Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében

A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében 17 mazástól az engedélyezési eljárás felgyorsíthatóságát, a kutatás racionalizálását várja. Az EPO ezeket az információkat egyébként a 130. sza­kaszban megfogalmazott „kölcsönös tájékoztatás” kereté­ben is megkaphatja. A Végrehajtási Szabályzat tartalmazza majd a megfele­lő nemzeti vagy regionális bejelentések kutatási jelentése­inek vagy az engedélyezési eljárás során figyelembe vett más releváns dokumentumok adataira és a határidőkre vo­natkozó előírásokat. Art. 124. Betekintés az ügyiratokba A Végrehajtási Szabályzat fog rendelkezni arról, hogy az EPO az európai szabadalmi bejelentés közzétételét megelő­zően milyen adatokat közölhet harmadik személlyel, illetve mit hozhat nyilvánosságra a bejelentéssel kapcsolatban. Közzététel előtt az ügyiratokba csak a bejelentő hozzá­járulásával lehet betekinteni, kivétel ez alól a megtámadott harmadik személy betekintési joga és közzétett, megosztás révén keletkezett bejelentés esetén a közzé még nem tett alapakta. Közzététel után bárki betekinthet az aktába a Végrehaj­tási Szabályzatbeli esetleges korlátozásokkal. Art. 129. Rendszeresen megjelenő kiadványok A jelenlegi szövegezés szerint az Európai Szabadalmi Közlöny az Európai Szabadalmi Lajstromban szereplő be­jegyzéseket tartalmazza. Az eljárással összefüggő adatokat online bocsátják a felhasználók rendelkezésére egy külön, nem hivatalos „In­formációs lajstromban (epidos)” annak érdekében, hogy szükségtelenül ne bővüljön a Közlöny. Nem tekintik felhasználóbarát megoldásnak, hogy egy­­egy bejelentésre, szabadalomra vonatkozó adatsort két kü­lön lajstrom tartalmazzon, de úgy akarják kombinálni a két lajstromot, hogy az ne befolyásolja a Közlöny tartalmát. Az új szövegváltozat megszünteti a kölcsönös megfe­leltetést a Lajstrom és a Közlöny adatai között azáltal, hogy a Közlönynek a jövőben azokat az adatokat kell majd tartalmaznia, amelyeket az Egyezmény, a Végrehajtási Szabályzat vagy az EPO elnöke előír. Ily módon a Közlöny tartalmát közvetlenül az EPO elnöke is szabályozhatja. Art. 133. A képviselet alapelvei Általában továbbra sincs képviselőkényszer. Hivatalos képviselőt kell megbíznia annak a természetes vagy jogi személynek, akinek sem lakóhelye, sem pedig székhelye nincsen valamely szerződő államban (kivéve a be­jelentés benyújtását, illetve a Végrehajtási Szabályzatban megadható egyéb eseteket, a PLT-t is figyelembe véve). A szerződő államok egyikében lévő személy olyan al­kalmazottja útján képviseltetheti magát, akinek nem kell hivatalos képviselőnek lennie, de a Végrehajtási Szabály­zatban előírt meghatalmazással kell rendelkeznie. A szerződő államok egyikében lévő jogi személy alkal­mazottja a jogi személlyel gazdasági kapcsolatban álló, a szerződő államok valamelyikében székhellyel rendelkező más jogi személy nevében is eljárhat. Art. 134. Hivatásos képviselők A 163. szakasz az Egyezmény átmeneti rendelkezései kö­zött volt, ezért azt törölték, de a „nagypapa klauzulát” - változatlan tartalommal — áttették az egyébként lényegi­leg nem módosított 134. szakaszba. Mivel időközben létrejött az „epi” vagyis az Európai Szabadalmi Hivatalnál Engedélyezett Képviselők Intéze­te, a 134. szakaszból kivették a képviselők intézményére vonatkozó részt, és ehelyett egy új, 134a szakaszt iktattak az Egyezménybe. Art. 134a Az EPO Előtt Engedélyezett Hivatásos Képviselők Intézete (epi) A 134. szakasz (1) bekezdése szerint az Igazgatótanács elő­írásokat fogadhat el és változtathat meg arra nézve, hogy- hogyan működjön az epi,- milyen képesítést és gyakorlatot követelhetnek meg az európai képesítő vizsgára bocsátható személyektől,- a képesítő vizsgát miként kell lefolytatni,- az epi vagy az EPO milyen fegyelmi jogkörrel rendel­kezzen a hivatásos képviselők tekintetében,- a hivatásos képviselőket milyen titoktartási kötelezett­ség terhelje. Art. 138. Az európai szabadalmak megsemmisítése A módosítás célja az volt, hogy a szabadalmas számára lehetővé tegyék európai szabadalma oltalmi körének a szűkítését a szabadalom érvényességével összefüggő nemzeti eljárásokban (a szerződő államok többségében eddig is folytatott gyakorlat formalizálása). A (3) bekezdés kimondja, hogy az európai szabada­lom érvényességével kapcsolatos bírósági vagy más ha­tósági eljárásokban a szabadalmasnak joga van az igénypontok módosítása révén szabadalmát korlátozni. Ebben az esetben az így korlátozott szabadalom képezi az eljárás alapját. A (2) bekezdés nyomatékosítja, hogy ha a megsemmi­sítési jogalap csak részben érinti az európai szabadalmat, a szabadalom korlátozására mindenkor az igénypontok megfelelő változtatásával kerülhet csak sor. Összhangban az európai felszólalási eljárással és a re­vízió során új elemként megjelent korlátozási eljárással, az európai szabadalom nemzeti megsemmisítési eljárás­ban történt korlátozása vagy megsemmisítése is az oltalom keletkezésére visszaható hatályú. Hogyan tovább? A Diplomáciai Értekezlet Revíziós Okiratának 3. cikkelye felhatalmazza az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató­­tanácsát, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára készíttesse el az Európai Szabadalmi Egyez­mény új szövegét. Az új szövegben az Egyezmény előírá­sainak a megfogalmazását egymáshoz illesztik a három hivatalos nyelven. Folyamatos számozással fogják ellátni az Egyezmény egyes szakaszait, és ennek megfelelően értelemszerűen módosítani fogják a más szakaszokra való utalásokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents