Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében
A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében 25 monizációs tervezet vagy a PCT legyen, a második pedig egyszerűbb nyelvezettel íródjon. A szerződés szövegére vonatkozó javaslat A és B alternatívát tartalmazott: az A alternatíva magába foglalta az 1991. óta bekövetkezett változásokat és a bizottság azon kívánságát, hogy a cél az ún. teljes harmonizáció legyen. A tervezet a harmonizálandó kérdések korlátozott körét öleli fel (a bejelentésre vonatkozó előírások, a technika állása, a találmány feltárása és az igénypontok, a szabadalmazhatóság érdemi feltételei, a bejelentés módosítása). A küldöttségek többsége az A változattal értett egyet. A részletes vita során meglehetősen tarka kép alakult ki, még az EPC tagállamok sem mindenhol léptek fel egységesen. Nagy vitát váltott ki a türelmi idő (graceperiod) kérdése, Európában erre vonatkozóan még nem alakult ki egységes álláspont. A bizottság külön foglalkozott az interneten feltárt információnak a technika állásához való tartozása kérdésével. A korábban szétosztott kérdőív értékelése után a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy először meg kellene állapodni a technika állásának általános definíciójáról, melynek megfogalmazásába bele kell férnie az „internetes esetnek” is, majd csak ezek után lehetne kitérni a sajátosságokra. A bizottsági ülés után levonható az a következtetés, hogy jelenleg az érdemi szabadalmi jogharmonizációnak csupán a kezdeti időszakában vagyunk. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) reformjával foglalkozó Bizottság 1. ülése, Genf május 21-25. Az ülés kezdetén a WIPO főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a PCT reformja összefügg különösen a PLT (Szabadalmi Jogi Szerződés) és a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság keretében a további anyagi jogi harmonizációt célzó tárgyalásokkal. A jelenlevő országok között a magyar képviseletet hivatalunk főosztályvezetői szintű küldöttsége látta el. A bizottság elsősorban az USA javaslatával foglalkozott. Az USA a reformot két fázisban tartja megvalósíthatónak: az első 5 évben kerülne sorra az eljárás egyszerűsítése és a PLT-vel való összhangba hozatal, a második szakaszban következne a PCT teljes átalakítása. Az USA javaslatával kapcsolatban 17 szerződő állam és több kormányközi szervezet nyújtott be véleményt. Az általános vitában az USA vázolta a reform fő indokait (a szabadalmak iránti növekvő igény, a hivatali munkaterhek és a költségek csökkentése, a párhuzamos munkák kiküszöbölése, az elektronika eszközeinek jobb felhasználása). Az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalásában jelezte, hogy a nemzetközi kutatásból és elővizsgálatból származó munkaterhelés náluk a legnagyobb, és sürgette a reformot. A bizottság elfogadta a reform célkitűzéseit, melyek közül csupán néhány fontosabb:- a rendszer egyszerűsítése, az eljárás korszerűsítése, a bejelentők költségeinek csökkentése;- a PCT-hatóságok számára biztosítani kell az elviselhető munkaterhelést, a PCT-hatóságok, valamint a nemzeti és a regionális iparjogvédelmi hivatalok között ki kell küszöbölni a szükségtelen párhuzamos munkákat;- megfelelő egyensúlyt kell teremteni a bejelentők és harmadik személyek között;- egyszerűbbé, világosabbá és - ha lehet - rövidebbé kell tenni a szerződés és a szabályzat szövegét. Javaslat készül a 2001. évi szeptemberi közgyűlés számára egy munkabizottság létrehozására és a közgyűlés 2001. szeptemberi és 2002. szeptemberi ülései között három ülést szentelnének a PCT reformjának. A díjakkal kapcsolatban a Nemzetközi Iroda közölte, hogy a korábbi többszörös díjcsökkentés után az idén ősszel is javasolják majd a megjelölési díjak további csökkentését. A SC1TSDWG (Szabványosítási és Dokumentációs Munkacsoport) 1. ülése, Genf május 27-30. A munkacsoport az Állandó Bizottság szerkezetének megváltoztatását követően először ült össze, a részvételi arány jóval alacsonyabb volt. Hivatalunkat az elnök és az informatikai tanácsadó képviselte. A munkacsoport áttekintette feladatait, egyes feladatok tartalmát módosította, másokat összevont és új projektre is tett javaslatokat. Említésre méltó két feladat: a kis iparjogvédelmi hivatalok IP CD-ROM kiadványokkal való megsegítéséről (itt 120 előfizetést a WIPO fog finanszírozni, a költségek mintegy 250 ezer CHF-ot tesznek ki) és az elektronikus adathordozókra való áttérés folyamatának követése. Ez utóbbi alapja az a gondolat, hogy ha már folyik ezeknek a kiadványoknak a monitorozása, nyilvántartásuk legyen nyilvánosan is hozzáférhető a WIPO weboldalain. A román delegáció elvállalta a projekt vezetését. Napirenden szerepelt a WIPO ST. 6 szabvány revíziója, az USPTO javaslatára. Speciális munkacsoport alakult a feladat megoldására. A munkacsoport foglalkozott még a WIPO ST. 30, 31,32, 33, 35 és 40 szabványának revíziójával, a szabadalmi dokumentumok minimális azonosító elemeire vonatkozó PDI (Patent Document Identification) speciális munkacsoport-javaslattal. Szóbeli helyzetértékelés hangzott el az elektronikus bejelentés és ügymenet fejlesztésével kapcsolatban, különös tekintettel az E-PCT-re. A munkacsoport elhatározta, hogy 2002 áprilisában és októberében újból összeül. WIPO munkacsoport 2. ülése a Madridi Megállapodás és a Protokoll közös szabályainak módosításáról, Genf, június 11-15. Az első ülésre 2000-ben került sor. A mostani tanácskozáson hivatalunk részéről szakértők vettek részt. A Nemzetközi Iroda javaslatokat készített a Közös Végrehajtási Szabályzat számos ponton történő módosítására. Ezek között mindenképpen említésre méltó, hogy lehetővé válik a védjegyhasználati engedélyek, továbbá a jogosult védjegyhasználati joga korlátozásának bejegyzése a nemzetközi lajstromba. UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottság, Konzultatív Bizottság és Tanács ülése, Genf április 4-6. Az üléseken az MSZH-t a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács elnöke és hivatali elbíráló szakember képviselte. Az Adminisztratív és Jogi Bizottság ülésén ismertették a Technikai Bizottság 37. ülésén hozott döntéseket az UPOV információs adatbázisáról és szolgáltatásairól, valamint megvizsgáltak több anyagot (pl. a nemesítő és a köz
