Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Szász András: A HUNPATÉKA fejlesztéséről
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam II. 2000. április SZÁSZ ANDRÁS A HUNPATÉKA fejlesztéséről A Magyar Szabadalmi Hivatal mintegy hét éve rendszeresen, CD-n kiadott adatbázisa, a HUNPATÉKA jelenlegi formájában negyedévente jelenik meg és tartalmazza az összes magyar szabadalom (1896-tól napjainkig) és szabadalmi bejelentés (1972-től) bibliográfiai adatait, a kivonatokat és igénypontokat (1992-től), valamint a használati minták és bejelentések publikus bibliográfiai adatait. A Hivatal még az idén megjelenteti a HUNPATÉKA CD jelentősen továbbfejlesztett változatát. (Az új termék egyik lehetséges neve a cikkben a továbbiakban használt HUNPATÉKA-PLUSZ, de az elnevezésről még nem született végleges döntés.) Tekintettel arra, hogy a napokban elkészült az új termék alapvető sajátságait már magán hordozó változat, szeretnénk bemutatni azt az érintettek mind szélesebb körének. Miért időszerű a változtatás? Az utóbbi években a szabadalmaké mellett megnőtt az egyéb iparjogvédelmi oltalmi formák, így a védjegyek és az ipari minták jelentősége, és ezzel párhuzamosan sikerült elérni, hogy a hivatali elektronikus ügyviteli rendszer (ENYV) ezen oltalmi formák esetében is az érvényben levő ügyek ellenőrzött adatait tartalmazza. (Az ENYV, azaz „Egységes Nyilvántartási és ügyviteli rendszer” megnevezés rövidítése, a Hivatal saját fejlesztésű, valamennyi nemzeti úton szerzett oltalmi formát magában foglaló ügyviteli rendszere. Részletesen lásd: Várhegyi Ákos: Az informatika fejlődésének áttekintése a Magyar Szabadalmi Hivatalban, Iparjogvédelmi Szemle, 1999. február.) Ilyen módon kézenfekvőnek látszott, hogy fenti oltalmi formák publikus adatait is tartalmazza egy HUNPATÉKA színvonalú CD. A Hivatal jelenleg több elektronikus adatbázist „üzemeltet”, a HUNPATÉKA CD-t, továbbá az Interneten 3-4 adatbázist. Ezen adatbázisokban az mindenképpen közös, hogy az „élő ügyekre” vonatkozóan az ENYV képezi az alapjukat, de, miután az adatbázisok fejlesztői nem azonosak, az ENYV-ből különböző „adatleválogatásokkal” készülnek, ami mind a ráfordítandó munkát, a költségeket, de a hibalehetőséget is növeli. Ezek alapján joggal merült fel az igény, hogy a jelenleg üzemeltetett, számos elektronikus adatbázist egységesítsük olyan módon, hogy ezen egységes adatbázis az eddigiekben még ki nem elégített igényeket is kiszolgáljon. A fentiek önmagukban is indokolnák a fejlesztést, de érdekes módon tulajdonképpen ezektől lényegében független tényező indította el a fejlesztést. Mintegy két évvel ezelőtt, az akkor alakult Információtechnológiai Főosztályon azt a feladatot kaptuk, hogy az EPC-hez való csatlakozással kapcsolatban felmerülő információtechnológiai feladatokat, illetve azok lehetséges megoldását térképezzük fel. Akkor úgy éreztük, és ez az érzés még most sem változott, hogy az informatika területén a változások olyan gyorsan követik egymást, hogy sokszor csak a tendenciákat lehet több évre előre feltételezni. így, például felmerült az igény annak tanulmányozására, hogy milyen módon történhet az adatcsere az EPO és a magyar hivatal között. Azonban az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása több évvel a csatlakozás előtt nemigen nyújthatott a csatlakozás idejére használható információt. Ezért inkább olyan, a csatlakozás nyomán biztosan bekövetkező változást próbáltunk találni, amelynek kezelése a rendelkezésre álló korszerű információtechnológiai eszközök alkalmazásával nemhogy nem kedvezőtlen, hanem éppen pozitív hatású lehet. A hatósági tájékoztatással kapcsolatos tevékenységeket alapvetően érinteni fogja az EPC-tagság, hiszen a csatlakozás nyomán a Magyarországot megjelölő európai szabadalmi bejelentések száma minden bizonnyal a mai magyarországi bejelentések számának többszöröse lesz. Ezen nagyszámú bejelentésből, illetve az azokból remélhetőleg minél nagyobb számban keletkező szabadalmakból a jelenleginél akár nagyságrendileg több, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő különböző rovataiban megjelenítendő közlemény várható. Ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy Közlönyünk jelenleg igényes kézi szedéssel és tördeléssel készül, akkor ez azt jelentené, hogy amennyiben az európai bejelentésekre vonatkozó rovatokat is a hagyományos módon jelenítenénk meg, akkor ez a Közlöny előállításának idejét, költségeit lényegesen megnövelné, miközben - és ez a nagyobb probléma - a Közlöny áttekinthetősége, használhatósága romlana.
