Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében
A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében 17 mazástól az engedélyezési eljárás felgyorsíthatóságát, a kutatás racionalizálását várja. Az EPO ezeket az információkat egyébként a 130. szakaszban megfogalmazott „kölcsönös tájékoztatás” keretében is megkaphatja. A Végrehajtási Szabályzat tartalmazza majd a megfelelő nemzeti vagy regionális bejelentések kutatási jelentéseinek vagy az engedélyezési eljárás során figyelembe vett más releváns dokumentumok adataira és a határidőkre vonatkozó előírásokat. Art. 124. Betekintés az ügyiratokba A Végrehajtási Szabályzat fog rendelkezni arról, hogy az EPO az európai szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően milyen adatokat közölhet harmadik személlyel, illetve mit hozhat nyilvánosságra a bejelentéssel kapcsolatban. Közzététel előtt az ügyiratokba csak a bejelentő hozzájárulásával lehet betekinteni, kivétel ez alól a megtámadott harmadik személy betekintési joga és közzétett, megosztás révén keletkezett bejelentés esetén a közzé még nem tett alapakta. Közzététel után bárki betekinthet az aktába a Végrehajtási Szabályzatbeli esetleges korlátozásokkal. Art. 129. Rendszeresen megjelenő kiadványok A jelenlegi szövegezés szerint az Európai Szabadalmi Közlöny az Európai Szabadalmi Lajstromban szereplő bejegyzéseket tartalmazza. Az eljárással összefüggő adatokat online bocsátják a felhasználók rendelkezésére egy külön, nem hivatalos „Információs lajstromban (epidos)” annak érdekében, hogy szükségtelenül ne bővüljön a Közlöny. Nem tekintik felhasználóbarát megoldásnak, hogy egyegy bejelentésre, szabadalomra vonatkozó adatsort két külön lajstrom tartalmazzon, de úgy akarják kombinálni a két lajstromot, hogy az ne befolyásolja a Közlöny tartalmát. Az új szövegváltozat megszünteti a kölcsönös megfeleltetést a Lajstrom és a Közlöny adatai között azáltal, hogy a Közlönynek a jövőben azokat az adatokat kell majd tartalmaznia, amelyeket az Egyezmény, a Végrehajtási Szabályzat vagy az EPO elnöke előír. Ily módon a Közlöny tartalmát közvetlenül az EPO elnöke is szabályozhatja. Art. 133. A képviselet alapelvei Általában továbbra sincs képviselőkényszer. Hivatalos képviselőt kell megbíznia annak a természetes vagy jogi személynek, akinek sem lakóhelye, sem pedig székhelye nincsen valamely szerződő államban (kivéve a bejelentés benyújtását, illetve a Végrehajtási Szabályzatban megadható egyéb eseteket, a PLT-t is figyelembe véve). A szerződő államok egyikében lévő személy olyan alkalmazottja útján képviseltetheti magát, akinek nem kell hivatalos képviselőnek lennie, de a Végrehajtási Szabályzatban előírt meghatalmazással kell rendelkeznie. A szerződő államok egyikében lévő jogi személy alkalmazottja a jogi személlyel gazdasági kapcsolatban álló, a szerződő államok valamelyikében székhellyel rendelkező más jogi személy nevében is eljárhat. Art. 134. Hivatásos képviselők A 163. szakasz az Egyezmény átmeneti rendelkezései között volt, ezért azt törölték, de a „nagypapa klauzulát” - változatlan tartalommal — áttették az egyébként lényegileg nem módosított 134. szakaszba. Mivel időközben létrejött az „epi” vagyis az Európai Szabadalmi Hivatalnál Engedélyezett Képviselők Intézete, a 134. szakaszból kivették a képviselők intézményére vonatkozó részt, és ehelyett egy új, 134a szakaszt iktattak az Egyezménybe. Art. 134a Az EPO Előtt Engedélyezett Hivatásos Képviselők Intézete (epi) A 134. szakasz (1) bekezdése szerint az Igazgatótanács előírásokat fogadhat el és változtathat meg arra nézve, hogy- hogyan működjön az epi,- milyen képesítést és gyakorlatot követelhetnek meg az európai képesítő vizsgára bocsátható személyektől,- a képesítő vizsgát miként kell lefolytatni,- az epi vagy az EPO milyen fegyelmi jogkörrel rendelkezzen a hivatásos képviselők tekintetében,- a hivatásos képviselőket milyen titoktartási kötelezettség terhelje. Art. 138. Az európai szabadalmak megsemmisítése A módosítás célja az volt, hogy a szabadalmas számára lehetővé tegyék európai szabadalma oltalmi körének a szűkítését a szabadalom érvényességével összefüggő nemzeti eljárásokban (a szerződő államok többségében eddig is folytatott gyakorlat formalizálása). A (3) bekezdés kimondja, hogy az európai szabadalom érvényességével kapcsolatos bírósági vagy más hatósági eljárásokban a szabadalmasnak joga van az igénypontok módosítása révén szabadalmát korlátozni. Ebben az esetben az így korlátozott szabadalom képezi az eljárás alapját. A (2) bekezdés nyomatékosítja, hogy ha a megsemmisítési jogalap csak részben érinti az európai szabadalmat, a szabadalom korlátozására mindenkor az igénypontok megfelelő változtatásával kerülhet csak sor. Összhangban az európai felszólalási eljárással és a revízió során új elemként megjelent korlátozási eljárással, az európai szabadalom nemzeti megsemmisítési eljárásban történt korlátozása vagy megsemmisítése is az oltalom keletkezésére visszaható hatályú. Hogyan tovább? A Diplomáciai Értekezlet Revíziós Okiratának 3. cikkelye felhatalmazza az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsát, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára készíttesse el az Európai Szabadalmi Egyezmény új szövegét. Az új szövegben az Egyezmény előírásainak a megfogalmazását egymáshoz illesztik a három hivatalos nyelven. Folyamatos számozással fogják ellátni az Egyezmény egyes szakaszait, és ennek megfelelően értelemszerűen módosítani fogják a más szakaszokra való utalásokat is.
