Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Dr. Pálos György: Lehet-e kettős védelem: - szerzői jogi és szabadalmi – az új szerzői jogi törvény alapján?
6 Dr. Pálos György elfogadtatása azonban hosszú éveket vett volna igénybe, a szoftverszerzők, jogtulajdonosok szoftverei 10-15 évig szabad préda tárgyát képezték volna. Ez a megoldás tehát éppen a közvetlenül érintett „szoftveriparág” érdekeibe ütközött. Ekkor megerősödött az addig még halk hanggal jelentkező irányzat: tekintsük a szoftvert a szerzői jog egyik újszülött műfajának. A szerzői jog egyetemes nemzetközi rendszerrel, nemzetközi jogszabályokkal azonnal védelmet tud biztosítani és nincs olyan szerzői jogi elv-dogma, mely kizárná a szoftvert a szerzői jogi védelemből. Miután a szoftver-világhatalom, az Egyesült Államok a szoftver szerzői jogi védelmét választotta, a kérdés eldőlt és mára a szoftver szerzői jogi védelme több nemzetközi egyezmény által is megerősített műfajjá vált. Szerzői jogi védelem — szabadalmi oltalom E történeti fejlődés azonban egyáltalán nem zárja ki - sőt a műszaki fejlődés egyre jobban igényli - a szoftver alkalmazását a találmányoknál. Mi a szoftver elhelyezkedése mint szerzői jogi védelemben részesülő alkotás a szabadalmi rendszerben olyan esetben, amikor a műszaki berendezés, készülék, rendszer vezérlését, irányítását biztosítja vagy azt befolyásolja? A kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulni, hogy mást véd a szabadalmi oltalom és mást a szerzői jogi védelem. A helyzetet nem teszi egyszerűbbé az a tény, hogy a szoftver eltér a szerzői jog hagyományos műfajától. A szoftver „aktív” műfaj: irányít, mozgat, szabályoz. Az irodalom, a zene, képzőművészet passzív műfaj. A regényt olvasom, a zenét hallgatom, a képzőművészeti alkotást nézem, gyönyörködöm benne. A szoftvert csak akkor lehet használni, ha gépi úton olvasható (objekt kód), tehát kifejezési formájában teljesen kötött. Kötött formája van azonban a szerzői jogi védelemben részesülő építészeti vagy műszaki tervnek is, csak szakismerettel rendelkezők tudják olvasni. A kottát sem tudja mindenki olvasni. A mű tartalmának kifejezési formája - mely a tárgyi kódnál közvetlenül nem érzékelhető - egyáltalán nem zárja ki a mű azonosíthatóságát. A szoftver működtet, de ahogy az olvashatóság, úgy a mű rendeltetése, célja sem feltétele a szerzői jogi védelemnek. Kakukktojás a szerzői jog fészkében? Lehet, de az 50-es, 60-as években ugyanilyen kakukktojás volt a fajtaoltalom (növény- és állatfajta) a szabadalmi rendszerben, a legújabb kakukktojásról a géntechnológiáról nem is szólva. Nem ok nélkül hiányzik a szerzői jogban a mű, az alkotás, a szabadalmi jogban pedig a találmány fogalmának meghatározása, a szellemi alkotás korlátokat nem ismer. Oltalom a szerzői jog alapján Mi a helyzet akkor, ha a szabadalmi oltalom feltételeinek megfelelő találmánynak a szoftver elválaszthatatlan része? A régi szerzői jogi törvény (1969. évi III. tv.) végrehajtási rendeletének [9/1969. XII. 29. MM. sz. rendelet 1. § (2) bek.] értelmében: „ A szerzői jogi védelem független más címen védelem alatt álló egyes alkotásokra (pl. újításokra, találmányokra, védjegyekre, ipari mintákra) fennálló védelemtől és nem érinti a vonatkozó külön rendelkezéseknek a hatályát.” A szöveg egyértelmű: a szerzői jog semmiféle jogi akadályt nem állít a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások iparjogvédelmi oltalomban való részesítéséhez. Az oltalom fennállása, illetőleg engedélyezése kizárólag az iparjogvédelmi jogszabályok rendelkezéseitől függ, tehát a szoftver esetében is ez a helyzet. Az új szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVII. tv. - a továbbiakban Szjt.) a fentihez hasonló rendelkezést nem tartalmaz, szövegében sehol nem találunk olyan rendelkezést, melyből a fentihez hasonló következtetést lehetne levonni, de semmiféle tilalmat sem tartalmaz a törvény abban a vonatkozásban, hogy szerzői jogi védelemben részesülő mű nem állhat iparjogvédelmi oltalom alatt. A kifejezett rendelkezés hiánya sem akadályozza szerzői jogi szempontból a kettős védelmet. Oltalom a szabadalmi jog alapján Teljesen más a helyzet azonban szabadalomjogi szempontból. (A kettős védelem az iparjogvédelem vonatkozásában főleg - ha nem is kizárólag - a szabadalom szempontjából vet fel gyakorlati kérdéseket, a továbbiakban a vizsgálódás ezekre a szempontokra korlátozódik). A szabadalmi törvény (1995. évi XXXIII. tv. - a továbbiakban Szt.) 1. §-a értelmében nem minősül találmánynak különösen ... „a matematikai módszer” [(2) bek. a) pont], ... valamint a „számítógépi program” [(2) bek. c) pont]. A fenti rendelkezés alapján szoftver nem képezheti szabadalmi oltalom tárgyát. A matematikai módszer említése azért indokolt, mert a szoftver csatlakozó egységének alapját algoritmus - matematikai módszer - képezi. A magyar törvény megfelel az Európai Szabadalmi Egyezmény szabadalmazhatóságot szabályozó 52. cikkelyében foglaltaknak, mely többek között kizárja a számítógépi programot az oltalom köréből, mert nem tekinti találmánynak [(2)bek. c) pont]. E két rendelkezés értelmében a szoftver nálunk csak szabadalomjogi díszmagyarba, Európában szabadalomjogi frakkba öltöztetve surranhat be a Magyar Szabadalmi Hivatal, illetőleg az Európai Szabadalmi Hivatal szentélyébe. Az Iparjogvédelmi Szemle 1998. februári és decemberi számában jelent meg „Szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete” című tanulmány, mely mint címe is mutatja, a kérdés szabadalomjogi oldalát vizsgálja, kitérve a hazai és a nemzetközi helyzetre egyaránt. A továbbiakban a szoftver szabadalmaztatásának csak szerzői jogi vonatkozásait kísérelem meg összefoglalni, de előbb két olyan szabadalomjogi kérdést tartok szükségesnek megemlíteni, amelyek a programozó, a szoftvertulajdonos szempontjából nem mellékesek. Újdonság - igénypont a) Szoftver vonatkozásában az újdonság kérdése a szabadalmi eljárásban még ma sem megoldott. Semmi nehézséget nem jelent - legalábbis elvileg - a csomagolt, tehát kereskedelmi - szoftver vonatkozásában az újdonságvizsgálat. A szoftverek jelentős része azonban - többségük nemcsak gazdasági, de műszaki színvonaluk tekintetében is igen magas értékű - nyilvánosságra egyáltalán nem kerül, sok pedig üzemi titok tárgyát képezi, hozzájuk férni
