999-ben célként megfogalmazott, az európai integrációs szempontokra orientált kétoldalú hivatalközi együttműködések. Lebonyolódott a magyar-osztrák együttműködés keretében évente két alkalommal megvalósuló elnöki találkozók idei első fordulója Budapesten és az elnöki találkozók mellett megélénkültek a magyar és az osztrák iparjogvédelmi szakemberek közötti találkozók. Tavasszal hivatalunkhoz első alkalommal látogatott el az Angol Szabadalmi Hivatal elnöke és tiszteletét tette küldöttség élén a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatal elnöke is. A magyar-francia iparjogvédelmi kapcsolatok keretében megkezdődtek az előkészületek az MSZH-INPI iparjogvédelmi vegyes bizottsági ülés budapesti megszervezésére és egy ezt követő tihanyi magyar-francia kétoldalú iparjogvédelmi konferencia megszervezésére. A két intézmény közötti jó kapcsolat egyik bizonyítéka, hogy az MSZH elnöke ez év áprilisában, Párizsban részt vett az INPI 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A hivatali elnök által vezetett küldöttség ellátogatott márciusban a berni Szellemi Tulajdoni Hivatalba, áprilisban a prágai Cseh Iparjogvédelmi Hivatalba és júniusban a pekingi Kínai Állami Szellemi Tulajdoni Hivatalba. Az év első felében a magyar-orosz iparjogvédelmi kapcsolatok már többször élénkülni látszó folyamatának újabb fejleményeként a két hivatal elnöke kétoldalú iparjogvédelmi együttműködési munkatervet írt alá, amely 2001 őszétől konkrét tevékenységeket és szakemberek kölcsönös látogatásait is előirányoz. Elfogadták az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet Hosszas viták után, 2001. április 9-én a Miniszterek Tanácsa elfogadta az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelvét az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról. A közzétételre 2001. június 22-én került sor az Európai Unió hivatalos lapjában, ettől az időponttól lép életbe az a tizennyolc hónapos átmeneti időszak, amely alatt a tagállamoknak az irányelvet be kell vezetniük nemzeti jogrendszerükbe. A szerzői jogról szóló irányelv tervezetét 1997 decemberében terjesztette elő az Európai Bizottság és azóta az eredeti szöveg több változáson ment keresztül. Mint azt az előkészítési folyamat során benyújtott számos módosító indítvány is tanúsítja, az irányelv elfogadását nagymértékben hátráltatták a különböző érdekek közötti ellentétek. Az irányelv végső változata végül egy kompromisszumos megoldásnak mondható, amely azonban sok kritikát váltott ki az érdekeltek körében. Az irányelv célja egyrészt egy egységes szerzői jogi védelmi rendszer kialakítása, másrészt az európai szerzői jogi rendszernek a digitális korszakhoz történő igazítása. Az új direktíva választ kíván adni az új típusú technológiák és az információs társadalom által felvetett kihívásokra, másrészt egy egységes piac kialakítását szándékozik elősegíteni a szerzői és szomszédos jogok terén. Ezeken a szempontokon túlmenően az irányelv további célja a kreativitás, az alkotókészség és az innováció ösztönzése. Egyúttal az új rendelkezéseken keresztül az Európai Unió bevezeti az európai jogrendszerbe a WIPO Szerzői jogi szerződésének, valamint a WIPO Előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződésének legfőbb kikötéseit, eleget téve így a nemzetközi kötelezettségeknek is. Az irányelvben foglalt szabályok kiterjednek a többszörözési jogra, a nyilvánossághoz való közvetítés jogára és annak korlátáira, a terjesztés jogára, a műszaki intézkedések megkerülésével szemben alkalmazott intézkedésekre, valamint a jogkezelési adatok védelmére. Az irányelv 2. cikke a többszörözés jogát szélesen határozza meg. A többszörözés jogának harmonizált definíciója magában foglal minden közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen módon és formában, egészben vagy részben történő többszörözési tevékenységet. A nemzetközileg elfogadott álláspontnak megfelelően
