Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - Dr. Vida Sándor: A rosszhiszemű védjegybejelentés tilalma a német, francia és angol jogban
A rosszhiszemű védjegybejelentés tilalma a német, francia és angol jogban 21 rebocsátotta, hogy a használat szándéka nélküli védjegybejelentés nem feltétlenül tisztességtelen, hiszen a reklámügynökségek és a védjegytervezők is jelentenek be védjegyeket, amelyeket utóbb megbízóik, vevőik részére értékesítenek. Az adott esetben azonban olyan „leselkedő” védjegyről (Hinterhaltsmarke) van szó, amelynek funkciója, hogy ha annak ideje elérkezik, másokat abbahagyási igényekkel és pénzkövetelésekkel zaklassanak. A védjegyjog jogellenes célú felhasználásáról akkor van szó, ha a bejelentő jelentős számú árura és szolgáltatásra jegyeztet be védjegyeket, amelyeket sem saját üzleti tevékenysége, sem gazdasági tanácsadói tevékenysége keretében nem tervez hasznosítani, hanem ezeket csupán azzal a szándékkal jelenti be, hogy azokat tárolja, s adott időben harmadik személyekkel szemben követeléseket támasszon, lesben állva, hogy a megjelölések, vagy az azokkal összetéveszthető hasonló megjelölések használatát mások mikor kezdik meg. Az adott esetben alperesnek még állandó foglalkozása sincs, alkalmi munkából él, s saját előadása szerint üzleti tevékenységének alapját az a mintegy 50 tartalék védjegy képezi, amelyekkel védjegytervezői tevékenységét kívánja megalapozni. Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik alperesnek az a további előadása is, amelynek keretében a Renault, Audi, Segor, BMW, Rover Group, McDonald’s, Matra, Siemens, Betty Barclay cégek leveleit csatolta be, amelyek döntő többsége elutasította az ő üzleti ajánlatát. Ezekből sem lehet arra következtetni, hogy ezen vállalatok által használt megjelöléseket védjegytervezői tevékenységre törekedve kívánta volna megszerezni. Alperes magatartása, valamint a reklámügynökségek és védjegytervezők tevékenységének magatartása közötti döntő különbség abban áll, hogy alperes lesben állt védjegyével és csupán akkor jelentkezett igényével, amikor a felperes már nyilvánosságra hozta a „Classe E” megjelölésű gyártmány forgalmazását. Ezért alperes magatartása, jogellenesen, pusztán arra irányult, hogy az általa oltalom alá helyezett „Classe E” védjegyet pénzszerzésre használja fel. e) Eljárásjogi konstrukcióját illetően különösen közel áll hozzánk a Német Szabadalmi Bíróság által, a „tubeXperf ’ ügyben, peren kívüli eljárás keretében hozott törlési határozat. A tényállás szerint a felek eredetileg ugyanazon cég keretében fejlesztettek ki a csőgyártáshoz, szereléshez, üzemeléshez használt szoftvert, amelyet „tubeXpert” megjelöléssel forgalmaztak, és amelyet a szétválást követően egyikük bejelentett védjegyként. Erre a másik fél, a kérelmező, a védjegy törlését kérte. A kérelemnek a Német Szabadalmi Hivatal helyt adott azzal, hogy záró védj egyről (Sperrmarke) van szó. Az ellenérdekű fél, vagyis a formai védjegyjogosult által a törlési határozat ellen benyújtott megváltoztatási kérelmet (.Beschwerde) elutasító határozatot a Szabadalmi Bírósági 51 azzal indokolta, hogy az ügy körülményeiből megállapíthatóan a védjegyjogosult azért jelentette be a védjegyet, hogy megakadályozza, hogy a kérelmező hasonló szolgáltatásait ugyanezzel a megjelöléssel tudja kínálni. A rosszhiszemű védjegybejelentés tilalma olyan esetre is vonatkozik, amikor „egyébként” oltalomképtelen megjelölést116^ jelentenek be védjegyként, mivel egyrészt a törvény tényállásában a,rosszhiszeműség” fogalma korlátozás nélkül szerepel, másrészt az EK Irányelvnek a törvény alapjául szolgáló rendelkezéseiből sem lehet másra következtetni. Ezenfelül az is minden további nélkül elképzelhető, hogy valaki egy oltalomképtelen megjelölés bejelentésével szándékozik mást üzleti tevékenységében akadályozni. Az oltalomképtelen bejelentésnek záróvédjegyként történő bejelentése végül azzal a céllal is történhet, hogy ha a megjelölés utóbb a használat következtében kellőképpen ismertté, s így oltalomképessé válik, utóbb már meg lehessen akadályozni, hogy azt más versenytárs használja. Ezért a ratio legis-szel konform az a következtetés, hogy rosszhiszeműség fennállása esetén az oltalomképtelen védjegyet is törölni kell. Végül - mondja a határozat - a védjegyjogosult azt sem tudta bizonyítani, hogy a védjegybejelentés benyújtásával saját jogos érdekében járt volna el, s a Szabadalmi Hivatal ezért is helytállóan adott helyt a törlési kérelemnek. 1.2. Külföldi versenytársak akadályozása Németországban oltalom alatt nem álló külföldi védjegyek németországi bevezetésével kapcsolatban ismételten felmerült a probléma, hogy a külföldi védjegyjogosultnál korábban történt németországi bejelentés jogellenes-e és ha igen, milyen feltételek fennforgása estén. (Nálunk a Legfelsőbb Bíróság a HARD ROCK CAFE ügyben szembesült első alkalommal ilyen problémával.1'71) A vezető német kommentár1181 külön fejezetet szentel ennek a kérdésnek, egy másik szerző1191 pedig azzal a példával világítja meg az ilyen jellegű rosszhiszemű jogszerzést, hogy mivel köztudott, hogy a divatirányítók az általuk bevezetett védjegyeket (vagy saját neveiket) - imágotranszfer keretében gyakran kozmetikumokra is bevezetik, ha valaki egy, csak külföldön használt ruhaipari védjegyet kozmetikumokra is bejelent, akkor kézenfekvő, hogy ezt azzal a szándékkal teszi, hogy a védjegy korábbi külföldi használóját megakadályozza, hogy védjegyét belföldön ilyen árukra bevezesse. Az ítélkezési gyakorlatban a kiindulás persze az, hogy a külföldön oltalom alatt álló védjeggyel analóg védjegynek Németországban történő bejelentése alapvetően megengedett. Az ilyen védjegybejelentés versenyjogilag csak akkor kifogásolható, ha a tényállás többletelemeként a tisztességtelen magatartás is megállapítható. Példák a) A MODESS védjeggyel ellátott egészségügyi intim betétekkel és tamponokkal az amerikai védjegyjogosult 1925 óta van jelen az amerikai piacon, a második világháborút követő amerikai megszállás idején azok Németországban is ismertté váltak, s bizonyos mennyiségű importjuk is megindult Németországba és más európai országokba. Egy német cég 1954-ben az ezzel összetéveszthető MODIS védjegyet jelentette be ugyanilyen termékekre. Az amerikai védjegyjogosult a MODIS védjegy törlését kérte, arra való hivatkozással, hogy a védjegybejelentés tisztességtelen volt. Az első és másodfokú bíróság a keresetet elutasította, a Legfelsőbb Bíróság1201 azonban a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. ítéle
