Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

52 Dr. Palágyi Tivadar- a szoftverszabadalmazás vonalán nem kell jelentős vál­tozást bevezetni;- az üzleti módszereket továbbra sem lehet szabadalmaz­tatni; és- a törvény ilyen téren nem elég világos, és az Európai Bizottságnak sürgősen tisztáznia kell a helyzetet. Kim Howells kereskedelemügyi miniszter közölte, hogy a fenti következtetéseken túlmenően is ajánlani fog­ják európai partnereiknek, hogy dolgozzanak ki olyan kö­zös irányelveket, amelyek figyelembe veszik ezeket a szempontokat. 16. Nepál 2000. március 22-én Nepál (országkódja: NP) letétbe he­lyezte a Párizsi Unióhoz való csatlakozás okmányait. En­nek megfelelően ez a nemzetközi egyezmény Nepál vo­natkozásában 2001. június 22-én lép hatályba. 77. Svédország A Svéd Üzletfejlesztési Iroda (NUTEK) cselekvési prog­ramot dolgozott ki annak a visszás helyzetnek a megszün­tetésére, hogy a legutolsó évtizedben a svéd szabadalmi bejelentések feltalálóinak csak öt százaléka volt nő. A program célja, hogy megvizsgálják, milyen tényezők ve­zetnek ilyen aránytalansághoz, és konkrét javaslatokat dolgozzanak ki a férfiak és a nők innovációs tevékenysége közötti különbség megszüntetésére. Egyes okokat termé­szetesen már felderítettek, de még számos területet meg kell vizsgálni. Az egyik felderített ok szerint az ipari vállalatokat a férfiak uralják, és ennek megfelelően a vállalati újítási rendszerek kidolgozását is férfiak végzik, sőt az újításokat is férfiak bírálják el. így azt is természetesnek tartják, hogy az „újítási dobozok”-ba is elsősorban férfiak dobják be újítási javaslataikat. Másrészről a nők által gyakran betöltött foglalkozások, így az egészségügy és bizonyos egyéb közéleti tevékeny­ségek területén nincs hagyománya az innováció ösztönzé­sének, aminek következtében itt teljesen eltérő az innová­ciós klíma, és hiányzik az a szervezet, amely a női mun­kaerő ötleteit hasznosíthatná. A nők hátrányát ezen a téren az is okozhatja, hogy a „tech­nológiai” és a „technikai” vagy a „műszaki” képességeket a hagyományos felfogás a férfiaknak tulajdonítja. Ez sok nőt gátol abban, hogy műszaki képességeit felismeije, netán mű­szaki foglalkozást válasszon. Ennek következtében a nők gyakran nem is tekintik újításaikat „technikai” jellegűnek, és lebecsülik azok jelentőségét különösen olyan esetekben, amikor újításuk nem felel meg a „technológia” szűk megha­tározásának. „Annak a régimódi, de még mindig megtalálható vé­lekedésnek is szerepe van, hogy a technológia megérté­sének képtelensége egy nőt nőiesebbé tesz” - mondja Inga Lili Stjerndahl, a NUTEK „Nők az innovációért” programjának vezetője. „Ha olyan társadalmat akarunk építeni, amelyben komolyan veszik a nők innovatív te­vékenységét, a «technikai» kifejezést olyan módon kell átértékelni, hogy az egyaránt megfeleljen a nőknek és a férfiaknak.” A nők sok tekintetben a férfiakétól eltérő módon látják a szükségleteket és azok megoldását. A nők általában a biztonságos megoldásokra hajlanak, míg a férfiak gyak­rabban választanak kockázatos megoldásokat. A gyakor­latban azonban a férfiak által kidolgozott normákat alkal­mazzák, és férfiak által megszabott követelmények hatá­rozzák meg az innovációk jutalmazását. Sok esetben, ami­kor női feltalálók tanácsért vagy anyagi támogatásért folyamodnak szervezetekhez, azt a választ kapják, hogy találmányuk nem üti meg a műszaki innováció kívánt mér­tékét; a „műszaki” kifejezést azonban majdnem biztosan szűk, hagyományos értelemben használják. Az ilyen szer­vezetek döntéshozói nem képesek felismerni a nők szük­ségleteit egyszerűen azért, mert férfiak. így a női feltalálók olyan körülmények közé vannak szorítva, ahol a férfiak alkotják a szabályokat és hozzák a döntéseket. A NUTEK fentebb említett programja alapján javaslat­tal fordult a svéd kormányhoz, amelyben különleges ta­nácsadók kijelölését sürgeti a női innovátorok számára. A NUTEK programjának végrehajtásához 60 millió svéd ko­rona támogatást és ahhoz is segítséget kért, hogy folytat­hassa kutatásait a férfi és a női innováció közötti különb­ségek területén. Meggyőződésünk, hogy nálunk is érdemes lenne átven­ni a svéd tapasztalatokat. 18. Szellemi Tulajdon Világszervezete A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1999-ben felállított egy olyan döntőbíróságot, amely lehetővé teszi, hogy doménnevek jogos tulajdonosai költséges jogi eljá­rás nélkül visszaszerezhessék az őket megillető doménne­­veket. Ez a döntőbíróság most a japán Sankyo gyógyszergyár­tó cég javára döntött a „sankyo.com” doménnév ügyében. Ezt a doménnevet eredetileg a kínai Zhu Jiajun lajstro­moztatta. Zhu arra hivatkozott, hogy a nevet, amely aj apán nyelvben „három együtt” jelentésű, azért lajstromoztatta, hogy egy olyan hálóoldalt létesítsen, amely a művészet három ágát, a zenét, az irodalmat és a festészetet egyetlen fórumon hozná össze. A Sankyo mintegy száz éve használja nevét, és arra hi­vatkozott, hogy ilyen doménnévre is kizárólagos joga van, mert neve közismert Japánban, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A döntőbirósági eljárás során kiderült, hogy Zhu egyéb japán gyógyszercégek nevét is lajstromoztatta, ami arra engedett következtetni, hogy doménnévfoglaló („domain name squatter”), vagyis annak érdekében lajstromoztat doménneveket, hogy azokat a törvényes tulajdonosnak el­adja nagyobb összegért. A döntőbíró, Sang Jo Jong szerint Zhunak nem volt törvényes joga a szóban forgó doménnévre; ezért elrendel­te, hogy azt ruházzák át Sankyora. Jelenleg négy japán és három kínai doménnévre vonatko­zó vitás ügy áll elbírálás alatt a WIPO döntőbírósága előtt. 19. Tajvan A Kereskedelemügyi Minisztérium 2001 márciusában új védjegytörvény tervezetét hozta nyilvánosságra, amely az

Next

/
Thumbnails
Contents