Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - A közös jogkezelő szervezetek 2001. évi jogdíjközleményei - A nemzeti kulturális örökség miniszterének közleménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről - Az adatbázisok sui generis védelmének jogi szabályozása
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam II. 2001. április A közös jogkezelő szervezetek 2001. évi jogdíjközleményei 1. A nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. december 29-én jóváhagyta a közös jogkezelő szervezetek 2001. évi következő jogdíjközleményeit (közzétéve a Magyar Közlöny 2001/4. számában):- a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS) közleménye: • az irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásáért, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért, rádióvagy televízióműsorok egyidejű változatlan, a nyilvánossághoz történő továbbközvetítéséért, valamint a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek, jeleneteik vagy keresztmetszeteik kivételével az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért fizetendő szerzői díjakról; • a 2001. évre megállapított mechanikai minimum jogdíjakról; • a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról (2001.);- a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület díjszabása;- a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek, vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel, vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadóművészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és a felhasználások egyéb feltételeiről;- a MAHASZ jogdíjközleménye a hangfelvételek nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából történő többszörözéséért fizetendő hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és a felhasználások egyéb feltételeiről;- az MSZSZ-EJI jogdíjközleménye a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezése feltételeiről. 2. A nemzeti kulturális örökség minisztere 2001. március 2-án jóváhagyta a Magyar Reprográfiai Szövetség jogdíjközleményét a fénymásolással vagy más hasonló módon történő többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról (közzétéve a Magyar Közlöny 2001/31. számában). A nemzeti kulturális örökség miniszterének közleménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet alapján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. szeptember 1-jén nyilvántartásba vette a Magyar Reprográfiai Szövetséget. 2001. január 12-én a miniszter - a Szövetség kérelmére - módosította a nyilvántartásba vételről szóló határozatot (közzétéve a Magyar Közlöny 2001/10. számában). Az adatbázisok sui generis védelmének jogi szabályozása Az 1998 szeptemberében kormányhatározattal jóváhagyott és legutóbb a 2140/2000. (VI. 23.) Korm. határozattal módosított (a 2002. december 31 -éig terjedő időszakra vonatkozó) jogharmonizációs program 2001-re irányozta elő a hazai szerzői jogi szabályozás módosítását az adattárak jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvnek (a továbbiakban: irányelv) a szerzői jogi védelemhez megkövetelt eredetiséggel nem rendelkező adattárak ún. sui generis jogi védelmére vonatkozó szabályaival (az irányelv III. fejezetével) való teljes összhang megteremtése érdekében. A jogszabály-előkészítő munka az év elején egy kérdéssor összeállításával kezdődött meg, amit a Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve készítettek el. Az érdekképviseleti és szakmai szervezetekhez eljuttatott kérdéssor általános és tartalmi kérdésekre tagolódva 12 kisebb-nagyobb problémakört érintett. Az általános fő kérdés a szabályozás módjára irányult. A jogharmonizációs program alapján ez a jogalkotási feladat alapvetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) megfelelő módosításával végezhető el, de a nemzetközi jogfejlődés szem előtt tartása mellett elképzelhető az önálló törvényi szabályozás lehetősége is. A kérdéssor általános és speciális terminológiai problémákat is felvetett. A szerzői műnek minősülő adatbázisra az Szjt. az
