Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Technikatörténet. Gyönyörködtető és hasznosítható találmányok
42 Technikatörténet tankönyvében, a Súlyos testek természettanában le is írta az általa készített hullámgépet: higany felületre üt egy eső súlytól mozgatott recés hengertől rezgésbe hozott lemezen levő csáp. Ennek alakja (kis, kör alakú lemez, vízszintes pálca stb.) szerint a higany felszínén különböző hullámok gerjednek. A tál széléről, vagy beletett lemezekről a visszaverődő hullámokat, a beletett lemezek közti nyílásokon áthaladó hullámokkal az interferenciát lehet szemléltetni. A soproni nagygyűlés előadásai csak 1863-ban jelentek meg nyomtatásban. Itt az 1850-ben megjelent tankönyvére hivatkozik, ahol a gép rajza megjelent. (Nyilatkozat a soproni vándorgyűlésen bemutatott hullámgép tárgyában, melynek leírása a Természettan elemei c. műben jelent meg, 1863, 156. o.) A XIII. egri nagygyűlésen (1868. augusztus 21-29.) már úgy mutatta be gépét, hogy nem mechanikus súly, hanem elektromos szerkezet mozgatta a rezgő kart. Drótspirálison mutatja be a hullámok két fajtáját a villamdelejes hossz- (illetve kereszt-) rezgési készülék. A longitudinális hullámokat keltő gépet Egerben mutatta be, a másikat, a transzverzálisakat a következő, XIV. fiúméin (1869. szeptember 6-11.). Eddigi eszközei fizikailag valósították meg a mozgást. Szerette volna ezeket lerajzolva is látni. Erre is több eszközt készített. A Lissajous-féle görbék lerajzolásához felhasználta, hogy a körmozgás vetülete rezgőmozgás. Két kerék mozgása adta a két merőleges rezgést, vezette a rajzolót. A Herkulesfurdőn 1872. szeptember 16-21-én tartott nagygyűlésen mutatta be bonyolultabb rezgésképek felvételére alkalmas „vibrograph”-ját. Csöves villamfeszítő, 1873 A nagyfeszültség előállítására két lehetőség volt: a dörzselektromos villamgépek kis áramerősséggel hosszabb szikrát, a feltöltött leydeni palackok (kondenzátorok) kisütésükkor pedig nagyobb áramot szolgáltatnak, de rövid szikrát adnak. Jedlik arra gondolt, hogy mint az elemek, a kondenzátorok is összekapcsolhatók. Ha párhuzamosan kapcsolva töltjük fel őket, akkor mindegyik a feltöltő eszköz feszültségére töltődik; ha sorba kapcsolva sütjük ki őket, a feszültségek összeadódnak. Elkészítette az eszközt, és bemutatta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1863. szeptember 19-26-i pesti nagygyűlésén. Jedlik ábrái, Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlése, Rimaszombat, 1868 Az eszköz leírását Poggendorff Annalenjében akarta megjelentetni. 1863. december végén elküldte kéziratát Berlinbe. Poggendorff elutasító válasza 1864. január 22- én kelt. Nem vette észre a kapcsolás újdonságát, talán, mint Jedlik gondolta, el sem olvasta a kéziratot. Jedlik tovább dolgozott elképzelése tökéletesítésén. Az aránylag kis kapacitású leydeni palackok nagy helyet foglalnak el, ezért szerkesztette meg „csöves villamszedőit”. Ezek is leydeni palackok, csak egyik végükön zárt üvegcsőből állanak. A belső fegyverzet vasreszelék, a külső a csőre ragasztott sztaniolfólia. Több ilyen csövet egy nagyobb üvegcsőben összefogva, a külső fegyverzetek érintkeznek. A hozzávezetést egy rézgyűrű szolgáltatja. A csövekből kivezetett drótok egy réz félgömbbel érintkeznek, így a kis csövekből álló kondenzátorok egy párhuzamosan kapcsolt nagyobb csoporttá állnak össze. Ezek egy leydeni palackot helyettesítenek, ugyanakkora helyen, de jóval nagyobb kapacitással. Több ilyen csoportból készítette el az új villamgépet. Kétfélét is. Az egyiknél a csövek vízszintesen álltak, a másiknál függőlegesen. Az 1873-as bécsi világkiállításra készített el egy négysűrítős és egy nyolcsűrítős csöves villamfeszítőt. A kiállításon a nagy telepnek legalább 632 mm hosszú, és a csöves villamszedők nagy kapacitása miatt erős villámának mennydörgésszerű csattogására sokan felfigyeltek. Szerkezetük és elvük a tudósok közül többnek is felkeltette az érdeklődését. W. Siemens javaslatára Jedlik „A haladásért” érmet kapta. Két rezgésszerű és egy haladó mozgás eredőjét lerajzoló gépezet, 1876 Jedlik az 1872-ben bemutatott vibrográfját továbbfejlesztette: a két (merőleges vagy párhuzamos) rezgő mozgáshoz még hozzá akart egy haladó mozgást is tenni. Először két hangvilla állította elő a rezgő mozgásokat. Az egyik tartotta a kormozott üveget, a másikon volt a rajzoló tű. Ez egy szánon mozgott*, így kapta a haladó mozgást. A hangvillákat lehetett úgy is állítani, hogy egymásra merőlegesek, meg úgy is, hogy párhuzamosak voltak. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók győri, 1874. augusztus 24-29-i nagygyűlésen mutatta be legújabb készülékét. Lissaj ous-görbék
