Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
44 Könyv- és folyóiratszemle kenységének avilághírugyannem, de legalább ezakönyv emléketállít. Moldova György új dokumentumregényét ajánlom mindenkinek, aki valamilyen módon kapcsolatba került az innovációval, iparjogvédelemmel. Bíró László és Goy Andor esettanulmánya okulásul szolgálhat mindazok számára, akik saját találmányuk megvalósításán fáradoznak. Ugyanakkor érdekfeszítő olvasmány mindazok számára, akik egy nagy jelentőségű magyar találmány történetével akarnak megismerkedni. A kötet végén megtaláljuk a fontosabb felhasznált források jegyzékét, valamint szabadalmi leírások részleteit, a feltalálókkal és a találmánnyal kapcsolatos fényképeket, cikkeket, hirdetéseket és Bíró László néhány festményét. Bakos Éva * * * The Political Economy of Science, Technology and Innovation (A tudomány, a technológia és az innováció közgazdaságtana)/Ben R. Martin & Paul Nightingale, Edward Elgar Publishing Limited, 2000 ISBN 185 898 961 2 A nagynevű kiadó e kötete a téma irodalmának legjavából ad válogatást. Hétszáznál több nagyalakú és a szó mind közvetlen, mind átvitt értelmében sűrű oldalon 31 tanulmányt, illetve tanulmányrészletet sorakoztat fel, a gyökerektől egészen a legújabb művekig. Kezdve a sort Francis Bacon, az 1561-1626 között élt angol filozófus és államférfi 1629-ben megjelent művének egy részletével, több mint 350 év ebbéli gondolkodásának kiemelkedő eredményeit nyújtja át a téma iránt érdeklődőknek. Ma már a legcsekélyebb kétség sem férhet ahhoz, hogy lemarad és előbb-utóbb menthetetlenül lehanyatlik az az ország, az az iparág, az a cég, amely nem tesz meg mindent innovációs képességének és főként innovációs teljesítményének a fenntartásáért és fejlesztéséért. Az innováció, az azt támogató technológiai fejlődés és a mindezt megalapozó tudomány sorsdöntő gazdasági jelentőségét mindennél világosabban mutatják a világgazdaságban végbemenő változások. Mindenkihez közelálló, különösen markáns példa erre, hogy aki nem képes legalább felzárkózni az innováció, technológia és tudomány rendkívül nagy koncentrációját jelentő internet-korszak fejleményeihez és követelményeihez, nem képes a maga számára kiaknázni az abban rejlő lehetőségeket, annak - legyen ország, régió, cég vagy szakember - rohamosan sötétről gyászossá változnak a kilátásai. Jobb helyeken ehhez igazítják az innováció-, a technológia- és a tudománypolitikát és ennek megfelelően ösztönzik és támogatják az előrelépést az innovációs potenciál fejlesztésében a gazdaság minden szintjén és területén, az új eredmények létrehozásában, és úgyszintén azok széles körű elterjesztésében és hasznosításában. Az Egyesült Államok 1980-ban törvényben nyilatkoztatta ki, milyen nagynak ítéli az innováció gazdasági súlyát a maga számára. Ennek - Stevenson - Wydler Technology Innovation Act of 1980 - első tétele leszögezi, hogy „a technológia és az ipari innováció központi jelentőségű az Egyesült Államok polgárainak gazdasági, környezeti és szociális jóléte szempontjából”. Meg kell rögtön azt is jegyezni, hogy a törvény a továbbiakban nagyrészt arról rendelkezik, mit tegyen az állam az innováció előmozdítása érdekében. Az Európai Unió vezetése szintúgy az egyik legfontosabb feladatának tekinti az innováció, a technológia és a tudomány előmozdítását. Az Európai Unió innovációról szóló Zöld Könyvének legelső mondata megállapítja: „Az innováció létfontosságú”. Az Unió egyik kutatóintézetének 1996-ban megjelent jelentésében Edith Cresson hangsúlyozza: „Az Európai Unió alapvető gyengesége, amint azt az utóbbi években elemzések sora kimutatta, hogy a gazdaság innovációhiánytól szenved”. (IPTS Report, 1996. szeptember). Nagyon sokatmondó az is, hogy amint az egyes tagországok átveszik az Unió soros elnökének tisztét, az egyik legfontosabb feladatként deklarálják a tudomány-, technológia- és innovációpolitikát, az innováció és a tudásalapú társadalom erősítését és az ezt szolgáló intézkedések megtételét. Ez a tanulmánykötet arról ad sokoldalú és különösen tanulságos áttekintést, hogy milyen gazdasági és társadalmi tartalom áll ezek mögött. A felsorakozó nézetek, a mögöttük álló értékrendek igen sokfélék. Az olvasó egymástól nagyon különböző felfogásokba és véleményekbe kaphat betekintést a segítségükkel, kezdve a már említett Francis Baconnal, aki egyike volt a legelsőknek, akik felvetették a tudományszervezés és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolat gondolatát, Öve Grandstrand és szerzőtársai 1997-es írásáig. A két szerkesztő igen alapos bevezetője után a kötet öt részből áll. Az első a gyökerekről szól, s itt olyan nevek sorakoznak, mint Adam Smith, Karl Marx, a sajátos ideológiai kötődésű J. D. Bemal és természetesen Joseph Schumpeter. A második rész súlypontja a tudomány, a harmadiké a technológia, a negyediké az innováció, az ötödiké pedig az innováció, a technológia és a tudomány gyakorlati hasznosítója, a cég. Érdekes ugyanakkor, hogy a kötet tanulmányai között nem szerepel Schumpeter az innováció egyik alapműveként tekintett munkája, A gazdasági fejlődés elmélete. Az írások túlnyomó hányada a második világháború utáni korból származik. Amint azt a szerkesztők vázolják, a tudomány, a technológia és az innováció gazdaságtanának ebben az időszakban végbement fejlődése egymást követő kérdéskörökre bontható. 1950 és 1960 között a legfontosabb a növekedés problémaköre volt. Ehhez kapcsolódott, hogy a tudomány felismerte, milyen fontos szerepet játszik a technológia a termelékenység javulásában. Ebben az időszakban a tudománypolitika nagy részét a „tudomány vezette innováció” modelljére formálták, amely szerint a tudományba történő befektetés technológiát hoz létre, az pedig gazdasági növekedést eredményez. A hatvanas években a közgazdászok felismerték, hogy gyakorta a technika változása adja a gazdasági növekedés legfőbb hajtóerejét. A hetvenes években a fő téma annak feltárása volt, hogyan jön létre az innováció. A gyakorlati tapasztalatok feldolgozása azt is kimutatta, hogy a tudomány és a technológia viszonya egyáltalán nem egyszerű. A kötetben szerepel David Mowery és Nathan Rosenberg
