Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 51 rendelkeznek a kívánt tulajdonságokkal, és hogy az általa nem kipróbált vegyületek köréből lényeges számúról feltételezhető, hogy nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az alperesen levő bizonyítási teher mértékét a leírásban foglalt kitanítással összhangban kell megállapítani. A bíróság szerint az alperes által végzett kísérleteknek összhangban kell lenniük a szabadalomban leírtakkal. Minél kevesebb példát tartalmaz a leírás, annál kevesebbet kell kívánni az alperestől. A tények alapján a bíróság megállapította, hogy Merck bizonyította: a leírás sok vegyületet tartalmazó olyan vegyületosztályt bocsátott a szakemberek rendelkezésére, amely lehet vagy nem lehet COX II-szelektív, csökkentett mellékhatásokkal. A vegyületosztályról nem lehetett megállapítani, hogy vegyületei rendelkeznek-e az egyik vagy másik vagy mindkét ilyen tulajdonsággal. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a bíróság a leírásban foglalt kinyilvánítást elégtelennek minősítse. Ezen túlmenően a bíró a szabadalmat bizonyos anterioritások miatt kézenfekvőnek nyilvánította és megállapította, hogy az MK-966 forgalmazása nem eredményezte a szabadalom bitorlását. 24. Öbölparti Országok 2000. augusztus 16-án hatályba lépett az Öbölparti Országok Együttműködési Tanácsának (Gulf Cooperation Council, GCC) egyesített szabadalmi törvénye. A GCC országok (Bahrein, Katar, Kuwait, Omán, Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok) Legfelsőbb Tanácsa az egyesített szabadalmi törvényt 1992 decemberében, annak végrehajtási utasítását pedig 1996-ban hagyta jóvá. A törvény követelményeinek végrehajtására kijelölt hivatalt Rijádban (Szaud-Arábia) nyitották meg; ez a hivatal 1998. október 3-a óta fogad el bejelentéseket. 1999 novemberében a GCC a törvény további módosításaira tett javaslatot. A GCC szabadalmi rendszerben engedélyezett oltalom a fenti 6 tagországra terjed ki. A GCC Szabadalmi Hivatalában benyújtott szabadalmi bejelentéseket alakiságokra vizsgálják, és ha egy bejelentés megfelel azoknak, bejelentési számot és napot kap. A GCC szabadalmi törvénye a szabadalmazhatóság követelményeként abszolút újdonságot ír elő. Nem újdonságrontó azonban a bejelentés napja előtt a találmány rosszhiszemű nyilvánosságra hozása harmadik személyek által. Külföldi bejelentők igényelhetik az eredeti bejelentés napjától számított 12 hónapon belül benyújtott bejelentésük elsőbbségét. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év. A bejelentés napját követő év első napjától kezdve évi illetékeket kell leróni. Mostanáig a GCC Szabadalmi Hivatala még nem engedélyezett szabadalmat. A GCC-rendszer csak szabadalmakra vonatkozik, védjegyekre nem. 25. Románia Romániában 1999. április 1-jén a növényfajták oltalmára vonatkozó 1998. évi 225. új törvény lépett hatályba, amiről csak most kaptunk részletesebb tájékoztatást. Az új törvény hatályon kívül helyezte az 1991. évi 64. törvény 7. és 11. szakaszát és az 1992. évi kormányhatározat III. fejezetét. Az új törvény szerint a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal növényszabadalom engedélyezésével elismeri és oltalmazza bármely növényfajta új változatát, ha az megkülönböztethető, egynemű, állandó, és fajtanévvel van ellátva. Új a növényfajta, ha szaporítóanyagát a nemesítő által vagy hozzájárulásával nem kínálták fel eladásra vagy nem hozták kereskedelmi forgalomba- belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban vagy- külföldön gyümölcsfák, szőlők és dísznövények esetében az elsőbbségi napot megelőző 6 évnél korábban, más fajták esetében 4 évnél korábban. Külföldi bejelentések elsőbbségét elismerik, ha azt az első bejelentés benyújtásának napjától számított 12 hónapon belül igénylik a Román Szabadalmi Hivatalnál. A növényszabadalom jogosultja a termesztő, de ez a jog átmházható. A növényszabadalom tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik az új növényfajta hasznosítására, és joga van eltiltani másokat a védett növényfajta termelésétől, eladásra való felkínálásától, eladásától, importálásától vagy exportálásától. A növényszabadalom oltalmi ideje az engedélyezés napjától számított 25 év, de gyümölcsfák, szőlőfajták és dísznövények esetében az engedélyezéstől számított 30 év. A növényszabadalmi bejelentéseket alaki, érdemi és műszaki vizsgálatnak vetik alá. Az alaki és érdemi vizsgálatot a Román Szabadalmi Hivatal, míg a műszaki vizsgálatot az erre kijelölt Fajtaminősítő és Lajstromozó Állami Intézet végzi, de a bejelentő kérése alapján ez a vizsgálat nemzetközileg elismert hatósággal is lefolytatható. Érdekelt fél kérelmére a Szabadalmi Hivatal kényszerengedélyt adhat a szabadalmi oltalom megadásának napjától számított 5 év eltelte után, ha a szabadalmas az oltalmazott fajtát nem termeszti és mulasztását nem tudja igazolni. 26. Svédország A) A stockholmi városi bíróság egy védjegybitorlási perben az alpereseket szervezett és széles körű bitorlás miatt 4 hónap börtönre ítélte. A rendőrség 18 000 ruhadarabot, napszemüveget és órát foglalt le, amelyekkel 36 különböző védjegyet bitoroltak. Svédországban ez volt az első eset, amikor védjegybitorlás miatt börtönbüntetést szabtak ki. B) Svédországban 2000. július 1-jétől a védjegyjogok regionális kimerülésének elvét alkalmazzák. Korábban a svédek a nemzetközi kimerülés elvét fogadták el, ami azt jelenti, hogy egy védjegyjog kimerül, ha először egy másik országban adják el a védjegyzett terméket, ezáltal megnyitva az utat a párhuzamos importra mindazokból az országokból, ahol a terméket eladják. Az, hogy a világ különböző részein árkülönbségek vannak, ahhoz vezethet, hogy az áruk teljesen más országokban köthetnek ki, mint amelyekbe eredetileg szánták őket.
