Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 55 szes próbát alkalmaz az ideiglenes intézkedések elrendelésekor: (1) a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy komoly kérdésben kell dönteni; (2) a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy jóvátehetetlen kárt szenved, ha kérelmét nem teljesítik; (3) a kérelem engedélyezéséből származó hátrányoknak a kérelmezőnél kell nagyobbaknak lenniük. A próba első része kapcsán Founder meg tudta győzni a bíróságot, hogy zavar származhat abból, ha Apotex a „MICRO” szót használja termékeinek leírásakor, és hogy ez valószínűleg félrevezeti a közt, mert Apotex termékei nem mikronizáltak, szemben a saját mikronizált termékeivel. A Bíróság azonban nem látott komoly kérdést a narancsszínű kapszulák használatával kapcsolatban, illetve nem látta valószínűnek, hogy fennforog az összetéveszthetőség veszélye, mert egyéb gyógyszerek kapszulái is lehetnek narancsszínűek, vagyis a színből nem lehet a kapszula eredetére következtetni. A Bíróság azt is megállapította: nem bizonyították, hogy a MICRO szó használata Apotex által befolyásolta volna a fogyasztók vásárlási döntését, és így a kanadai versenytörvény szerint nem forgott fenn komoly kérdés annak eldöntése kapcsán, hogy a hamis megjelölés szerepet játszott-e Apotex terméke forgalmazásának előmozdítása terén. A próba második része szerint a felperesnek a jóvátehetetlen kár egyértelmű bizonyítékát kell szolgáltatnia. Founder ezt elmulasztotta, mert ilyen kárként a piac megosztásából származó kárát, valamint jóhírének elvesztését tüntette fel, de kárát nem számszerűsítette. Jóllehet Founder azt állította, hogy a MICRO szó és a narancsszín használata Apotex által kapszuláinak azonosítására védjegye megkülönböztető jellegének elvesztését idézte elő, és ez hátrányosan befolyásolta termékeinek hírnevét, a bíróság szerint „a piac megosztása rendes következménye egy generikus termék piacra lépésének, és a veszteséget minden esetben számszerűsíteni lehet”. Foumier szerint LIPIDIL MICRO terméke generikus változatának a piacon való bevezetése pénzügyileg hátrányos következményekkel járt rá nézve. Ez azonban a Bíróság szerint egyszerűen a verseny következménye volt, és nem utalt védjegybitorlás jogtalan gyakorlatára. Foumier nem bizonyította egyértelműen, hogy a MICRO szó vagy a narancs szín Apotex általi használatának tulajdonítható piacmegosztás jóvátehetetlen kárt okozna. A Bíróság a próba harmadik részével kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy az alperes az ideiglenes intézkedés elrendelése esetén nagyobb kárt szenvedne, mint a felperes. A Foumier által LIPIDIL MICRO terméke egy generikus változatának forgalmazására a Pharmascience-nek adott használati engedély miatt a Bíróság úgy találta, hogy az alperes egy kritikus időszakaszt mulasztana el, ha az ideiglenes intézkedés kitiltaná a piacról. Ha ezután Apotex egy nem hasonló kinézésű termékkel újra a piacra lépne, kevés esélye lehetne arra, hogy jelentős eladásokat érhessen el, mert Fournier már komoly előnyre tett szert. Ebben az esetben tehát nem tudták bizonyítani, hogy egy termék külső megjelenésének állítólagos bitorlása egy generikus társaság által a felperes számára piacmegosztási veszteséget okozott. Úgy tűnt, hogy a piacmegosztásban fellépő ilyen veszteséget nem védjegybitorlás, hanem inkább az okozta, hogy a generikus termékeket alacsonyabb áron lehet forgalmazni. Ez a bírósági döntés azt is megerősíti, hogy védjegybitorlások esetén magas az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kérelmek elbírálásakor a bizonyítási küszöb. Emellett az ideiglenes intézkedések engedélyezésekor alkalmazott hármas próba szempontjából a vállalati hímév és a piacrészesedés elvesztéséből adódó megkülönböztető jelleg csökkenése nem vezet szükségszerűen jóvátehetetlen kárhoz. Egyértelműen kell bizonyítani a forgalom csökkenéséből származó jóvátehetetlen károkat. A vizsgált esetben a bizonyítékot a bíróság spekulatívnak minősítette. 18. Kazahsztán 1999. szeptember 6-án Kazahsztánban új szabadalmi törvény lépett hatályba, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. A rendes szabadalom engedélyezése előtt, az alaki vizsgálat befejezését követően ideiglenes szabadalmat engedélyeznek, amelynek oltalmi ideje 5 év, és ez 3 évvel meghosszabbítható. Az érdemi vizsgálatra vonatkozó kérelmet a bejelentés napjától számított 3 éven belül vagy — ha az ideiglenes szabadalom oltalmi idejét meghosszabbították- a bejelentés napjától számított 5 éven belül kell benyújtani. A rendes szabadalom 20 év oltalmi idejét legfeljebb 5 évvel meg lehet hosszabbítani, ha a szabadalom tárgyát képező találmány használatához hatósági engedélyt kell kérni (így például gyógyszerek esetén, amelyek forgalmazásához egy kormányhivatal engedélye szükséges). Az évdíjfizetés elmulasztása folytán megszűnt szabadalmak az elmulasztott határidőtől számított 3 éven belül újra érvénybe helyezhetők. 19. Közösségi Védj egy hivatal A) A Merck KgaA ToxAlert védjegyet kívánt lajstromoztatni vízminőség-vizsgáló és mérgezési veszélyt jelző készülékeire. A Közösségi Védjegyhivatal Fellebbezési Tanácsa megállapította, hogy bár a lajstromoztatni kívánt szó nem található szótárakban, világosan és egyértelműen utal a védjegyzett áruk felhasználási céljára, és nem lelhető fel benne a találékonyság vagy kreativitás semmiféle eleme. Ezért a védjegy lajstromozását elutasították. A Fellebbezési Tanács ugyancsak elutasított egy olyan kérelmet, amely egy vizet tartalmazó palack teljes látható felületén alkalmazott kobaltkék színt kívánt lajstromoztatni, mert a bejelentő nem tudta bizonyítani, hogy az érintett fogyasztók összefüggést találhatnak a bejelentő által forgalmazott palackozott víz és a lajstromoztatni kívánt szín között. B) A Közösségi Védjegyhivatalnál 1999 júniusáig összesen 16 000 felszólalást és ezek közül 11 000-et még 1998-ban nyújtottak be. Jelenleg a publikált védjegybejelentéseknek átlagosan mintegy 19%-a ellen nyújtanak be felszólalást, ami annyit jelent, hogy a bejelentéseknek több, mint 80%-a túljut a Hivatal általi elutasítást eredményező abszolút lajstromozást gátló okok akadályán, harmadik felek általi megtámadás nélkül.
